Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-11 / 41. szám

A felsőbb közigazgatás terén tehát megszűnik az .egyház, mint individuum vagy egység lenni ; meg kell szűnnie természetszerűit, épen ugy mint a politikai téren. A fertály telkes ember épen oly jogot élvez az országgyűlési képviselő választásnál, mint gróf Károlyi. A 2 forint egyházi adót fizető egyháztag, egyenlő joggal bír, igv is kell bírnia, a lelkész, gondnok választásnál s presbyterré ugv választ s választható, mint aki 10—-40—100 frtot tizet. De már feljebb megszűnik ez az egyenlőség. Böszörmény is individuum, Debrecen is; de Debrecen három országgyűlési képviselőt küld, Böszörmény csak egyet; individuum egyenként Szo1

: oszló, Szovát, Újváros, Miké- és Vámos-Peres, Jósa s ime ezek már 6-an küldenek egy képviselőt az országházba. A közigazgatásnál, a vármegyén, melynek kebelében épen oly egyed a község, mint amilyen az egyház ; Szjboszló 55—40 taggal vesz részt, míg Téglás vagy Jósa alig szavazhatott több mint 4—6 szavavattal. És vegyük csak tekintetbe külön a közalapot. Képzeljük azt a rémületet, melyet az országgyűlésen egy ily törvényjavaslat felidézne: Egyenlő jogvédelem mindenkinek, egyenlőség a fertály telkes gazda és Károlyi S. közt. Tekintettel azonban arra, hogy a fertály telkes gazda sokat dolgozik, hogy megélhessen, mig Károlyi semmit: ezennel rendeltetik, és ha nem tenné, politikai jogaitól megfosztatik: hogy Károlyi, gróf saját jövedelméből, járuljon hozzá a fertály telkes gazda háztartásához, évi jövedelmének ennyi és annyi százalékával. Vagy : Én mint állam, minden községnek, mint individuumnak, teljes autonomiát biztositok, államháztartásomra ezért tagjait meg is adóztatom. De megadóztatom a kevésbé népes községek érdekében is s bár arra nézve, hogy miként rendezkednek be, egyik községnek nem engedek befolyást, a másik ügyeibe, sőt azt sem engedem meg, hogy a vármegyei önkormányzatban, egyiknek nagyobb befolyása legyen, mint a másiknak : mindazáltal rendelem, hogy Iíis-Bugac lakossága, mint tehetősebb járuljon hozzá a Nagy-Bugac autonom községi intézményének fenntartásához, és pedig a jegyző fizetéséhez 100, a biró stb. fizetéséhez 100 stb forintokkal; ha pedig ezt nem tenné, vagy a kivetést, vagy a behajtást nem eszközölné, bár igaz, hogy végrehajtási hatalom nincs a kezében, mert azzal a szolgabíró rendelkezik : elcsapom, megbírságolom, a birót, a jegyzőt stb. Hát a ki ma, vagy bármikor, ily törvényjavaslattal merne előállani az országgyűlésen: nem tudom, hogy nem a Lipótmezőn ébredne-e fel holnap ! Ki tagadhatná pedig, hogy a közalapnak oly szép intentiojú s oly áldásos munkát végző intézménye olyan, mint fentebb idéztem. Terhet vet, anélkül, hogy jogot adna hozzá, amit meg ad egy .