Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-25 / 43. szám

szépen írni. Többet ér, ha a tanitó a gyermekek szeme előtt keletkezteti a betűalakokat az iskolai táblán és ütem szerint gyakoroltatja az írást. Iskolai használatra tehát semmiképpen sem ajánlhatjuk a szépirási mintákat. A tanitóra nézve ugyan kényelmes lehet a másoltatás munkája, de a gyermekek szabályos szép írásra nem fognak szert tenni. — Cs. J. ** Az Énekes könyvhöz való előmunkálatok V-ik füzete hagyta el a sajtót Fejes István énekügyi bizottsági elnök szerkesztésében. A 38 lapra terjedő füzetben 21 átdolgozott zsoltár és 6 dicséret olvasható, melyek között legtöbben Szabolcska Mihálynak Lapunkban közölt átdolgozásait ismerjük föl. A füzet elején következő «Tájékoztatás» olvasható. «Egy év lefolyása alatt veszi a közönség az ének-kisérletek V-ik füzetét. Most már némely egyházkerületi bizottság óhajtása folytán, hogy a zsinati dolgokkal való foglalkozásra idő legyen, én is egy kis pihenőt tartok és addig, mig az egyet, énekügyi bizottságot egybe nem hívhatom, nem szándékozom ujabb füzetet kibocsátani.)) Ezután felhívja a bizottsági tagokat és felkért bírálókat észrevételeik megtételére, s aztán így végzi a «Tájékoztatás» : «Az eddig kibocsátott füzetekre bírálatát vagy észrevételeit bárki is beküldheti hozzám, a mire az érdeklőket föl is kérem, mert különben használatlanul maradnának az esetleg legjobb észrevételek is, ha azokról tudomást nem vévén, ez egyetemes énekügyi bizottságban elő nem terjeszthetem.)) ** Kisdedek számvetése. Irta Brassai Sámuel. Ötödik kiadás. Kolozsvár, Stein János könyvkereskedése 1892. Ára 40 kr. E könyv útmutató kíván lenni, miként lehessen a számítást elkezdetni és gyakorolni már 4 — 5 éves gyermekekkel is. (Lásd IV. lap). Az író módszerét leginkább házi-tanításra ajánlja ugyan, de a kisdedóvó intézetekben és «kis iskolákban)) (?) is alkalmazhatónak véli. (Lásd VIII. lap). Az iró kitűzött czélja határozottan káros. Négy-öt éves gyermeket játszani kell engednünk és semmiesetre sem megkezdeni vele a számvetést, még kevésbbé abban gyakoroltatni. A kisdedóvó intézeteket sem azért alapították, hogy már azokban kezdődjék meg a tanítás, hanem hogy a gyermek kellő testi ápolásban részesüljön. A tanítás kezdetét nem siettetnünk, inkább késleltetnünk kell. A mai gyenge szervezetű gyermekek legnagyobb része még hat éves korában sem alkalmas az iskolalátogatásra. Csak egészséges testben lakhatik egészséges lélek. Hadd fejlődjék a gyermek testi erejében, hogy azután a szellemi munka terhe alatt meg ne görnyedjen. Óva intünk minden szülőt, hogy gyermekét idő előtt ne tanitassa. A mit elveszít a réven, megnyeri azt a vámon. A szóban levő könyvet tehát semmi esetre sem ajánlhatjuk arra a czélra, melyre az író szánta. De hat-hét éves gyermekek tanításánál a könyv jó szolgálatot tehet szülőnek is, tanítónak is. Nem azért, hogy talán az elemi népiskola első osztálybeli növendékeinek számolás-tanítására nézve tökéletes vezérkönyv volna. A világért sem. Hisz a szerző kisdedeket tartott szem előtt! De a gazdag példatár, mely különösen alkalmazott példában bővelkedik, a tanitó munkáját nagyban megkönnyíti. A munka methodikai beosztására nézve ezek a kifogásaim : Az első szakasz mindjárt a 3-ig és 4-ig való tárgyakkal kezdi meg a számvetési műveleteket, holott előbb az egység fogalmát kellett volna megalakítania. Az egy, több és sok fogalmakra