Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-15 / 46. szám

törekszik, e czélból jó szolgálatot tesz néki a kath. s osztrák érzelmű klérus és'a középkori hűbérrendszer csatlósai, a földesurak. Ez eszme vonul végig a küzdelmeken, a vallási és politikai küzdelmeken, miket hiven rajzol. Az uralkodóház érdeket azonosak lesznek a kath. egyházéival és megfordítva. A küzdelmek jogosultak. Fel vannak derítve a műben a lélektani okok, melyek előidézik s folytonosságban táitják a nemzet lelkiismeretének mozgalmát, egyúttal akadályozzák a természetes szabad fejlődést. A bécsi békétől a linczi békekötésig terjedő időszak eseményeit s ezeket intéző férfiak alakjait látod e műben t. olvasó. Tartalma, rövid áttekintéssel az, hogy a bécsi béke (1606), mely prot. egyházunk szabadságának első biztositéka gyanánt tekinthető, nem hozta meg a vallásuk és hazájuk igaz érdekeiért küzdőknek a várt békét és nyugodalmat. A békét Mátyás főherczeg és a magyarok megakarták tartani, de Rudolf és a vele tartó klérus nem. Országgyűlés hirdettetik Pozsonyba (1607), hogy a béke törvénybe iktattassék, de a király addig várakoztatja a rendeket, mig ezek óvástétellel szétoszolnak. Mátyás tanácskozik a magyar főurakkal a nemzet háborgásának lecsendesítése ügyében; de hiába követ el mindent bátyja Rudolf irányában, hogy őt engedékenységre birja, végre ő maga áll a nemzeti párt élére, hog}' végrehajtsa a bécsi békét s Rudolfot lemondasra kényszerítse. Országgyűlést hirdet, a rendek tanácskoznak, Rudolf a végzéseket törvényteleneknek mondja és a régensburgi birodalmi gyűlésen a magyar prot. ügy ellen sereget kér. Mátyás és a magyarok szervezkednek, szövetkeznek a vallásszabadság biztosítására. A sereg Prága felé nyomul s Rudolf lemondásra kényszeríttetik. Mátyás Pozsonyba országgyűlést hiv (1608), a koronázás előtti czikkelyeket elfogadván, (melynek a vallás szabadgyakorlatára, a szuperintendensek választására, a prédikátoroknak katholikus szentszékek eleibe nem idézhetésére stb. vonatkoznak) megkoronáztatik. A klérus protestál. Mátyás, ki csak kényszerűségből s nem igaz meggyőződésből láttaték kedvezni a protestánsoknak, nem volt siket a papság jajveszéklésére, mely kérve kéri, hogy a katholikus egyház jogait ne engedje csorbíttatni a bécsi béke altal. Az 1609. évi pozsonyi országgyűlésen a vallási sérelmek az ausztriai protestánsok sérelmeivel együtt terjesztetnek a király elé; ezek elutasittatnak, hogy majd külön országgyűlésen tárgyaltatnak sérelmeik, nem a magyar országgyűlésen ; a magyarországi sérelmek sem orvosoltatnak. Sok baj van e gyűlésen a nádor választás, a n.-szombati ref. prédikátor és pap esete, és a Bocskai korában elvett egyházi javak visszaadása miatt, érdekes adalékok. A bécsi országgyűlésen 1610. évben Thurzó nádor megjelenik, ott beszél az ausztriai protestánsok érdekében, (a miből látni való, hogy az örökös tartományok protestáns lakói mennyire biztak a magyarok pártfogásában), hogyha a prot. rendek ki nem elégíttetnek, valamennyi szövetséges tartományban háború fog kiütni. Rudolf, hogy boszút álljon Mátyáson, ez idő alatt a protestánsokkal titokban szövetkezik ellene. Thurzó békeltető szerepet visz a klérus és a protestánsok között, ez utóbbiak érdekében zsinatott tart Zsolnán, hol superintendens választátik, mi ellen Forgách bibornok és a klérus szörnyű módon felindulnak. Thurzó zsinatának ellensúlyozására Forgách a n.