Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-10 / 50/a. szám

Az álló irás tehát lehetségessé teszi, hogy a test irás közben is szép egyenesen tartassék, mi több, kény­szeríti a tanulót az egyenes testtartásra, mert álló betű­ket csak egyenes ülőhelyzetben irhát. Hivatkozunk e tekintetben azon tapasztalatokra, melyeket Bécs, Schva­bach, Salzbutg, Schvanenstadt, Egydi-Tunnel (Stájer­ország), Nürnberg, München, Fürth, Flensburg, Angol­ország és Észak-Amerika iskoláiban tettek, hol az álló irás már igen el van terjedve, de egyszersmind rámu­tatunk azon elvitathatlan tényekre is, melyek a hatósá­gunk alatti iskolákban tapasztalni volt alkalmunk, melyek egyik-másik osztályában az álló irás próbaképen beve­zettetett. Épen ezen iskolák egy osztályában történt, hogy a tanulók álló betűket írtak s a testtartás példaszerű volt; ekkor az osztálytanító kisérletképen dűlő írást rendelt el s a tanulók — mintha csak parancsszóra tet­ték volna —• egyszerre neki feküdtek az elébb leirt s rajuk nézve ártalmas ferde testtartásnak. Az álló irás előnyei röviden összefoglalja tehát a következők: I. Egészségügyi szempontból: az álló irás megóvja a hátgerinczet az elferdülés­től s a szemet a látóképességet rontó — egyoldalú, egyen­lőtlen működéstől. II. Paedagogiai szempontból: az álló it ás gyorsan, biztosan és könnyen elsajátít­ható, mivel betűalakjai egyszerűek s a gyermekek a betű­állás helyes irányát (a függélyesen állást) már magukkal hozzák az iskolába, és végül mivel a felső test egyen­súlya megkönnyíti az irás munkáját: III. Gyakorlati szempontból: az álló irás felülmúl minden más írást olvasható­ság, idő- és papirkimélés tekintetében; irás közben a testtartás szép, biztos, kényelmes, kevésbbé fárasztó és nem ártalmas. A gyermek sokkal könnyebben jegyzi meg magá­nak az álló betű irányát, mint azon szög nagyságát, mely alatt a dűlő betű írandó. Melyik el. isk. tanuló képes egy 40°, 550 vagy 79—nyi szöget gyorsan és biztosan a táblára rajzolni? S hány felnőtt ember van, aki ezt megteheti ? Míg ellenben az álló, illetve füg­gélyes iránynyal egészen máskép áll a dolog, úton­útfélen találkozunk vele. Környezetünkben csaknem min­den tárgy függélyesen áll a földön, vagy lóg a falon. Ezt a fogalmat a gyermek már megerősödve viszi magával az első osztályba. Hiszen az írni kezdő tanu­lót csak nagy fáradság utján lehet arra szoktatni, hogy a palatáblát ferdére fektesse, mivel ő egész önkény­telenül — de természetesen — mindig egyenes tar­tásba fordítja vissza; s ha figyelemmel kisérjük első kísérleteit, tapasztalni fogjuk, hogy százszor könnyebben húz ő álló, mint dűlő vonalat. Miért kényszerítsük tehát a kis gyermeket már kezdettől fogva a ferde, ártal­mas test-tartásba, mikor az álló, egyenes tartás sokkal könnyebb, sokkal természetesebb, de ami a fő, sokkal egészségesebb is? Ránk maradt okmányokból meggyő­ződhetünk arról, hogy őseink, elődeink is egészen a jelen század elejéig a sokkal természetesebb álló írást használták s ezen minden tekintetben hálátlan és káros írásmód, a dülő, csak 1809 óta, valami Heinrics nevű, krefeldi kaligrafus kezdeményezése folytán van hasz­nálatban. Az írásnak legelső és legfőbb kelléke az, hogy jól olvasható legyen, legolvashatóbb pedig az irás akkor, ha a betűk függélyesen állanak, mi mellett a nyomta­tott betűk állása is bizonyít. Tegyenek csak egyszer kísérletet