Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-10-04 / 40. szám

lády Áron nyitotta meg a vitát, védve a javaslatot, melyben a nagygyülekezetekre nézve jogfejlesztést lát, mely a buzgóságot növelni, az áldozatkészséget fokozni fogja. Fábián Mihály ellenzőleg szól, indokolatlan újí­tásnak tartja a javaslatot, a kis gyülekezetekre nézve deprimáló hatást jósol neki. — Kovács Albert Szilády Áronnal polemizálva, principialis alapon a presbyteri elv szempontjából, külföldi példákra hivatkozással is ellenzi a javaslatot. — Szilády Á. személyes kérdés czimén Kovács Alberttel polemizál. — Gróf Dégenfeld L. célszerűségi és méltányossági okokkal védi a javas­latot. — Baksay Sándor a presbyteri elv fejlesztésének barátja, ellenzi a javaslatot, mely «lábszámra» méri az eklézsiákat. -— A közgyűlés szavazás utján nagy több­séggel elvetette a javaslatot és a mostani gyakorlat fen­tartása mellett foglalt állást. Ezzel a második napi ülés befejeztetett. Harmadik nap folytattatott a zsinati javaslatok tárgyalása. Első tárgyul a konventi képviselők választása vé­tetett fel Szilády Áron előadásában. A zsinati javasla­tot, hogy a kerületi gyűlés válaszsza a konventi tago­kat, a 8 közül 5 tractus ellenzi, 3 elfogadja. — A hosszura nyúlt vitát Madarasz József ellenző felszóla­lása nyitotta meg, melyben több hévvel, mint érvvel a presbyteriumok általi választást sürgette. — Karap Ee­rencz néhány uj indokkal támogatta a javaslatot. A kerületi közgyűlés választása inkább biztosítja azt a nagy érdeket, hogy a konventben az egyház kitűnő­ségei foglaljanak helyet. A kerületi választás inkább tudja érvényesíteni a kerület egyházpolitikáját.—- Vörös Károly a traktusok többségének ellenzéséből argumen­tál a javaslat ellen; a presbyteriumok általi választásban több garanciát lát ki- és befelé; jogfosztás van a javas­latban, a mi mindig lehangoló. — Baksay Sándor a javaslat mellett tör lándzsát. — Balogh. Imre szintén a javaslatot védi, mig Dányi Gábor hosszabb beszédben, sikerült érveléssel védi a presbyteriumok jogait, mely­nek elvételét nem tartja indokoltnak. Gróf Tisza Lajos pártoló felszólalása után, a közgyűlés tiz tag kívána­tára névszerinti szavazás utján 26 szavazattal 24 ellen elfogadta a zsinati előkészítő bizottság azon javaslatát, hogy a konventi tagokat az egyházkerületi gyűlések válaszszák. Észrevétel nélkül elfogadtatott a javaslat szöve­gezése szerint'az árvákról és szegényekről szóló tör­vényfejezet, továbbá rövid hozzászólások után a lega­tióba járás, a tanítók prédikálása, a lelkészek magánéletére vonatkozó javaslat s ez utóbbiban a hivalalos papi ruha is, tehát a reverenda mellőztetett. Szóba került az erdélyi egyházkerület kiváltságos helyzete is, melyre nézve a felső-baranyai és pesti egy­házmegyék specifikáltatni kívánják azon eseteket, me­lyekben Erdély a maga különleges helyzetében törvény­hozói jogát megtarthassa, hogy aztán egyebekben a közegyházzal teljesen egyesüljön. — Dátiyi Gábor külö­nösnek tartja Erdély eljárását. A törvényhozásba, konventi intézkedésekbe egyenjogulag beleszól; de a törvények közül csak azokat fogadja el, a melyek neki tetszenek, sőt az unió óta külön törvénykönyvet készített magának. Ugy közeledik felénk, hogy más természetű egyházi institutóit akarja lassanként a többi egyházkerületekbe meghonosítani. Gróf Tisza L. felszólalására a kérdés behatóbb megvitatása a zsinatra hagyatott. Az egyházközségi közgyűlés kérdésénél Sípos Pál, Czúcz Lajos, Vörös Károly, Balogh Imre fejeztek ki aggá­lyokat, ki egy, ki más tekintetben; de a ker. közgyűlés az egyházközségi közgyűlés és a presbyterium jogkörét a zsinati javaslat értelmében kívánja szabályoztatni. A lelkészválasztási törvény fejezetet Kenessey Béla referálta, részletesen ismertetve az egyházmegyék nyilat­kozatait. A candidátió elvetését, osztályozást és minő­sítést csaknem egyhangúlag helyeslik az egyházmegyék. Antos János gondnok figyelemmel hallgatott szép beszéd­ben védte ugyan a kijelölést, sürgette megtartását, de a közgyűlés nagy többséggel elvetette e megunt intéz­ményt. A meghívást örömmel üdvözli a legtöbb egyház­megye, mert a szabad választás elvének feltámadását látja benne. Csak a meghívás módozatjára nézve tesz némelyik észrevételt, figyelemre legméltóbbat a pesti egyházmegye, melynek megjegyzéseit Papp Károly tol­mácsolta sikerült beszédben. Az észrevételek a zsinat figyelmébe fognak ajánltatni. A kegyeleti évre vonatkozó általános elvek tetszés­ben részesültek, a módozatok és részletes intézkedések megtétele az egyes egyházkerületek jogkörébe hagyan­dóknak nyilváníttattak. Ez irányban nyomós érveket hozott fel Sípos Pál esperes és Dányi Gábor tanácsbiró. A korteskedés ellen szabályokat és tilalmakat kö­vetel a kecskeméti egyházmegye, melyek mind a lel­készválasztási mind a fegyelmi törvényfejezetekből ki­maradtak. Ádám Kálmán felszólalására, melyet Szász Károly is támogatott, elhatározta a közgyűlés, hogy kéressék föl a zsinat e feltűnő hiány pótlására. Az egyházmegyék külön indítványai során Papp Károly alapos indokolással felhívja a figyelmet a pesti egyházmegye azon javaslatára, mely a lelkészi minősit­vények alapját képező osztályzatok különböző értékére mutatna. Az országszerte egyenlő minősitvény egyenlő lelkészképesitést követel minden kerületben. Ezt pedig csak ugy lehetne elérni, ha a papi vizsgák más módo­zat szerint, nevezetesen akként rendeztetnének be, hogy a kerületen teendő első vizsgálat után minden s. lelkész egy országos lelkészképesitő bizottság előtt szerezné meg papi diplomáját. Az egységes egyetemes lelkészvizsgáló bizottság nagy horderejű eszméjét a kerületi gyűlés a zsinat figyelmébe ajánlja. NECROLOG. | Ballagi Mór emléke. | Részvétnyilatkozatok az elhunyt család­jához. Nagyságos Tanár Úr l A mély gyászból, mely Nagyságodat és családját érte szeretett atyjuk halálával, főgymnásiumunk is kikéri osztályrészét, midőn megilletődött fájdalommal emléke­zik meg arról a férfiúról, kinek tudományánál csak sze­retete, az ismeretek egész egyetemét magába foglaló agyánál csak az egész emberiséget magába záró szive volt nagyobb. Nem csak a család, nemcsak az egyház, az iskola, a haza, a tudományos világ vesztett dr. Bal­lagi Mór elhunytával, de az egész emberiség, mert iga­zan kiszámithatlan veszteség csak az, mely egy jóté­konyságban és szeretetben gazdag élet kioltásával éri az

Next

/
Thumbnails
Contents