Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-13 / 50/b. szám

lása folytán kifejtetett alkotmányos szervezete érintetlenül bagyatik stb», mely hely magyarázata felett nagyan sokat lehetne vitatkozni. Aztán az erdélyi egyházkerület felterjesztette az egyetemes konventhez nézetét, melyről annak idején lehet beszélni. Senki nem vonja kétségbe a zsinat azon jogát, hog3^ az az erdélyi egyházkerületnek is rendelkezik. Kéri a jegyzőkönyv hitelesítését. Antal Gábor is a jegyzőkönyv hitelesítése mellett szólal fel; az ott előadott tények igazak. Más eldöntés alá jön az igazolás kérdése. Ha az igazoló bizottságnak aggálya lett volna annak idején, most a zsinat nem volna megalakulva, de mivel aggály nem volt, igy a zsinat megalakultnak tekintendő. A dolog érdemére nézve, mely az Erdélylyel való uniót illeti, azt hiszi, hogy a kérdés e zsinat folyamán tisztázandó. Fejes István nem akar állást foglalni, csak épen feleletet akart kapni, azért tette fel kérdését. Kun Bertalan püspök egyházi elnök ismerteti az igazoló bizottság eljárását. Igazoltattak a képviselők az egyházkerületek bizonyit ványai alapján, hol a választás mikéntjéről nincs szó. A vita eredménye gróf Dégenfeld J. rövid felszólalása után végre is az lett, hogy a jegyzőkönyv hitelesíttetett és a felvetett kérdés felett a zsinat napirendre tért. 5. Tóth Sámuel egyházi jegyző jelenti, hogy a zsinati képviselők közül Gyarmathy Miklós, Somkereki Miklós, Izsaák Dezső, Koncz Imre megbizó leveleiket beadták, melyek alapján nevezett egyének véglegesen igazolt képviselőknek jelentetnek ki. Ugyancsak egyházi jegyző jelenti, hogy a bécsi császári és királyi egyházi főtanács folyó év dec. 2-án zsinatunkhoz üdvözlő iratot intézett. Zsinatunk a rokonszenv és szeretet eme nyilatkozatát köszönettel fogadja és felkéri az elnökséget hasonérzelmű válasz megtevésére. Egyházi jegyző beterjeszti továbbá az amerikai ref. egyház zsinati hatóságának megbízásából Rocntgen H. J. C. lelkész üdvözlő iratát; nem különben Jurány Gusztáv clevelandi magyar missziói lelkésznek az üdvözlő iratot kisérő, Szász Károly püspökhöz intézett levelét. Az országos zsinat köszönettel fogadja a megemlékezés e szép tényét és válaszában az elnökség által hasonló érzelmeknek kiván kifejezést adni. Miután pedig az üdvözlő iratban azon megkeresés is intéztetik zsinatunkhoz, hogy mit lehetne tenni Amerikába kivándorló hitrokonaink ugy anyagi, mint vallás-erkölcsi érdekeinek biztosítására : az értesítés véleményezés végett a megválasztandó kérvényi bizottsághoz tétetik. 6. Tóth Sámuel jegyző felolvassa az elnökség azon ajánlatát, hogy fogadja el a zsinat az 1881—82. évben Debrecenben tartott országos zsinat által megállapított tanácskozási és ügyrendi szabályzatot s ennek alapján vegye tárgyalás alá már a legközelebbi ülésen «A magyarországi ev. ref. egyház alkotmányos szervezete)) című törvényjavaslatot az 1891. nov. 5—6. napjain Budapesten tartott egyetemes konvent jegyzőkönyvébe foglalt módosítások szem előtt tartásával. Elfogadtatik. 7. Tóth Sámuel jegyző felolvassa az elfogadásra ajánlott tanácskozási éi ügyrendi sz ibályzatot. A szabályzat Tisza István, Váradi Gábor és Tóth Sámuel néhány kisebb módosításával elfogadtatik. 