Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-12-06 / 49. szám

Harmincnegyedik évfolyam. (49« sz«

Budapest, 1891. deczember 6, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési ára: Hirdetések dija: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni Egész oldal 16 trt, féloldal 8 frt, negyed minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban, oldal 4 frt, nyolczad oldal 2 frt.—• Bé-Egyes számok ára 20 kr. lyegdíj külön 30 kr. TARTALOM: Vezércikk. A református zsinatról és zsinatnak. Balogh Ferencz. — A zsinat-presbyteri elvfíek kérvénye a zsinathoz. — Iskolaügy. A tanitókat képesítő országos bizottságok szervezésének kérdéséhez. Egy kálvinista professzor. — A bonyhádi és gyönki gimnáziumok egyesítéséről. Vargha István. — Tárca. Emlékezzünk ! (Költemény). Szuhay Benedek. — Beythe István és hittani álláspontja. Thúry Etele. — Könyvismertetés. Schneller István: Beszédek és a theol. akadémia fejlesztésére vonatkozó dolgozatok. M. L. — Belföld. A szathmári értekezlet memoranduma a szathmári felsőbb leány-iskoláról. Tabajdi Lajos. — Nekrolog. Böszörményi Károly. — Irodalom. — Különfélék. — Hirdetés. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL IX, ker. Pipa-utca 23. szám. A református zsinatról és zsinatnak. A zsinat-presbyteri rendszer két sarka, gönczöle, mely körül forog szabályosan egyházunk életpályája, a presbyterium és zsinat. Egyik a másikra támaszkodik. Mihelyest alakult öt, hat, tiz presbyterium, egy felsőbb hatósággá szervesült, s létre jött az első zsinat, neve egyházmegye,' tractus. Amerika uj földjén épen úgy, mint a Szamos mentén hazánkban, igy keletkeztek első zsinataitik. Egy teljes egész ez, volt alapja, feje és teste. Majd a tractusok tömörülnek, a hugonották és skótok közt ((tartományi zsinatok)), nálunk ((részletes zsinatok)), superintendenciák, neve alatt, ezek képezték a szélesebb körű, másodfokú zsinatokat. Ezzel élt hazánk református egyháza századokon át. Végre megalakult a legfelsőbb fokú nemzeti- nagy országos zsinat, 300 év szülötte s tiz év előtt életbe lépett. Most üdvözöljük másodszor együtt. Új idők, uj viszonyok kedvező hatása alatt az országos zsinat legszebb vívmánya: egyházunk egysége. Felemelő vívmány, szép eszme ez ! De ez egységnek nem szabad összeütközésbe jönni a reformáció alap elvével, a szabadsággal, különben az egység törik szét, az anyaelvnek, a szabadságnak maradni kell. Mivel az egység nálunk új tünemény, valamint annak szerve az országos zsinat is, szükség jól megérteni: mi a zsinat, presbyteri szempontból? Képben szólva, élő lombozat az, mely leveleivel és virágaival szinét, illatát, táplálatát törzséből, gyökereiből, és igy belülről veszi, nem olyan mint a római és bizanczi zsinatok, melyek hasonlitanak a művirágból készült csokorhoz, melybe illatot felülről, szint kívülről vezetnek, alulról és belülről éltető nedve nincs. A református zsinat a legalkotmányosabb testület. Hogy királyi engedély folytán jöhet össze, királyi biztosok ellenőrizik, (a lehetőség törvényben van lefektetve),, s királyi szentesités ad erőt végezéseinek, ez az absolut korszak alatt keletkezett békó, melyet az alkotmányos 1790/9 i-iki országgyűlés törvényesített. Kívülről jött politikai férfiak alkotása, nem magából az egyház elvéből és természetéből merített körül írás. Ideiglenes tünemény ez a külgépezet, nem a presbyteri alkotmány vívmánya, attól minél előbb meg kellene szabaditni magát egyházunknak, s magának a zsinatnak erre kell törekedni. A kálvini eredetű és tökéletesen kifejlett egyházalkotmányok semmiféle állami beavatkozást nem fogadnak el, mert teljes önállóságuk, nagykorúságuk koczkán forogna. Részint, mert zsinatjok az államfő, államkormány és változó politika esetleges irányától lenne függővé. Üstökös csillaggá válhatik a zsinat, melynek előjövetele százados tünemény; a budai zsinattól a debreczeni zsinatig 90 év telt el; a párisi zsinat (1872) előtt 200 évig nem volt zsinat. Részint állami egyházzá kell alakulni, mint a skót nemzeti, franczia református, és helvét nemzeti egyházak alakultak, vagy inkább alakíttattak: akkor az . állami befolyás elfogadásáért jő cserébe az állami előny a dotatio, vagy mint a franczia egyháznál a lelkészek állampénztárból fizetése, s a mely minta után ment az 1848-iki magyar törvény alkotója. Ez utóbbi esetben a szabadság, önkormányzás árnyéki és légi tüneménynyé véknyulhat. Ekkor a «do ut des»-sel takarózhatni. Az egyház és állam közti viszony teljes tisztázásáig zsinatunk felülről és kívülről nem teljesen szabad, nem szuverén, hanem más felette • és kivülötte levő szuverénnek van alárendelve. Az állami támasz eltörhetik. A fényes erdélyi 98