Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-25 / 43. szám

Harmincnegyedik évfolyam. 43. sz. Budapest, 1891. október 25, PROTESTÁNS ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTŐSÉG és KIADÓ-HIVATAL IX. ker. Pipa-utca'23. szám. Előfizetési ára: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Egyes számok ára 20 kr. Hirdetések dija : Egész oldal 16 Irt, féloldal 8 frt, negyed oldal 4 frt, nyolczad oldal 2 frt. — Bélyegdíj külön 30 kr. TARTALOM : Vezércikk. Lelkészképesitő vizsga. Papp Károly. Jezsuita-missziók. Lévay Lajos. — S y n o d a 1 i a. Az egyházi adó kivetése és beszedése. Görömbei Péter. — Vélemények a zsinati előmunkálatokról és teendőkről. — Iskolaügy. A görög nyelv protestáns iskoláinkban. Várkonyi Endre, — T á r c a. Az ág, 1). evang, egyház jelenrnjzn. V—i. — Könyv ismertetés. Bod Péter: História Hungarorum ecclesiastica. Dr. Kovács Ödön. — Belföld. Visszapillantása tiszántúli egyházkerület közgyűlésére. Sütő Kálmán. — Irodalom. — Különfélék. — Ilivalalos közlemények. — Adakozás Ballagi emlékére. — Hirdetés. Lelkészképesitő vizsga. A dunamelléki egyházkerületnek 1889-ik évi közgyűlésén indítvány tétetett az iránt, O j J ' hogy az egyházkerület tegyen javaslatot az egyetemes conventnél egy, az egyes kerületek theol. akadémiáitól független vizsgáló bizottság megalakítására, melynek feladata lenne az öszszes magyarországi theol. akadémiákon tanult lelkészjelölteket a lelkészeire képesítő tudományokból megvizsgálni s nekik a képesítésről szóló okmányt kiállítani. Ez indítvány akkor azzal tétetett félre, hogy ezen ügy az egyetemes magyar ref. egyház nagy fontosságú ügye levén, nem a conventre hanem a zsinatra lenne felterjesztendő. Most a midőn a conventi nagy bizottságnak törvényjavaslata tárgyaltatott, az 1889-ben elhalasztott ügy a pesti egyházmegye által a kerületi közgyűlésen ismét feleleveníttetett s a gyűlés által rokonszenvesen fogadtatott. Minthogy ez a kerületi gyűlésen csak mint eszme részletesebb kidolgozás nélkül lett felvetve: ennek az eszmének megvitatására s észrevételeik megtételére kívánnám lelkésztársaimat felhívni. A mi magyarországi reformált egyházunknak 1881 előtti szervezetében az egység az összetartozóság teljesen hiányzott. Minden egyházkerület különös rendszabályokkal sánczolta magát körül, némelyik kerületben még a tractusok is külön várfalakkal zárták el magukat kerületük többi egyházmegyéitől szokásaikkal, rendszabályaikkal, hogy oda idegenek engedelem nélkül be ne tolakodhassanak. S oly nagy gonddal őrizték még a legújabb időkben is, hogy más kerületből való idegen oda ugyan be nem juthatott, ha csak rendkívüli pártfogás folytán egyik vagy a másik megyébe be nem kebeleztetett. A kerületeknek pedig egyházi törvényeik, kánonaik is különböztek, hogyha valaki a másik kerületbe átlépett, nem tudhatta, mikor fog kánoni vétséget elkövetni olyan tettével, mely a másik kerületben szabados. Ez a szervezet, mely a kerületekben a magyar ref. egyházat apró független kis egyházakra szaggatta, • még más, sokkal nagyobb, egyházunk létét koczkáztató következéseket is könnyen vonhatott maga után. Az egyetemes egyház 2 milliónál több lelket számláló tömegében, oly imponáló sulylval bír, hogy a legellenségesebb érzületű kormánynak komolyan számot kell vetni magával, merjen-e oly intézkedéseket tenni, melyek az egyházat instituczióban, jogaiban, szabadalmaiban megtámadják. De ha az egyház nem alkot compact egészet, az egymástól független kerületek egyikét-másikát könnyebben meglehet nyerni, szétforgácsolt erőit egyenként megbénítani, mint az egységes egyház egyetemét. Ennek a szétszaggatottságnak veszedelmes voltát érezve egyházunk, már régebben törekedtek egyházunk kitűnőségei a választó sorompókat bontogatni s a szorosabb tömörülésre előkészítő intézményeket (convent) állítani fel. De különösebben nyilatkozott e törekvés az 1881-iki zsinaton, a melyen már az egész magyarországi reformált egyház, minden kerületét egyiránt kötelező törvényeket alkotott, csak Erdélynek engedvén időt speciálitásainak a törvényhez leendő fokozatos alkalmazására, melynek keresztülvitelére az erdélyi kerület ujabban ünnepélyes Ígéretet tett. E mellett részint alkotott, részint alkotni rendelt oly intézményeket, a melyek egyfelől a szegény gyülekezetek ügyét, bármely kerülethez tartozzanak is, közös érde-86