-szombati zsinatot hívja össze 1613., a zsinat a királyhoz ir fel a protestánsoknak adott túlságos kedvezmények miatt. Ezek aztán az országgyűlésen a királyhoz felterjesztett válaszban arra szorítkoznak, hogy ők csak törvényes jogaikhoz ragaszkodnak. Erre ismét hosszadalmasan válaszolnak a katholikusok, pontonként elsorolván a bécsi béke §-ait, melyek sérelmeket ejtenek rajtuk. Mátyás válaszával, mely világosan a klérusnak fogta pártját, a prot. rendek nem elégedtek meg. Az öt év múlva összehívott országgyűlésen a király a trónöröklés ügyét intézi, de előbb heves harczok folynak a prot. és kath. rendek között az «una cum templisw vitában. A protestánsok óvása, a katholikusok ellenóvása. A pratronátusi jog elmélete, ennek káros következménye a protestáns egyházra, érdekes fejtegetés. II. Ferdinánd buzgó katholikus. Ingerült hangulat az 1619-iki országgyűlésen. Sérelmi panaszok nem orvosoltatnak. Bethlen Gábor fegyvert fog a veszélyben forgó prot. vallás védelmére. Kiadatik a hires «Querelae Hungariae». Bethlen Kassán orzsággyülést tart, melyet már elfoglalt. A gyűlés határozza : ki kell vívni a vallás és lelkiismeret szabadságot teljesen. Közfelkelés rendeltetik el az országban. Bethlen seregével Pozsonyt elfoglalja a koronával együtt, ide országgyűlést hiv a nádorral együtt, melyen határozat hozatott a vallás felekezetek egyenjogúsága ügyében, elvett vagy bezárt templomok felszabadíttatnak, a papirend politikát jogai felfüggesztetnek. A ref. ekklézsiák tizenkét kívánsága elintéztetik. Majd Ferdinánd követei is megjelennek a gyűlésen, fegyverszünet köttetik. Az 1620. évi beszterczebányai országgyűlésen Bethlen mint kormányzó jelenik meg, itt tanácskozik Ferdinánd követeivel, de egyesség nem jő létre, sőt Bethlen kiralylyá válaszratik. Kiadatik a nevezetes 52. t. cz. (Belőle a vallást illető pontok közölve vannak). Az uj törvény nagy forradalmat idéz elő, miket Ferdinánd törvényteleneknek nyilvánít. Pázmány fellép. Röpirata. Ennek jellemzése. A protestánsok a külpolitikai helyzet változása miatt aggódnak, csüggednek, sokan eltántorodnak. A nikolsburgi alkudozások, majd béke. Megerősíttetnek az 1608. békekötés vallásügyi pontjai. A nikolsburgi béke meg nem tartása miatt ismét elégűletlenség nyilvánul a protestánsok részéről. Bethlen országgyűlése Kassán, majd tanácskozmánya Beszterczebányán hiábavaló. Újból fegyvert fog, beveszi N.-Szombatot, hova országgyűlést hirdet. Bécsben béketárgyalások kezdődnek és folynak, majd béke köttetik 1624. A következő évi országgyűlésen a királyi utód választásának kérdése van napirenden. Királyi hitlevél kiadását Ferdinánd nem akarja, a rendek akarják, de utóvégre kiadatik. A klérus óvást tesz. Bethlen házassága, halála, jellemzése. Halála után a sérelmek szaporodnak, de ezeknek tárgyalása az 1630-iki országgyűlésen mellőztetik; az 1634. évi országgyűlés bizottsága összeírja ugyan a gravaineneket prot. és kath. részről, de eredmény egyéb nem lőn, minthogy általánosságban kimondatott, miszerint az 1608. t. cz. és hitlevél érvényben maradjon. Pázmány, II. Ferdinánd jellemzése. Utánok III. Ferdinánd és Lósi esztergomi érsek folytatják a protestánsok üldözését, a rendek ingerültek e miatt a pozsonyi országgyűlésen 1637. évben sérelmeiket bejelentik, melyeknek orvoslása mindenféle útonmódon halogattatik ; végre ő Felségéhez folyamodnak. Folyamodványuk hat oldal lapon olvasható. A király feleletében nem helyesli, sőt kárhoztatja a protestánsok eljárását. Ezek védekeznek. Majd vitatkoznak az «evan-r gelikus rendek» elnevezés felett nagy ingerültséggel, ragaszkodván rendithetlenül törvényben biztosított jogaikhoz. Replikák. Az 1642-iki országgyűlésre tengersok