Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-27 / 39. szám

keresztyén vallásba való felvételére. Nagy figyelemmel tárgyalja szerző az izraeliták jogállására vonatkozó szabályoknak a legrégibb időtől való jogtörténeti fejlődését, különös gondot fordítva az 1848 óta keletkezett közjogi szabályokra, kimutatván, hogy a kihágási törvény (1879: XL. tcz.) 53-ik §-ában — melynek alapján az előbb említett felmentő ítélet hozatott — a törvény szavai ellentétben állanak annak szellemével a mennyiben e §-nak előbb említett módon való érteimezhetését a törvényjavaslat szövegének, a tárgyalás folyamán, kellő megfontolás nélkül eszközölt módosítása okozta. Szerző az utolsó (VH-ik) fejezetben az általános vallásszabadság kimondásának szükségét fejtegetvén, művét id Szögyényi László eme szavaival végezi: «Ne akarjunk se okosabbak, se boldogabbak lenni, mint Európa más nemzetei, melyek a polgárosodás és állami jólét sokkal magasabb polczán állanak, mint mi; ezeknél pedig — melyeknek példájára oly gyakran, más, sőt nem minddenben alkalmazható dolgokban is, annyira szeretünk hivatkozni — ezen kérdés rég megszűnt kérdés lenni.» — Az érdekes és megfigyelésre méltó, csinos kiállítású munka, szerzőnél Eperjesen 60 krért kapható s 65 krnak beküldése után bérmentve küldetik meg. ** Reform, keresztyén vallástudomány. (Hit-és erkölcstan). Gymnásiumok, tanitó- és tanitónő-képezdék, polgári iskolák számára. Irta H. Kiss Kálmán ref. tanitóképezdei igazgató. Második átdolgozott kiadás. Budapest. Kiadja Kókai Lajos 1891. Ára 60 kr. A könyv, melyet evangeliumi s kálvinista szellem hat át, határozottan nyert az átdolgozás által. Nyelvezete is világosabbá s egyszerűbbé lett. Különben jelen alakjában is a vallásról, kijelentésről s a bibliáról szóló bevezetés után hittani és erkölcstani részt tartalmaz. A hittani részben szól szerző az Istenről, az emberről, a megváltóról, a Szent Lélekről s az utolsó dolgokról mindenütt a bibliából indulva ki, sőt a helvét hitvalás ra is tekintettel, a második vagy erkölcstani részben a.', erkölcsi élet alapelveiről s a keresztyén ember köte e ségeiről. Felhívjuk rá tanférfiaink figyelmét. (X). ** Fichte J. G. és az ethiczizmus az ujabb vallásbölcsészet ben. Székfoglaló értekezés. Irta Antal Géza, főgymn. rendes tanár. Külön lenyomat a pápai főiskola 1891. évi értesítőjéből. Pápán, 1891. Ára? Szerző művében azt törekszik bebizonyítani, hogy ama vallásbölcsészeti irányon, mely a bennünk levő erkölcsi öntudatból mint teljesen bizonyosból indul ki, Fichte hatása érezhető, akinek erkölcsbölcsészeti elveivel, valamint Rauvenhoff vallásbölcsészeti nézeteivel bővebben foglalkozik. A kis mű nagy olvasottságról, alapos képzettségről s elismerésre méltó komolyságról, de arról is bizonyságot tesz, hogy szerző a vallásokat inkább a könyvekből, mint az életből, s azoknak az életre gyakotolt hatásából tanulta ismerni. Talán ezért található oly kevés frisesség előadás módjában is? (X). KÜLÖNFÉLÉK. * Az október—deczemberi évnegyedre előfizetést nyitunk 2 frt 25 kr jávai. A kiknek előfizetesük lejárt, azokat tisztelettel kérjük, hogy azt megújítani szíveskedjenek. * Személyi hirek. A vallás- és közoktatási miniszter Hosszú Lajos debreczeni főgimnáziumi h. tanárt az államsegélyi szerződésben gyökerező jogánál fogva a zilahi ref. főg) mnáziumhoz rajztanárrá nevezte ki. — Debreczeni theol. akadémiánk két kiváló tanára, Tóth Sámuel és Balogh Ferencz, f. évi