vonatkozó gyakorlatok hiányzanak. Az Írásbeli feladványoknak nyoma sincs. Pedig ma már az alapfokon is megismertetjük a számjegyeket és azokkal is csak úgy végeztetünk gyakorlatokat, mint a tárgyakkal. A szóbeliséget az Írásbeliség követi. E kettő összetartozik. A rendkívüli sok tájszón kívül font, félfont, fertályfont, lat, öl, rőf, talpas, kupa, pinr, iteze, félmeszely, rud, sing stb. régi mértékek szerepelnek a gyakorlati példákban. Ez öreg hiba. Kis gyermekeknek a mai használatos mértékeket kell tanítanunk. A példának rövidnek kell lennie. Ezt követeli a zsenge gyermek természete. Ámde Brassai bácsi példái gyakran igen hosszúak. Öt-hat, sőt tiztizenkét soros példák is fordúlnak elő : pl. «Egy kutyának kivetettek öt csontot; midőn kényelmesen rágcsálná, más kutya oda ment s el akart kapni egyet. Erre a két kutya marakodni kezdett stb. (Lásd 63. lap). Ebben a számtani példában egy egész kis elbeszélést közöl a gyermekkel. Én azt hiszem, a gyermeknek jobban fog tetszeni a számtani példában rejlő elbeszélés, mint maga a számtani müvelet. És igy csak szórakozottá válik a gyermek. Pedig a számvetéssel fegyelmezni akarjuk a gyermeket. Eltekintve a hiányoktól, paedagogiailag képzett szülők és tanítók a gazdag számtani példatárnak hasznát vehetik. — Csingér János. KÜLÖNFÉLÉK. * Az október—deczemberi évnegyedre előfizetést nyitnnk 2 frt 25 krjával. A kiknek előfizetésük lejárt, azokat tisztelettel kérjük, liogy azt megújítani szíveskedjenek. * Személyi hírek. A máramaros-ugocsai egyházmegyében zsinati pótképviselőkül papi részről Biki Ferencz, világi részről dr. Tóth Jenő, egyházmegyei világi jegyzővé Krüzselyi Bálint szigeti jogtanár választattak meg. — A tiszántúli egyházkerületben lévő fő-és középiskolák s tanítóképezde tanárkarainak zsinati képviselőivé 100 szavazatból 60 szavazattal Géresi Kálmán debreczeni akad. tanár egyik rendes és 54 szavazattal Dóezi Imre debreczeni főgimnáziumi tanár egyik pótképviseléül megválasztattak. Á másik rendes és pótképviselőre uj választás rendeltetett el, melynél mint legtöbb szavazatot nyert egyének, kijelöltettek a rendes tagságra : Futó Mihály h.-m.-vásárhelyi főgimn. igazgató, a ki az első szavazásnál 38, Szilágyi István mármarosszigeti főgimn. igazgató, a ki 27 és Balogh Ferencz debreczeni theol. tanár, a ki 14 szavazatot nyert. — A póttagságra: dr. Baczoni Lajos, debreczeni jogakad. tanár, a ki 45, Bodolay László mezőtúri gimn. igazgató, a ki 17, Kozma Sándor h.-böszörményi gimn. tanár, a ki 12, és Szathmári Sámuel szathmári gimn. tanár, a ki 12 szavazatot kapott első ízben. A szavazatok okt. 24-ére adandók be. * A gyülekezetek életéből. A belegi (Somogym.) egyház templom-tornyát a mult években dult viharok nagyon megrongálván, a gyülekezet 1700 frt költséggel uj tornyot csináltatott s egyszersmind temploma belsejét is renováltatta. A megújított templom felavatása f. hó 18-kán ment végbe. A szomszéd helységekből összesereglett oly nagy számú közönség jelenlétében, hogy a templom kicsinynek bizonyult, s a hallgatóságot befogadni nem volt képes. A templomban Beg.dy István b.-somogyi esperes tartott nagyhatású beszédet, az udvaron pedig Fáncsik János nemeskisfaludi református lelkész beszélt nagy tűzzel és lelkesedéssel. A nagy-korpádi dalárda is megjelent az ünnepélyen s Vtcsey Lajos tanitó ügyes vezetése mellett szépen énekelt, Szomjú István szabási tanitó pedig harmónium játékával emelte a buz-