Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-25 / 43. szám

T A R C A. Az ág. hitv. evangelikus egyház jelenrajza. A hazai evang. egyház 1879-ben elhatározta, hogy hívei öt évenként megszámláltassanak s az eredményről mindannyiszor egyetemes schematismus készíttessék. Most pár hete jelent meg Bachát Dániel budapesti főesperes szerkesztésében Ilornyánszky V. nyomásában a magyarhoni evangélikusok négy egyházkerületének 3-dik ((Egyetemes Névtára», mely hű képet ad a testvér-egyház jelen állapotáról. A «Névtár» a régebbiek rendszerében van szerkesztve. Bevezetőleg az egyetemes gyűlés rövid történetér, azután a volt egyetemes felügyelők névsorát, a jelenlegi egyetemes gyűlési tisztviselők, intézmények és bizottságok névjegyzékét ismerteti. Hasonlólag jár el az egyes kerületekkel és a magasabb tanintézetekkel. A gyülekezetek esperességenként betűrendes sorban, lelkészük, felügyelőjük, tanítóik, lélekszámuk stb. felsorolásával vannak ismertetve. Végén betűrendes személy- és tárgymutató. Az ág. h. evang. egyháznak, az erdélyi szászokat nem számítva, négy egyházkerületben, 38 esperességben 630 anya-, 582 leány-gyülekezete van, melyekben 653 lelkész, 81 káplán, 1504 tanitó, 104 segédtanító 135,473 növendéket és összesen 971,179 lelket gondoz. Az Öt évvel ezelőtti állapothoz mérve az esperességek egy gyei (a brassói magyar esperesség bekeblezése által) az anya-egyházak 19-el, a leány-egyházak 30-al, a lelkészek 20-al, a tanítók 12-vel, a növendékek 18,676-tal, a lelkek 52,018-cal szaporodtak; tehát szaporodás, növekedés minden vonalon, a mi kétségkívül örvendetes jelenség. Iskolaügye is fejlődést mutat a jelzett öt év alatt. Akkor volt 1 theologiai akadémiája, 2 theologiai intézete, 1 jogakadémiája, 9 főgimnáziuma, 7 kisebb gimnáziuma, 4 praeparandiája ; azóta a miskolczi kis gimnázium megszűnt ugyan, de teljessé vált a nyíregyházi és rimaszombati gimnázium, alapíttatott két felsőbb leányiskola (Rozsnyón és Aszódon) és megnyílt a rozsnyói árvaház. Akkor működött ez intézetekben 181, most 194 tanár, akkor 97 segédtanár, most 128. — Kétségkívül beszédes jelei ezek az evang. egyház kulturális áldozatának, miben talán egyetlen egy egyház sem múlja felül. Az egyes egyházkerületekben nem sok változás történt 1885 óta. A dunáninneni egyházkerület lélek száma csak 3102-vel szaporodott, a gyülekezeteké most is 99; feltűnő, hogy Pozsonyban most is csak 7780 evang. lélek van, épen mint 5 évvel ezelőtt. A dunántúli egyházkerület lélekszáma 229,098, tehát 14,374-el több, mint most öt éve; legnagyobb a szaporodás a somogy-tolnai esperességekben. — A bányai egyházkerület a legnagyobb arányokban szaporodott. Mostani lélekszáma 408,345, a mi 25,557 szaporodás az öt év előtti állapothoz képest; az egyes gyülekezetek között a budapesti 4854, a bácskai gyülekezetek 10 ezer, a békésiek hetedfél ezer lélekkel szaporodtak. A bányai egyházkerületben a gyülekezetek száma is most 4-el több, mint öt évvel ezelőtt. — A tiszai egyházkerület lélekszáma a szepességi kivándorlások miatt aggasztólag fogy: Szepességből mintegy 2 ezer, a bányavárosokból másfélezer lélek költözött ki. A kerület jelenlegi népessége a brassói esperességgel együtt 157,935. Az egyes kerületek, esperességek és gyülekezetek népessége és területe között az evangélikusoknál is kivivó aránytalanságok tapasztalhatók. A tiszai egyházkerület pl. 157 ezer, a bányai 408 ezer lelket foglal magában ; az esperességek között van 4 ezer (Zala) sőt 3 ezer (Bars) lelkes is, mig másfelől a bács-szerémi esperességben 80, a békésiben 116 ezer lélek alkot egy esperességet; Békés-Csabán 27 ezer, Szarvason 24 ezer lélek all <ot egy gyülekezetet. Bizony itt volna az ideje, hogy a kerületek és tractusok beosztása alapos revisio alá vétessék s a határok helyesebben állapíttatnának meg ; valamint az is előnyére volna pl. Csabának meg Szarvasnak, hogy mindkét gyülekezet külön-külön esperességgé alakuljon, hogy nagy számbeli és anyagi erejűket szabadon kifejthessék. Az evangélikusok nemzetiségi viszonyairól is érdekes adatokat nyújt az «Egyetemes Névtár». Tisztán magyar egyház van 147, tisztán német 113, tisztán tót 210, a többi 158 vegyes ajkú (magyar-német-tót), legtöbb tehát a tót egyház. Legkevésbé magyar a dunáninneni egyházkerület, hol az egyházak 74°/0