§-ban, az egyes egyház tagnak, nem adja meg az egyháznak, mint individuumnak ; testvéri szeretet alapján kéri a teher viselést, de azért büntetéssel fenyeget s épen azt a tisztviselőjét az egyháznak, kinek kezében végrehajtó hatalom nincsen. Nem uraim ! ha azt akarjuk, hogy a közteher alatt már is roskadozó kis egyházak, közerővel megmentessenek a pusztulástól; ha azt akarjuk, hogy azok, kik még tehetnek valamit másokért is, nem csak magukért, buzduljanak fel uj erőre, ne üssük torkon őket, adjunk nekik jogot, hogy lelkesüljenek, hogy buzduljanak fel tettekre. Igen ! nagytiszteletű uram ! hogy én is ugy szóljak, mint nagytiszteleted cikkében egy kegyelmes tirhoz, igen ! így lehet remélni, hogy a közalap növekedni, gyarapodni fog. Igaza van, midőn azt mondja, hogy egyházunknak, jelenben és jövőben ez az egyedüli s biztos támasza, és ha az : érdekében áldozni is kell, áldozni személyes ambitiót, rokon vagy ellenszenvet, adni jogot a kötelesség mellé, hogy e jog legyen sarkantyú még akkör is, midőn a korholt nagy egyházak is azt találják mondani : non possumus! Ha dicsekedni akarnék, bizony én is, mi is, de mondhatnánk ide lent sokat azokról a nehézségekről, melyekkel a közalap érdekében meg kellett küzdenünk. Nem volt az kissebb, mint a központé. Mert ha az 2000 egyházzal bajlakodott,. negyed félezer egyénnel kellett bajlakodni itt, mig megtalálhattuk azt a kulcsot, melyet a törvény osztályba sorozási elvéhez legjobban alkalmazhattunk. Ugv a közalap érdekében, mint az egyházi közigazgatás érdekében, ennek terhe viselésének emelése tekintetében is fontos tehát a 24. § ír. pontjának keresztül vitele. Nem tartom messzinek azt az időt, midőn egyházmegyei s kerületi szolgálatra, majdnem teljes fizetés adása mellett sem fognak vállalkozni. A közigazgatási teendők napról-napra terhesülnek; a nobile ofticium elve igen lejárt, s tekintve azon, sokszor méltatlan bántalmakat, pártszenvedélytől felkorbácsolt indulatos támadásokat, melyekkel itt-ott, becsülettel s jóakarattal eljáró egyházi tisztviselőink, a törvényhez ragaszkodásért illettetnek, nem hogy nobile officium képen, de dús fizetésért sem lesz hajlandó, épen az arra való egyén, esperességet, vagv más hivatalt vállalni. Sok jel arra mutat, hogy a közigazgatási terhek . is szaporodni fognak. Ez megint lélekszám szerint terholendi az egyházakat, ha mindezekért rekompenzatiót nem nyer az, ki e téren több terhet visel: bizony nem tudom én, ha nem fogja előbb-utóbb felmondani a közszolgálatot. Ám lehet, hogy a § miatt megalakul a 6-ik egyházkerület. Nem latok benne semmi veszedelmet! Alakuljon 8, vagy 10; ez nem lesz az egyház egyetemének kárára. De ha csak az «alföld» marad .is együtt, néma «klikk»-ért, mely az alföld egyházaira látszik támaszkodni, hanem azért, mert ez az igazság, sürgetni fogjuk, mindaddig mig meg. nem lesz, sürgetni fogjuk mig élünk, a nagyság szerinti. befolyást, a lélekszám szerinti szavazatot. Zsigmond Sándor. ISKOLAÜGY. Erkölcs és munkás hazafiság. (Útravalóul a kezdődő iskolai évre.) (Vége.) II. Egy szabad haza polgárának lenni, cselekedeteiért teljességgel felelősnek lenni, s e haza nagyságán dolgozni, . érette küzdeni; anynyi, mint az emberiségért és az észért küzdeni. Hazát emliték és emberiséget. Jól tudom, hogy vannak korunkban, kik szándékosan alárendelik egyiket a másiknak ; sőt némelyek felfogása szerint a hazafiság «philosophiai következetlenség, értelmi gyöngéség, melyet csak a szív jogcímén lehet mentegetni.)) Ne mentegessék önök hazafiságukat, sőt emlegessék fennhangon, hogy az a legszilárdabb alapon sarkalük, s hogy az emberiség ügyét védve legbiztosabban védjük azt a hazát is, mely első ismerte el és hirdette világgá az ember jogait.