azok, kik nevüket rendesen dülő, olvashatlan hieroglyphákkal írják, állítsák egyszer ugyanazon betű­ket függélyesre s mindenki képes lesz aláírásukat elol­vashatni. De az álló irás szépség tekintetében sem marad a dülő irás mögött; feltűnően hasonlít a «ronde« íráshoz s ki mondhatná, hogy az nem tetszős ? A dülő irás barátainak azon érvelése pedig, hogy az álló irás behozatalával eltűnnek a dülő írást jellemző finom vo­nások s az irás díszessége is — nem áll. De még ha igaz is volna, szerintünk mindenesetre sokkal nagyobb értékkel bír és nehezebb feladat is a tanulókat jó testtartással párosult olvasható Íráshoz szoktatni, mint czifra díszítésű és finom vonásokból álló betű­rajzoláshoz, melynek árán aztán vagy elgörbül a háta, vagy az optikushoz folyamodik segítségért. A toll tartása és vezetése is sokkal egyszerűbb és kevésbbé fárasztó az álló, mint a dülő írásnál. Mert a rövid betűk ugyan megtartják magasságukat, de a fel— és lenyúló betűk régi aránya 1 : 3 vagy épen r : 4-hez, 1 : 2 vagy legalább 2 : 5-re szállíttatik le. Miből ismét az tűnik ki, hogy az iró ujjak mozgatása, tehát azok hajlítása és nyújtása a minimumra száll le s az irás munkája csak az ujjaknak alig észrevehető fel- és lefelé való mozgatása és a kéznek lassú, mérsékelt jobbra csúszásából áll. Ebből magyarázható azután, hogy gyors jegyzeteinek készítésénél a legtöbb esetben mindenki akaratlanúl is álló betűket ír. Nagyon természetes dolog, hogy különösen kez­detben ennél az írásmódnál is keveset előre fognak hajolni a tanulók; de csakis előre, oldalt soha. Az előre hajlás pedig gondos ellenőrzés mellett később végképen megszűnik; ahol ennek ellenkezője tapasztalható, ott határozottan az iskolai pad alkalmatlan volta .az ok, amelynek vagy az asztal-lapja túlságosan magas, úgy, hogy a gyermek nem ér fel kényelmesen, vagy az ülése magas, és a gyermek lába nem ér a földre, esetleg zsámolyra, hanem szabadon lóg a levelőben. Ez utóbbi két lényeges hibát, sajnos, épen a fővárosi elemi iskolák legtöbbjében lehet tapasztalni, melyeknek az ipariskolákra való tekintettel felállított padjaiban, a gyengébb elemi isk. tanuló sehogy sem képes helyesen ülni, levén a pad mérete nem az ő test nagyságához alkalmazva. Sokan az álló irás ellen azt hozzák fel érvül, hogy avval nem lehet oly gyorsan írni, mint a dülő írással. Erre ezt jegyezzük meg, hogy mindenféle gyors­íráshoz gyakorlat kell; de Németország iskoláiban erre vonatkozólag is tétettek próbák. Az egyik osztály álló, a másik dülő betűkkel irt és kitűnt ugyan, hogy a közép-gyorsaság egészen egyforma volt, de az álló be­tűket iró tanulók közül a legjobb, egy ötödrész idővel hamarább volt készen, mint az első a dűlő irók közül. Legyen szabad még fölemlítenünk, hogy folyó é. augusztus hó közepén Londonban megtartott nemzet­közi egészségügyi kongresszus a következő határozatot hozta: ,,Miután az álló irás egészségügyi előnyei úgy or­vosi vizsgálatok, mint gyakorlati tapasztalatok által fé­nyesen beigazoltattak, s miután annak behozatalával a hibás — többnyire hátgérincz-elferdii'ést vagy rövidlátást előidéző — test-tartások nagyobbrészt kiküszöböltetnek, ennélfogva ajánljuk, hogy az álló irás a nép- és közép­iskolákba behozassék és taníttassék." Ezen határozat az által nyer kiváló fontosságot, hogy egy oly testület által hozatott, mely tagjai közé

Next

/
Thumbnails
Contents