Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-22 / 47. szám

nagy gyülekezetek több szavazatát, a konventi tagok kerületi uton választását ellenző és helyeslő pártok jelszavaira ismerünk. * A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság pártoló (évi 3 frtot fizető) tagjaira nézve az I. 3 éves (1889—1891.) cyclus a f. é. dec. hó 31-én lejárván, tisztelettel kérem a Társaság t. pártoló tagjai közül azokat, a kik a jövő 1892—1894-iki II. három éves cyclusra esetleg már nem kívánnak a Társaság tagjai maradni, hogy e kilépési szándékukról legkésőbb f. év deczember hó 15-ig annyival is inkább értesítsék alulírottat, mert azok, a kik kilépésüket be nem jelentenék, továbbra is a Társaság tagjaiul fognak tekintetni s reájuk nézve a tagsági kötelezettség a következő 3 évre is ki fog terjesztetni. A legkésőbb f. é. decz. 15-ig való szives jelentkezést azért is kérem, hogy a Társaság tájékoztatva legyen a kiadványok nyomtatandó és szétküldendő példányai felől. E felhívással kapcsolatban tisztelettel kérem a tagsági díjakkal hátralékosokat, hogy tagsági díjaikat méltóztassanak mielőbb beküldeni, hogy megkíméljék önmagukat a figyelmeztetés kellemetlenségétől s a postai megbízás utján való behajtás túlköltségeitől, a Társaságot pedig e figyelmeztetések és illetőleg postai megbízások szétküldésének és kiállításának kiadásaitól. Budapest, 1891. nov. 16. — Kenessey Béla a M. Prot. Irod. Társ. titkára. Egyházi aranykönyv. A kovásznai egyház aranykönyve ismét szaporodott egy aranylappal. Nevezetesen Vajna Károly egyszerű székely hitsorsosunk azon nagyszerű, mondhatni fejedelmi ajándékon kivül, melyet most egy eve a kovásznai reform, egyháznak kepeváltási czélra tényleg átadni szíves volt, a melyT

ajándék körülbelül 30,000 forint értéket képvisel, ujabban, 1891. október 30-án királyi alközjegyző előtt kelt «viszszavonhatlan végrendeletében)) ((általános örökösévé a kovásznai ev. ref egyházat tette;» tehát «bárhol feltalálható öszszes ingó és ingatlan javait, azokat is, melyeket ezután szerzend Isten segedelmével)), a kovásznai ev. reform, egyház kepeváltási alapjára hagyta. Ez ujabb alapítvány magában véve is nagyszerű, mert több ezer forintot képvisel, úgyhogy alapítványa ma már megközelíti a 40,000 forintot és ha Isten «az istenes vén embert)) még egy néhány évig élteti, könnyen 50,000 frtot csinálhat belőle, mert a kegyes egyszerű székely, bár a haszonélvezeti jogot haláláig kikötötte magának, csak pár száz forintot, költ el saját személyére és a többit hűségesen viszszaadja ((gyermekének, a kovásznai egyháznak.)) Midőn e szép tényt, ez Istennek tetsző és tettekben nyilvánuló hitbuzgóságot, melyről Erdély nagytevékenységű püspöke oly szépen és igazán irá, hogy «e nagyszerű ténye által Vajna Károly az egyházakat alapító nagynevű őseink fénylő sorába emeltetett)), nyilvánosságra hozom, egyszersmind kérem a jó Istent, hogy adjon a mi reform, egyházunknak sok ily derék patronust! A kegyes vén ember pedig, ki annyit küzdött és verejtékezett, míg a szép vagyont összegyüjté, találja fel jutalmát Istennél és abban a boldogító öntudatban, hogy szegény hitsorsosai vállairól a kepét, e nagy terhet levette és egy nagy evangeliumi egyhazat örökre lábra állított!! — Szó'ts Geiő, kovásznai reform, lelkész. * A Téli Újság érdekében következő sorokat vettük : Előfizetési felhivás. ((Vallásos iratokat terjesztő egyesületünk)) a ránk jövő téli hónapokban is ki fogja adni a magyar protestáns olvasó közönség által már jól ismert, és kedvelt Téli Újságot, Fölhívom azért az olvasó közönséget ezen népies és vallásos