Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-15 / 46. szám

A nagybizottság ajánlja az eredeti szöveg megtartását ; az egyetemes konvent elfogadja a módosítást. A tiszántúli egyházkerület javasolja, hogy a 188. §-ban a theologiai rendes tanárok a jeles érdemrendű lelkészekkel egyenlően minősíttessenek. A nagybizottság ajánlja az eredeti szöveg fentartását, illetve a bizottsági munkálat szövegét, mi elfogadtatik. A püspöki titkárok részére fentartott kedvezmény ugyanazon §-ban a nagybizottság javaslata szerint szintén elfogadtatik. A 192. § elébe beiktatni óhajtja a tiszántúli egyházkerület a 183. §-t, mi elrendeltetik. A tiszántúli egyházkerületnek a 195. §-ra vonatkozó azon javaslata elfogadtatik, hogy a lelkészválasztók közé tartozzanak a vegyes házasságban élő ref. nők is, valamint a fiók-egyházak egyházi adót fizető polgárai. A tiszáninneni egyházkerület ugyanezen §-ba kifejeztetni óhajtja, hogy a lelkészválasztásra jogosult csak az lehet, ki rendes egyházi tartozását előző év december 3-ig befizette. Fentartatik az eredeti szöveg. A meghívás utjáni választást a dunamelléki és tiszántúli egyházkerületek csak ugy tartják megengedhetőnek, ha egy jelölt van, ellen esetben indítványozzák a pályázat utján történő választást. A nagybizottság ezen indítványt akként formulázza, hogy az illető állomás pályázatra bocsáttassék azon esetben, ha az összes választók 20%-a nyilatkozik az egy jelölt ellen. Az egyetemes konvent elfogadja a nagy bizottság javaslatát és 199 — 204. §-ok ezen értelemben alakittatnak át. Indítványozza a tiszántúli egyházkerület, hogy a mely egyházközség választói száma az 1000-et meghaladja, a választás két szavazatszedő bizottság előtt történjék. Elfogadtatik. A dunamelléki egyházkerület a lelkészképesités egyöntetűsége czéljából óhajtja, hogy a második lelkészképesitő vizsga az összes egyházkerületek 2—2 küldötteiből alkotott egyetemes lelkész-vizsgáló bizottság előtt tétessék le és a 2-ik vizsgálaton nyert osztályzat legyen mérvadó a minősitésre nézve és e vizsgálatok váltakozva a különböző egyházkerületekben tartassanak meg. A nagybizottság e javaslatnak zsinat elé terjesztését ajánlja a theol. vizsgálatok ideiglenesen életbe léptetett rendjéről szóló jelentéssel együtt. Elfogadtatik. A tiszáninneni egyházkerület a 217. §-on azon módositást ajánlja, hogy a választásnál szavazó lapok osztassanak ki, lepecsételve az illető egyházközség pecsétjével, és a választók irják fel azon lapra választottjuk nevét. Az egyetemes konvent a 217. §-t eredeti szövegében fogadja el, mely azt rendeli, hogy a választás titkosan, szavazó lapokkal történik. Az erdélyi és tiszántúli egyházkerület a 224. § pótlását ajánlja : választását indokolatlanul el nem fogadó lelkész az esetleges költségekben marasztaltassék el és a pályázatból egy évre zárassék ki. A nagybizottság elfogadásra ajánlja e pótlást; az egyetemes konvent magáévá teszi azon hozzáadással, hogy az uj választás az előbbi pályázat alapján hajtandó végre. A nagybizottság ajánlatára elfogadja az egyetemes konvent a dunántúli egyházkerület indítványát, hogy a lelkészválasztás ellen csakis az illető egyházközség választó tagjai emelhetnek panaszt. A tiszáninneni egyházkerület az özvegyi és kegyeleti évről szóló 233—239. §-ok helyett saját bemutatott szabályrendeletét ajánlja elfogadásra, ellenben a dunántúli, dunamelléki és tiszántúli egyházkerületek minden e tekintetben történő intézkedést az egyházkerületek belkörü elhatározásának óhajtanak meghagyatni. A nagybizottság ajánlatára az utóbbi javaslat fogadtatik el és a 233—239. §-ok törlése elrendeltetik. A tárgyalás további menete más napra halasztatik. A nov. 6-iki második ülésben folytatólagosan tárgyalás alá vétetik a tiszáninneni egyházkerület azon óhaja, hogy a lelkészválasztásoknál tapasztalható korteskedés megakadályozása és megbüntetése czéljából szigorú törvények hozassanak. Ajánlja az e tárgyban alkotott saját szabályrendeletét. A dunamelléki egyházkerület óhajtja ugyan e tárgyban a most érvényben levő törvény idevonatkozó §-ai felvétetését. A nagybizottság ajánlja, hogy a konvent e tárgyban a szabályok megalkotására ujabb szövegezéssel intézkedjék. A szabályrendelet ujabb szövegezésével megbizatik a törvénykezési és papválasztási albizottság, utasíttatván munkálatának a konventi elnökség utján zsinat elé terjesztésére. Az erdélyi egyházkerület a lelkészválasztási törvényeket elfogadja, de óhajtja, hogy úgy a konventi, mint a zsinati tárgyalások alkalmával tétessék javaslat az átmeneti intézkedések iránt. A nagybizottság javaslatára az erdélyi egyházkerület nyilatkozásra hivatik fel, hogy mily mérvben látja szükségét az átmeneti intézkedéseknek. Tárgyalás alá vétetik az egyházi adózásról szóló rész. A tiszántúli egyházkerület szabatos körülírását kivánja annak, hogy az állandó lakással nem biró egyháztagok hol és miként fizessék az adót ? E kérdés eldöntése az egyes egyházkerületek beikörű intézkedésére bizatik. Tisza Lajos gróf főgondnok jelzi, hogy e tárgyban az albizottság dolgozatának 8. 9. 10. pontjait a zsinaton bővebb indokolással fel fogja vetni, szemben a nagybizottság javaslata 247. és 248. pontjaiban foglalt intézkedésekkel. A közalapról szóló rész tárgyalásánál a dunántúli egyházkerület a lelkészi özvegyek és árvák segélyezésére egyetemes gyámintézet felállítását ajánlja, ellenezvén a lelkészi nyugdíjintézet alapítását. A tiszáninneni egyházkerület egy lelkészi és tanári özvegy-árvai gyámintézetnek már a legközelebbi zsinat által történő felállítását óhajtja. A nagybizottság egyházi törvényeink értelmében járván el, azon javaslatát, hogy a konvent ez ügyben a legközelebbi zsinat elé végleges tervezetet terjeszszen, fentartani óhajtja. Elfogadtatik. A 267—268. §-ra vonatkozólag a tiszántúli egyházkerület kifejezését óhajtja annak, hogy az osztályozás vagy kivetés 5 évről 5 évre történjék, mely javaslatot a nagybizottság is pártol, mi a 268. §-ban jelölt esetre el is fogadtatik, de a 267. § változatlanul fentartatik. Azaz az engedélyadás legyen 5 évre szóló, de a kivetés évenként történjék. A 262. § második kikezdésében megjelölt missziói czélokra a 25%-ot a tiszáninneni egyházkerület sokalja és óhajtja, hogy a missziói helyek nagyobb óvatossággal jelöltessenek ki, a missziók fejlesztése mindaddig maradjon el, mig rohamosan pusztulni indult, de egykor virágzó egyházaink a közalap segítségét annyira igénylik.