Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-11-01 / 44. szám

tebb idézett lapjain határozottan ki van mondva a lélekszám arányban való jogosítás elve- Hát én nem tehetek róla, ha a t. vezérczikkező a kérdéses műnek csak 52-ik lapjáig jutott el. De arról sem tehetek, hogy ha már jónak látta álláspontját Révész Imre művéből vett idézetekkel támogatni, miért nem kereste meg a ((Figyelmező)) 1878-ik évfolyamának 239. és köv. lapjait, ahol is szintén Révész Imre kérdésünkre vonatkozólag a következőket mondja : ((Egyházunk czélszerü szervezésénél, a többek közt két főelvet vélek különösen szem előtt tartandónak. Egyik az, hogy a legkisebb anyagyülekezet se atomizáltassék, ne morzsoltassék szét soha, hanem mint élő egység, mint önjogu morális személy szerepeljen minden lehető ponton; a másik az, hogy a nagyobb gyülekezetek se nyomattassanak le, hanem a menynyire csak lehet, népességökhöz s teherviselésökhöz mért jog adassék nekik mindenütt az egész egyházalkotmányon keresztül. «Merő képtelenségnek és igazságtalanságnak tartom pl. azt, hogy a több mint 19,000 lélekkel biró Békésnek, saját egyházmegyéje közgyűlésén s a választásoknál stb. csak épen annyi joga legyen, mint ugyanott Csorvásnak és Becskereknek, melyek együttesen is 800 lélekkel sem birnak. Az egyházkerületre tekintve, megdöbbentő képtelenségnek s tovább már nem tűrhető igazságtalanságnak tartom azt, hogy pl. az egyházkerületi közgyűlésen a 15,681 lélekkel biró mármaros-ugocsai egyházmegyének épen annyi joga legyen, mint a 154,868 leiekkel biró, tehát majdnem tizszerte nagyobb békés-bánáti egyházmegyének! «Erre a képtelenségre, amilyen pedig a tiszántúli egyházkerületben nagyon sok van, s a melyről elmondhatjuk', hogy ma már a protestáns egyházi téren világszerte példátlan, ezt szoktuk könnyedén oda vetni : ((hajh, de nagy terhet viselnek ám azok a szegény kis gyülekezetek és egyházmegyék!» Nem áll ez egészen uraim! oly mérvben pedig teljességgel nem, hogy ama nagy képtelenséget igazolni lehetne vele. Lám, hiszen Békésbánát pl. 211 lelkészi és tanitói rendes állomást tart fen, | Mármaros-Ugocsa pedig hatvanötöt. A ^gymnasiumi tanárokat nem is számítottam. Általában, ha figyelembe vesszük azt, hogy a nagyobb egyházközségek és megyék mennyit adnak ki az egyházi és iskolai élet fentartására — bizonyosan ő rajtok sem sokkal könnyebbnek fog feltűnni a teher, mint a kisebbeken. ((Egyébiránt, hogy ha már mi tiszántúliak is eljutottunk odáig, miszerint elmulhatlanul megköveteljük, hogy mi, mint kerület, népességünkhöz mért arányban képviseltessünk a konventen és zsinaton, mert különben oda sem hederitenénk azoknak; — ha saját közigazgatási és másféle költségeinket az ujabb időkben már is a népesség arányához képest szoktuk kivetni, akkor keresztül kell vinni azt az aránylagos képviseletet az egyházmegyékre és kerületekre nézve is, vagyis általában mindenütt.. ((Mindezekből legelőször is az következik, hogy az oly egyházalkotmány vagy azt tervező munkálat, amely az emiitett képtelenségeket még ezentúl is fenn akarja tartani, egész tisztelettel ugyan, de határozottan félreteendő.» Egy dolog van itt, a mi különösen megüti az ember fülét. Azt mondja ugyanis Révész Imre, hogy «ez a képtelenség (az egyházi testületek egyenlő szavazata, tekintet nélkül a lélekszámra) ma már a protestáns egyházi téren világszerte példátlan.)) Tehát mostani állapotunk csakugyan magyar kálvinista specialitás. Valóban ugy van. .,./-: Hirtelenében a schweizi református egyházak alkotmányszervezetét tekinthettem át s azt látom, hogy itt, a kálvinizmus szülőföldén ez a Kálvin-ellenes lélekszámszerinti szavazás nagyon sok helyen régóta életbe van léptetve. Igy például Aargau kanton zsinatába a gyülekezetek 500 lélekig 1, 501—2000 lélekig 2, 2000 lelken felül minden 1000 után 1 követet küldenek. Appenzell kantonban ugyancsak a zsinatba a gyülekezetek 2000 lélekig 2, 2000 — 4000-ig 3, 4000 —6000-ig 5, a népesebbek 7 követet küldenek. Bern kantonban minden 3000 lélek egy képviselőt küld a zsinatra, 1500-011 felüli maradék egésznek vétetvén, szintén egyet. Neuenburg és Thurgau kantonokban hasonlókép népességarány szerint választanak a gyülekezetek, Szent-Gallenben szinte minden 1000 lélek után 1 képviselőt küldenek. *) Ne akarjunk tehát helvétábbak lenni a helvétáknál, ne akarjunk kálvinistábbak lenni Kálvin földiéinél, mivel már e példák is nem csekély bizonyítékot szolgáltatnak azon állításomhoz, hogy a Kálvin műveiből és rendszeréből azon kérdés felett, hogy a nagyobb egyházi egységeket (megye, kerület, országos egyház) repraesentáló testületek és hatóságok tagjainak és tisztviselőinek választásánál az egyháztagok befolyása a lélekszám arányában érvényesüljön-e, vagy ne: sem pro, sem contra komolyan érvelni nem lehet? Azt mindenki, a ki csak kevéssé is foglalkozott az efajta kérdésekkel, minden ellenmondás nélkül elismeri, hogy kálvinista elvek szerint, aminden gyülekezet egy magában bevégzett egy*) Lásd bővebben Révész ; «FigyeImező» 1876. évf. 65, 105. 192. és köv. lapokon.