erkölcsi irányú kis képes lapnak ez évben való pártolására is. Minthogy pedig e lapnak terjedése főkép a lelkésztársak s egyházunk tanitóinak buzgalmától függ, különösen őket kérem fel, hogy hatáskörükben e lap megismertetését és terjesztését munkálni sziveskedjenek, «hogy olvassa azt minden atya és anya háznépe előtt az ő hallásokra, egybegyűjtvén őket, férfiakat és asszonyokat, a kicsinykéket és jövevényeket, hogy hallják és tanuljanak és féljék az ő urokat Istenöket, és őrizzék meg, beteljesítvén a törvénynek minden igéit.» V. Móz. 31. 12. s igy ez által is terjedjen és erősödjék közöttünk az Isten országa. Lapunk alapitója és eddigi szerkesztője, Csécsi Miklós makói lelkész ur akadályozva lévén körülményei által, hogy e lap szerkesztésében ez év folyamán részt vegyen, a szerkesztőséggel Budai János békési s. lelkész ur lizatott meg, ki e lapnak már a mult évben is egyik szerkesztője volt. A lap deczember, január és február hónapokban fog minden héten egyszer szerdán megjelenni. Előfizethetni Hornyánszki Viktor akadémiai könyvárus urnái Budapesten. Előfizetési ár a három hóra 26 krajezár. Kőrös-Tarcsa, 1891. november 12-én. Szabó János, esperes a vallásos iratokat terjesztő egyesület elnöke. — Az uj szerkesztő meg ezeket irja: Tisztelt olvasó közönség! Egyetlen református néplapunknak a «Téli Ujság»-nak ez évi szerkesztésével megbízatva nem ismeretlen feladatot vállaltam magamra. Jól ismerem e lap irányát, hiszen szerkesztésében már az előző években is részt vettem, ez az irány megmarad ezután is, t. i. hogy ez mint magyar protestáns néplap a hazai protestáns közönség vallás-erkölcsi tartalmú olvasmánya legyen. Egyes kimagaslóbb embereinknek, egyházunk állapotának s intézményeinek megismertetése, a mult történetéből s a mindennapi életből vett tanulságos elbeszélések és rajzok, vallásos költemények s általán a hitélet s hittudat fejlesztésére irányuló közlemények lesznek ez évben is tárgyai a «Téli Ujság»-nak. Hogy azonban a lap e czélt minél inkább megvalósíthassa : tisztelettel kérem e nemes és jó munkában a lelkésztársak szives támogatását. Békés, 1891. nov. 12-én. — Budai János, szerkesztő. * A budapesti egyetemekről cím alatt egy «Philosophus» érdekes dolgokat ír a «Sp. Lapok» legutóbbi számaban. Örömmel győződött meg cikkíró arról, hogy protestáns iíjaink az egyetemi ifjúság életében is szerepet visznek ; de keseríti az, hogy ref. iíjaink kath. ünnepek alkalmával pl. halottak napján is szereplésre vállalkoznak, mint az idén egy ref. pap az egyetemi ifjúság, egy másik prot. ifjú a technikusok temetői paradéjánál szónokolt, ellenben dicsérettel emeli ki azon ref. bölcsészethallgató eljárását, ki a temetői parádé ellen felszólalt s a szónoklattartást nem fogadta el. «Philosophus» e kartársa magatartását annyival inkább indokoltnak tartja, mert a prot. tanárjelölteket még némely állami intézetekhez sem alkalmazzák tanárnak, s elmondja, hogy a prot. folyamodókat ilyen formán szokták az illetékes minisztériumban elutasítani : «nem nevezhetem ki a főúri gyermekeket képző Ferencz József nevelő-intézethez, mert nem kathölikus.» Azután elmondja a cikkíró, hogy a Sárospatakon tanult egyetemi hallgatók ((Sárospataki Társaskör»-t alakítottak. De ír végre még valami fontosabbról is a Budapestről levelező «Philosophus». Egy-két bölcsészethallgató rebesgeti Budapesten az ((Egyetemi protestáns köp) eszméjét. Helyes. Mondják ki a szót, hirdessék bátran ; alakítsanak egyetemi ifjak protestáns egyletet. Meg kellene nyerniök az egyetem főrangú növendékeit is. Lépjenek érintkezésbe a Kálvin-tériekkel is. Nekik is'