Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-01 / 5. szám

intelmet kellene megérteni, és nem bosszatani olyan Íz­léstelenséggel a fejlett theol. érzéket is, meg az aesz­thetikai elvet is, meg kigúnyolni egészen a költészetet is, ilyen kifejezéssel: Kérésemet vedd hát füledbe ! Szent Isten ! hát még mindig fülei vannak neki ? (Mi azt bisz­szük, hogy ez a vallásos költészet tropusos nyelve. SzerkJ A II. füzet darabjait egy szerző irta. Reá is nyomta egyéniségét minden énekre, ugy hogy a vizsgálni sze­rető szakértő azonnal felismerhette volna a külömböző énekeknek is közös szerzőjét. Igy állván a dolog, lehe­tetlen első sorban is nem jellemezni általánosságban az átdolgozó irányát, felfogását s külső kidolgozását; mert hiszen ez általános jellemzés többé-kevésbbé illik minden énekére. Tanulmányozva az ((Előmunkálatok» II. füzetét: azonnal tisztában áll előttünk az, hogy szerző azokhoz tartozik, kik bizonyos félelemmel nyúlnak a zsoltárok­hoz, kik meghagynak mindent, ami ma is tűrhető, kik csak ott ujitanak, hol azt a mai jobb izlés okvetlen parancsolja, kik a forma nehézségeit nem akarják le­győzni, dallamosságra ügyelni s a költői szabályokat sok helyen nem óhajtják bevinni a vallásos költészetbe. E tekintetben tehát conservativ állást foglal. De más oldalról azokhoz is, akik a zsidószellemet és felfogást örömmel cserélik föl a magyar nemzeti szellemmel, kik a régi elavult nézetekre kevés súlyt fektetnek, kik a hely és Isten nevek mellékes elnevezéseit figyelmen kivül hagyják, kik a költői erőt többre becsülik a gaz­dag semmitmondó szóhalmaznál, kik a hoszszadalmas, sokszor unalmas körülírásokat örömmel rövidítik meg. E tekintetben tehát épen ujitó. Én a programúiban kifejtett elvekre támaszkodva nem habozom kimondani, hogy szerző iránya egészen pro gramm szerű, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy a tökéletes alak nála is jámbor óhajtás. Mert szeretném, ha a költészeti szabályok jobban meg volnának tartva, mivel mégis azon énekek állják meg helyüket, melyek­ben a szabályok is szem előtt vannak tartva ; míg azok, hol mindez egészen mellékes volt, bizony csak javítási kisérletek maradtak. Tartalmi értékét tekintve e füzetnek, örömmel hangsúlyozom, hogy szerző sok szerencsével munkál­kodott s az 51 átírt zsoltár és dicséret közül körül­belől 10—12 ének van, mely szerény véleményem sze­rint, alkalmasnak látszik az uj énekeskönyvbe való fel­vételre. S ez mindenesetre örvendetes jelenség.. És mert az ismeretlen szerző sok hivatást lelkesültséget árul el a füzet darabjaiban : bizonyára hasznos szolgálatot tesz az énekügynek, ha a bírálatokat figyelembe véve ujult erővel ismét hozzá fog a szent munkához! (Folyt, köv.) Szuhay Benedek, ev. ref. lelkész. BELFÖLD. Az egyházalkotmányi törvényjavaslat. 4 II. R É S Z. Az egyházi tisztviselőkről és egyes egyháztagokról. I. FEJEZET. A lelkészekről. 91. §. Változatlanul marad. 92. §, Változatlanul marad. 93. §. Töröltetik. 94. §. Segéd- és helyettes lelkészek ügyének tör­vényszerű rendezése tárgyában intézkedni az egyes egy­házkerületek jogkörébe tartozik; önként értetvén, hogy a hol az egyházmegyék, illetőleg esperesek tartják jogkörük­ben a segéd- és helyettes lelkészek ügyének rendezését, minden egyes esetben tartoznak intézkedésükről tudo­másvétel végett a püspöknek jelentést tenni. A) A lelkész hivatalos teendői. 95. §. A lelkész hivatalos teendői : 1. A rendes vagy közönséges istentisztelet körében : Isten igéjének hirdetése s tanítása. Sákramentomok kiszolgáltatása. Éneklésre való felügyelet. Konfirmáció. 2. A lelkészi gondozás és egyházkormányzás kö­rében : Az egyházközség szellemi s anyagi ügyeire fel -ügyelet. . , . . , A törvényben meghatározott közigazgatási teendők. Iskolákra felvigyázás. Betegek látogatása. Foglyok és halálra ítéltek körül lelkészi teendők. Rendkivülileg az előirt esetekben sákramentomok kiszolgáltatása. Házasulandók összeesketése. Viszálkodó házasok békéltetése. Áttértek s kitértek irányában való eljárás. Anyakönyvek vezetése. Temetés. 96. §. Minden lelkésznek kötelessége stb. Ide jő "a 117. §. változatlanul. Ezután jő a 118. §. következőleg átalakítva: «A nyugalomba lépett, vagy lelkészi állomásukról lemondott, de azért más életpályára nem lépett s lelkészi jellegüket megtartott lelkészek, lelkészi teendőket végezhetnek ugyan, de az előbbi §-ban foglalt föltétel megtartása mellett. > Oly lelkészek, kik más életpályára léptek, kivéve a tanárit, semmiféle lelkészi teendőt nem végezhetnek. A hivatalukból végleg, elmozdított lelkészeknek oklevelei, az illető egyházi bíróságok által érvénytelenek­nek nyilvánitandók. Oly lelkészek oklevelei pedig, kik oly életpályára léptek, mely a lelkészi hivatással és jelleggel ellentétben áll, az egyházmegye fölterjesztésére s indokolt javas­latára az egyházkerület által nyilváníttatnak érvényte­leneknek.)) 97. és 98. §-ok helyett egy uj §. «A lelkész Isten igéjét az O- és Új-szövetségi canonicus könyvek alap­ján híven és buzgóan hirdesse; a bibliai magyarázatra nagy gondot forditson és ugy egyházi beszédei, könyör­gései, mint biblia-magyarázatai, a ker. vallásos érzületet, hitbeli meggyőződést építők s erősbitők, nem pedig kételyeket támasztók legyenek.)) ((Egyházunk megálla­pított hittételei általa tisztelelben tartassanak. Általában a lelkész, ugy egyházi beszédei mint mindennemű nyi­latkozatai által, ugy az általános emberi s keresztyéni, mint a hazaszeretetet ápolja s erősbitse; a politikai párttusát, nemkülönben minden személyes vonatkozást egyházi beszédeiben gondosan elkerüljön.)) 99. §. A közönséges istenitiszteleteken egyházi beszédet csak a rendes lelkészek és segédlelkészek tart­hatnak ; iskolatanitók rendszerint csak akkor bízhatók meg e tiszt teljesítésével, ha hittanszaki tudományokat végeztek ; rendkívüli esetekben azonban oly tanítók is felbocsáthatók az egyházi szószékbe, kik a hittanszaki tudományokat rendszeresen nem hallgatták ; az ilyenek

Next

/
Thumbnails
Contents