-je tót, 13°/0

-je német és csak 3°/0

-a tiszta magyar; legmagyarabb a dunántúli egyházkerület, hol a gyülekezetek közül 56% magyar, 23°/0

német, tót egy sincs, vegyes ajkú több van; meglehetősen magyar a tiszai egyházkerület is, hol a gyülekezeteknek 41 °/0

-je magyar. A magyarhoni evang. egyházakban (Erdélyt nem számítva) együtt véve a 630 gyülekezetek közül tót az igehirdetés nyelve 210 egyházban, magyar 147 és német 113 egyházban. A lefolyt öt év alatt a magyarosodás minden vidékén szép előhaladást tett. Ez idő óta 22-vel szaporodott a tisztán magyar nyelvű gyülekezetek száma, 18 tót gyülekezet lett egészen magyarrá és még több vegyes egyházban emelkedett a magyar nyelv az igehirdetés társ-nyelvévé részint a német, részint különösen a tót egyházakban és iskolákban. Mindenesetre örvendetes adatok ezek, melyeket sem egyházi, sem különösen nemzeti szempontból nem szabad kicsinyelnünk. Mert kétségbe vonhatlanul bizonyítják, hogy a magyarhoni evang. egyház egyik legsikeresebb magyarosító intézmény az országban. Egészen helytelenül cselekesznek tehát mind a magyar társadalom, mind a magyar zsurnalisztika azon túlzói, kik néhány szájas pánszláv és csökönyös pangermán miatt az egész lutheránus egyházat hazafiatlansággal vádolják s az evang. egyházat ugy szeretik feltüntetni, mint államellemes törekvések tanyáját. Az evang. közegyházat nem ócsárolni, hanem buzdítani, nem vádolni, hanem támogatni kellene épen az ismert nemzetiségi viszonyok miatt, mert a magyarosodás természetes menete sehol sem oly erőteljes és sikeres, mint e több nemzetiségű, de egészében magyar érzelmű egyházban. V-i. KÖNYVISMERTETÉS. História Huttgarorum ecclesiastica inde ab exordio n. testamenti ad nostra usque tempóra, ex monumentis ... cotlecta studto et laboré Petri Bod ... Tom. I. II. III. Ismerteti Teutsch György Dániel erdélyi evang. püspök. (Folytatás és vége.) Ezen felterjesztés elintézése felől Bod nem tesz említést. Ekkor Erigyes porosz király vette fel Magyarország elnyomott protestánsainak ügyét, felhasználva gróf Schafgotsch boroszlói püspök közbenjárását. Bod egész terjedelmében közli a király 1751. febr. 16-án kelt