Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-20 / 38. szám

indítványt készséggel a magunkévá teszsziik és minden közelebbi indokolás nélkül, mert egy ily eszme vájjon szorulhat-e indokolásra?! — Részünkről is felhívjuk Ballagi volt tanítványait és tisztelőit, hogy e kegyeletes czélra adakozzanak. Szerkesztő. * A pestmegyei lelkészek értekezlete, mely Vargha László vendégszerető házánál A.-Némedin folyó hó 16-án tartatott, több theologiai tanár és lelkész jelenlétében érdekes és tanulságos felolvasások és eszmecsere színhelye volt. Az értekezlet elnökét, Sipos Pál esperes urat, egésségi tekintetek tartván vissza a megjelenéstől, az elnöki széket; Szánhó János kosdi lelkész, a jegyzőit Hamar Andor s. lelkész foglalta el. Kivülök jelen voltak : Petri, Szőts, Kenessey, Szabó budapesti theol. tanárok, Szilágyi Benő, Balla Lajos, Földvári László, Szabó Géza, Molnár Albert, Kovács Dániel, Dobos Ferencz, ifj. Sipos Pál rendes, Szűcs Károly, Hamar Andor, Gáspár István s. lelkészek és a némedi-i tanitók. Megjelent az értekezleten Segesvá<y László tanácsbiró is. Először dr. Szabó Aladár tartott igen korszerű és érdekes tárgyú felolvasást «A diakonissza intézmény története és fontossága cím alatt, tanulságosan fejtegetve e kérdéseket: i. Evangéliumi protestáns szellem hatja-e át a diakonissza intézményt? 2. Van-e szükség arra, hogy nálunk ez intézmény meghonosodjék és megizmosodjék ? 3. Mit tehetnek lelkészeink és presbytereink s mit kellene tenniök a diakonissza intézmény felvirágoztatása végett? A felolvasást értékes eszmecsere követte, melyben Vargha, Szilágyi, Szőts, Petri, Kenessey, Szabó Aladár, Földvári s'b. vettek részt, kiknek hozzá szólása után kimondatott hogy a diakonisszaügynek, mely a szegény- és beteg-ápolás, a kisded- és gyermek-gondozás terén a külföldi testvér-egyházakban oly bámulatos eredményt fejtett ki, sajtó utján és társadalomban, gyülekezeti és magán érintkezésben minél több párthívet és barátot kell szerezni; hogy a gyülekezetekben kisdedek gondozására, óvók és menházak vezetésére diakonisszák alkalmazását fogják sürgetni. Garzó barátunk és buzgó Ráday grófunk bizonyára örömmel fogják olvasni e keresztyén tevékenységre való lelkes felbuzdulást. Csak gyümölcsei is lennének ! — A másik felolvasást. Hamar Andor budapesti s. lelkész, Lapunk e derék fiatal munkatársa tartotta «Egyháztársadalmi tevékenység a skót szabadegyházban)) c. alatt, melyben erőteljes vonásokkal ecsetelte a világ legmunkásabb papságának, a skót lelkészeknek egyesületi, társadalmi tevékenységét a lelkek gondozásában. Szerzőik szívességéből mindkét felolvasást közölni fogjuk. Jövő évre Szabó Géza ócsai lelkész hivta meg értekezletre a lelkészi kart. * Az eperjesi collegium köréből. A f. hó 15-án tartott szokatlanul népes pártfogósági közgyűlés a Dr. SchmiJt Gy. coll. felügyelő által bejelentett poprádi egyességet a collegium s a kerület között elvileg elfogadta; a részletek megbeszélése, illetve a kerületi gyűlés határozatának a főiskola eredeti tervezetével való összeegyeztetése az igazgató választmányra bízatott. Az uj viszony szerint 12 kerületi s 12 collég, tagból álló vegyes bizottság intézi a főiskola összes ügyeit egy helybeli és egy vidéki egyházi és világi felügyelő ikerelnöksége alatt. A gyűlés másik tárgyát a mult gyűlésen megejtett jogtánari választás ellen beadott óvás képezte, mely mint jogilag végre nem hajtható, Irányi D. indítványára elejtetett, s igy dr. Sarudy Vilmos választása a kisebbségben maradt megyei Soós-párt izgatott ellenzése daczára óriási éljenzések özött megerősíttetett. Az ev. zsentrikisebbség szónoka Bánó F. esperess. felügyelő a collegiumot állapított felsőmagvarorsz. ev. karok és rendekre való folytonos hivatkozással erős arisztokratikus izű beszédet mondott. A zsinati képviselőségre Hork és Pákh K. ajánltatott. — A közgyűlésen a mindnyájunk által szeretve tisztelt dr. Bartha B. s.