8. Tisza Kálmán elnök ajánlja, hogy a legközelebbi ülés december 10-én csütörtökön tartassék és ugyanakkor az egyes bizottságok is választassanak meg. Elfogadtatik. 9. Tóth Sámuel egyházi jegyző felsorolván 1881 —82. debreczeni zsinat bizottságait, következő bizottságok megválasztását indítványozza : egyházalkotmányi, lelkészválasztási, köz alapi és adózási, törvénykezési, kérvényi, iskolaügyi s végre naplóbiráló bizottság, melyek mindenike 12 tagból fog állani. 10. Báró Vay Béla indítványt nyújt be arra nézve, hogy a lefolyt százados emlékünnepély alkalmával ugy az ev. ref., mint az ág. hitv. templomában elmondott imák és egyházi beszédek, valamint a közös ünnepélyen tartott megnyitó emlékbeszéd közköltségen, egyező akarattal nyomassanak ki, hogy azok — mint a két hitfelekezet testvéri kapcsolatának jele — a protestáns közönség között elterjeszthetők legyenek. Elfogadtatik. Ezzel az ülés délután 2 órakor véget ért. A második rendes ülés dec. 10-én d. e. 10 órakor veszi kezdetét. Elnökök : Kun Bertalan püspök és Tisza Kálmán főgondnok; jegyzők: Mitrovics Gyula és Véghely Dezső. r. Tóth Sámuel a mult ülés egyházi jegyzője a jegyzőkönyvet felolvasván, észrevétel nélkül hitelesíttetik. 2. Elnökség bejelenti azon zsinati képviselőket, kik megbizó leveleiket újabban beadták és azok alapján igazoltattak. Egyszersmind jelenti, hogy Cseh Ervin, gróf Ráday Gedeon, Szőke János képviselők halaszhattan ügyben haza utazván, helyökre a póttagok : Kozma László, Hajnal István, Kis Albert hivattak be. Tudomásul vétetik. 3. Tisza Kálmán világi elnök felhívja a zsinati képviselőket a mult ülésen megállapított bizottságok megválasztására. Ajánlja, hogy időkímélés céljából a szavazatok egyszerre külön-külön lapra leírva adassanak be. Mi elfogadatván, az ülést 5 perezre felfüggeszti, hogy azok is tehessék meg a szétirást, kik szavazatukat netán egy lapra írták. 4. Öt perez eltelvén, Tóth Sámuel egyházi jegyző a szavazó lapokat a dunamelléki, dunántúli, tiszáninneni, tiszántúli, erdélyi egyházkerületek képviselőitől ezen sorrendben beszedi. 5. Tisza Kálmán világi elnök jelenti, hogy az elfogadott tanácskozási s ügyrendi szabályzat 17. §-a értelmében a szavazás eredménye azonnal kihiidethető, vagy e legközelebbi illésre halasztható, jó lenne azonban az eredményt még ez ülésen megtudni, hogy a bizottságok azonnal alakulhassanak meg. Világi elnök indítványát a zsinat elfogadja #

és a szavazatok összeszámítására Tóth Sámuel, Szilády Áron, Kolozsváry Sándor és Tisza István zsinati jegyzőket küldi ki. 6. Tisza Kálmán világi elnök : Következik a napirend második pontja, nevezetesen a ((magyarországi ev. ref. egyház alkotmányos szervezetéről szóló törvényjavaslat az egyetemes konvent által elfogadásra beterjesztett határozatok alapján.)) Ajánlja, hogy nevezett törvényjavaslat hat része ugyancsak hat részben tárgyaltassék, mert úgy sokkal könnyebben és alaposabban hozzá lehet szólani. Ajánlja továbbá, hogy a tanácskozási s ügyrendi szabályzat 4. §-a értelmében mindenik rész felett tartassék általános vita s ennek bevégeztével a részletes pontonkénti tárgyalás. Világi elnök indítványai egyhangúlag elfogadtatnak. 7. Tárgyálás alá vétetnek: először a törvényjavaslat «I. Egyházalkotmánv»-ról szóló általános határozatai.