november 6-án töltik be tanári működésük 25-ik évét; volt tanítványaik és tanártársaik ez alkalommal jubileumi ünnepélyt rendeznek tiszteretökre. —- A beregi egyházmegyéből zsinati rendes képviselőkül Peterdy Kíroly esperes és Uray Imre egyházmegyei gondnokot, póttagokul világi részről Hunyady Béla, a papok közül Sütő Kálmán tanácsbirákat választotta meg. Ugyanezen szavazatbontás alkalmával az üresedésben levő tanácsbiróí tisztségre Kallós Tivadar egyházmegyei jegyző választatott meg. * Lelkész választás. A solti egyházmegyében a ráczkevei egyház lelkészi állomására a szavazatok nagy többségével Tóth Pál kúnszentmiklósi gimnáziumi tanár választatott meg. A szerencsés választáshoz melegen gratulálunk lelkésznek és gyülekezetnek ! * Lelkészképesitő vizsgálatok tartattak folyó hó 22. és 23. napjain a budapesti theol. akadémia nagy termében. Á vizsgálatokon Szász Károly püspök ur elnökölt és Farkas József, Kenessey Béla, Koncz Imre, Kovács Albert, Petri Elek, Szilády Áron és Szőts Farkas lelkész vizsgálók vettek részt. Első vizsgát 8 candidatus tett, közülök négy (u. m. Marton Sándor, Patonay Dezső, Sebestyén Imre és Gál Lajos) jeles, három jó és egy elégséges eredménynyel. Második vizsgára három segédlelkész állott, kik közül kettő (u. m. Hamar István és Miklós Géza) jeles, egy jó oklevelet nyert. A képesítő vizsgálatok végeztével három lelkész-növendék, kik betegség miatt a rendes időben nem állhattak elő, pótalapvizsgát tett, mindannyija sikeres eredmény nyel. A képesítő vizsgákról szóló jelentést a f. hó 26-án megnyílt egyházkerületi gyűlés megerősítette. * Széchenyi emlékezete az iskolákban, f. hó 21-én, mint a ((legnagyobb magyar» születése roo-ik évfordulóján, gróf Csáky A. közoktatási miniszter rendeletébői az állami intézetekben, a mi autonom protestáns iskoláinkban a hazafiság önkénytes sugallatából csaknem országszerte ünneplés tárgya volt. Emlékbeszédek, szónoklatok és szavalatok dicsőitették történelmünk e nagy alakjának érdemeit. Budapesti ref. főgimnáziumunkban Molnár Sándor önképzőköri elnök, aí ág. evang. főgimnáziumunkban Böhm Károly igazgató tartottak beszédet s mindkét helyen elszavalták Arany J. «Széchenyi emlékezeté»~t. Az ily iskolai ünnepélyek nagyon alkalmas eszközei a nemzeti öntudat és honszeretet ébresztésének. * Egyházkerületi közgyűlések hete. Szeptember hónap utolsó hetében négy egyházkerületünk tart közgyűlést. Mindannyiának a zsinati kérdések képezik főtárgyát. A szept. 21-én Miskolczon megnyílt tiszáninneni gyűlésen Mocsáry Lajos a 1848: XX. t.-cikk életbe léptetése érdekében szólalt fel. Álláspontja jogilag helyes, de indokolása tapintatlan, okoskodása helytelen. A közgyűlés nem is osztozott Mocsáry felfogásában, de elfogadta Fejes István indítványára a következő határozatot: ((Egyházkerületünk felhívja a zsinatot, hogy számba véve a szükségleteket, az 1848: XX. t. c. szellemé ben, az ott kifejezett jogegyenlőség alapján kívánja és sürgesse azt, hogy egyházi és iskolai szükségeink teljes mérvben fedeztessenek,önkormányzatunk minden sérelme nélkül.» Mocsáry beszédére s az itt felvetett kérdésre a jövő számban visszatérünk. — A tiszántúli egyházkerületi gyűlésen Debreczenben, Tisza Kálmán jelenlétében heves vita után elfogadták a zsinati törvényjavaslat azon sérelmes pontját, hogy a konventi képviselőket a kerületi gyűlések válaszszák ; ellenben elvetették a közigazgatási bíróságot s közigazgatási pöröket a konziszto-