-pataki jogtanár is részt vett. Az uj szervezet életbeléptetéseivel adja Isten, hogy a collegium s annak uj pártfogósága ne annyira a fényes multakon, mint inkább a jelennek éljen 1 — (sz.) * A dunántúli egyházkerület közgyűlése, mely a hét elején Pápán folyt le, a kerületek között első nyilatkozott a zsinati elő-nu'ikálatokról. A közgyűlésen az a szellem nyilatkozott, mely Tiszt Kálmán főgondnok urnák mai «Tárcá»-nkban olvasható beszédét átlengi. Erőteljes és világos némely elvi kijelentésekben — s ezek méltatására még visszatérünk, — de gyönge és zavaros az elvek konkrét alkalmazásában. Igy a közigazgatási bíróság kérdésében a közgyűlés érezni látszik, hogy elvi hibák vannak ez uj intézmény koncipiálásában, de ezekre nem mer rámutatni, hanem beéri annak kimondásával, hogy külön közigazgatási bíróság ne állittassék fel, hanem legyen egy egyházi bíróság, melynek hatásköre egyaránt kiterjed a közigazgatási s fegyelmi ügyekre, de akként, hogy a hol a bíróság nagyobb számú tagokból alakitható meg, az egyházi bíróság a hatáskör szerint két albizottságra, illetőleg tanácsra oszoljék ; a bíróság elnöksége kettős legyen. — A nagy gyi'dekezetek tö'b szavazatát a közgyűlés Tisza Kálmán hosszabb felszólalására elfogadta a zsinati javaslat értelmében. — A konventi képviselők választását a javaslattal szemben a presbyteriumok jogkörében kivánja hagyatni a közgyűlés. — A lelkészválasztási törvény-fejezeten a minősítés kérdésében több módosítást tettek. — A lelkészözvegyi és kegyeleti év törvényhozási szabályozását a közgyűlés nem kivánja. — A papi ruha kérdésében a közgyűlés a reverendát és palástot kivánja forma-ruhául megállapittatni. — A folyó ügyek közül megemlítjük, hogy László József egyházi és Kerkapoly Károly világi gondnokai a pápai főiskolának ez állásukról lemondottak. — Két fegyelmi eset is volt. Egyik azzal végződött, hogy Sz. J. mohai lelkész tiltott viszony folytatása miatt a veszprémi egyházmegyei és a kerületi bíróság egybehangzó ítéletével hivatal vesztésre Ítéltetett. A másik F. L. kisigmándi lelkész ügye, ki püspökét és esperesét egy orvos, ügyvéd és jegyző társaságában «családi politikát üző,» «hunczfut gazemberek»-nek nevezte, s ezért a tatai egyházmegyei bíróság által egy évi hivatalvesztésre, de a kerületi bíróság által az enyhítő körülmények tekintetbe vételével 120 frt pénzbirságra Ítéltetett. — A kerületi és főiskolai pénzek kezelése egyesittetett s pénztárnokká B.ily Albert volt polgárdi-i lelkész választatott meg, azon feltétel alatt, hogy az állami számviteltanból bizonyítványt szerezzen. * A beregi egyházmegye közgyűlésén főtárgy a zsinati törvényjavaslat bírálata volt. A nagy gyülekezeteknek szánt több szavazat tervezetét az egyházmegye egyhangúlag elveti, mint egyházalkotmányunkat alapjában felforgató ujitást. A konventi képviselők választásának jogát a presbyteriumok részére követelik. A lelkészek fizetésének minimumát 800 frtban javasolja megállapittatni. A lelkészek minősitésénél a szolgálati éveket veszi alapul. A meghívás utján való választást nem helyesli. A választási vissza élésekre s különösen a korteskedésre szigorú büntetés alkalmazását sürgeti. A közigazgatási bíróságot törölni indítványozza s a törvénykezési eljárásra vonatkozólag egészen uj javaslatot dolgozott ki. A lelkészi özvegy-árva gyámintézetet