Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-01 / 5. szám

Harmincnegyedik évfolyam. 5. sz. Budapest, 1891. február 1, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. Előfizetési ára: Hirdetések dija : Félévre 4 frt 50 l<r., egész évre 9 frt. Előfizethetni 4 hasábos petit sor többszöri beiktatásáért minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. 5 kr., egyszeriért 7 kr. sorja. — Bélyegdíj Egyes számok ára 20 kr. külön 30 kr. TARTALOM : V e z é r c i k k. Az uj lelkészválasztási törvényjavaslatról. Görömbei Péter. — Vélemény az uj lelkészválasztási törvényjavaslatról. Fábián Mihály. — Iskolügy. Népoktatásunk állapota. Fábriczy János. — Tárca. A gyóntató-szék erkölcsi veszélyei. Chiniquy K. után. Hetesy Viktor. — Könyvismertetés. Fejes István: Előmunkálatok az Énekeskönyvhöz. Szuhay Benedek. — Belföld. Az egyházalkotmányi törvényjavaslat. — A dunamelléki egyházkerület beskai misszió ja köréből. Pcór József.— Régiségek. Adatok a barsi egyházmegye történetéhez. Szentkuty Károly. — Irodalom. — Különfélék. — Hirdetések. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL: IX. ker. Pipa-utca 23. szám. Az uj lelkészválasztási törvényjavaslatról. Miután én is egyike Voltam azoknak, a kik nyilvánosan is zsörtölődtek amiatt, hogy a conventi bizottságok késedelmeskednek a törvényjavaslatok elkészítésével: szivem, lelkem azt súgja, hogy most, miután egy törvényjavaslat, ha nem a legfontosabb is, de mindenesetre igen-igen fontos, a lelkészválasztási, nyilvánosságra hozatott, nekem kell sietni*) az elismerő nyilatkozattal is. Annyival örömestebb tehetem és teszem is ezt, mivel a törvényjavaslat készítői, legalább elvileg, a szabadválasztás híveinek vallják magukat, a mely szabadválasztást én is, ismét és ismét, már számtatalanszor, hangoztattam és sürgettem. így végzik ugyanis a törvényjavaslat készítői indokolásukat : «Mi.... a szabad lelkészválasztás hívei vagyunk és maradunk, s annak csak a lehető legkevesebb és elkerülhetetlen korlátozásában tudnánk megnyugodni.)) Hz az enuneiació egészen illő és méltó oly egyénekhez, mint Szász Károly és Szilády Áron, a kik ezt a javaslatot készítették. Maga a törvényjavaslat óriási haladást jelez az érvényben levő lelkészválasztási törvényünkkel szemben. S ha az absolut szabad választást ki nem mondották is a szerkesztők, sok olv, r • 'J uj és üdvös intézkedést vettek fel a javasl )a, melyek miatt az ő törvényjavaslatuk határozott fejlődést és haladást mutat e téren s ez — egyelőre — elég; mert a fejlődés jó irányban történt, a protestantismus szellemének és demokratikus egyházszervezetünknek megfelelően, az elvileg és eszményileg legszebb szabadválasztás felé, előre. •) Tisztelt dolgozótársunk e cikke már régebben beküldetett. Szerk. A haladás szerény nézetünk szerint a következő intézkedések és §§-okban tüntethető fel. A lelkészi állomások pályázat és kijelölés nélkül, egyenes meghívás utján is betölthetők. C'4- §•)". . A lelkészjelölő bizottságoknak, mint olyanoknak eltörlése s lelkészválasztási bizottsággal való helyettesítése, módosított hatáskörrel s azon megjegyzéssel, hogy ennek indokolt jegyzőkönyvi határozata (a jelölés) ellen felebbezni lehet, mig a mai candid. bizottság ellen nincs appellata (15, 16, 17, 21, 22, 23. §.) Az üresedésben levő egyházba mindazok-O j nak kijelölése, kik azon egyházba pályáztak és a kérdéses osztályú egyházra minősítvénynyel bírnak, ha 10, ha 20-an lennének is a minősítettek ; mig a mai törvény szerint legfölebb csak öt egyén volt jelölhető (23. §.) A jelöltségből való kizárás ellen jogorvoslattal élhet ugy a kizárt egyén, a pályázó lelkész vagy segédlelkész, mint az egyház (24. §.) A pályázat eltörlése, (14—18. §.) illetve ha a választó egyház meghívás utján nem tudna választani, csakis szükségből való megengedése (19. §.) A minősítési bizonyítványok (elégséges, jó, jeles) részletes körülírása (4. §.) A választás alatt levő egyházból a választható jelöltek eltávolítása (27. §.) A választók lajstromának a presbyterium meghallgatásával, az esperes által, a választás előtt három nappal való kiigazítása (28. §.) Habár csak viszonylagos előnyöket foglalnak is magukban ezen idézett módosítások, mégis el kell ismernie annak, ki az érvényben levő törvények mellett létrejött visszásságokat, keserűségeket, méltatlanságokat, igazságtalanságokat a gyakorlatból ismeri, hogy a törvény-