Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-20 / 38. szám

felesleges e kérés, de mégis engedjék meg, hogy azt előterjeszthessem. E kérés pedig az, hogy midőn az egyes változtatások felett véleményt szándékozunk mon­dani, tekintsük azokat az általam jelzett és mindnyá­junk által érzett viszonyok között czélszerűségük és belértékük szerint s ne engedjük magunkat odadobott s körlevelekben is hirdetett jelszavak kicsinylő állításai által félrevezettetni. Én is olvastam, hogy azon javas­lata a zsinatelőkészitő bizottságnak, hogy a szavazatok aránya megvá'toztassék, nem fogadható el, mert ezt a jogot a népesség arányához akarja kötni, mi, — mint ilyen — a demokraczia szellemével ellenkezik, mert hisz könnyű kimutatni, hogy e jog gyakorlatát a ja­vaslat a népesség arányához egyáltalában nem köti, mert ha ezt tenné: én sem tartanám elfogadhatónak, mert ez ellenkeznék szerintem egyházunk érdekével, de ha tenné is, ez a demokraczia szellemével csakugyan nem ellenkeznék, mert annak egyik alapfeltétele az, hogy a népesség száma szerint arányuljon a jogok gyakorlata. A másik, ámbár meglehet, hogy ott ellentétbe jövök a főtisztelendő közgyűlés sok tagjával, de kötelességem meggyőződésemet kimondani, még ha ennek reám nézve kellemetlen következései lennének is, mondom: a má­sik, mit felhozok, az, hogy ne akarjunk egy, az egy­házak életét veszélyeztető czenralizácziót látni a kon­vent tagjainak választásában. Mi a konventnek feladata ? Feladata egyházunk egyetemét a részleteiben képviselt testületek által kivánt arányban mindenkivel szemben képviselni s ezért ennek az utóbbiakra nézve sem tör­vényhozási, sem adminisztratív teendője egyáltalában nincs. Én tehát azt, hogy hol lehetne ez veszélyes czentralizáczió, a mely a vidéken az életet megöli s azt a czentrumba ragadja, mikor az összes adminisztrá­czió megmarad egyházkerületeinknél, egyházmegyéink­nél és egyes eg) házainknál : ezt megérteni egyelőre nem tudom. Nem azt mondom én ezzel, hogy e két kérdést épen ugy, mint a többit, saját belértéke szerint ne bi­raljuk el; ellenkezőleg, mondjuk ki meggyőződésünket, hogy helyes-e az vagy nem ; csakhogy ne oly alapo­kon akarjuk azt elvetni, a melyek — szerintem — a kritikát meg nem állják. Ezek után bizom abban, hogy a főtisztelendő egy­házkerületi közgyűlés véleményét komoly és semmitéle jelszó által félre nem vezetett tárgyalás után fogja megállapítani, bizom abban, hogy a zsinat oly módon fogja törvényeinket meghozni, hogy azok ugy egyete­mes egyházunknak, mint egyes egyházainknak javára váljanak; bizom abban, hogy a zsinat alkalmával is két dolgot lógunk bebizonyítani. Az egyik az, hogy ra­gaszkodunk hitelveinkhez és felekezetünk önkormány­zatához, de semmiféle érdekünk előmozdítását más, e hazában élő hitfelekezet rovására nem keressük ; a má­sodik pedig az, hogy bármennyire ragaszkodunk is ezekhez, még ezek czimén sem követelünk az államtól s annak kormányától semmit, a mit az állam saját ér­dekében meg nem tehetne s nem tagadunk meg semmit, a mire az államnak, mint ilyennek, szüksége van. BELFÖLD. A felsőszabolcsi egyházmegyéből. Évenkénti rendes számvevő gyűlését f. évi aug. 25— 26. napjain tartotta Kis-Várdán, Lukács Ödön es­peres és Gencsy Albert országyülési képviselő, egyház­megyei gondnok elnöklete alatt. Rendin valónak tartom, ha e mostani mozgalmas napokban a gyűlés főbb tárgyairól értesítés adatik, azon reményben, hogy ma napság mindenki oly kíváncsiság­gal lesi a fenforgó nagy kérdésekben az egyes egy­házmegyék állásfoglalását, mint az alólirott tudósitó. Számvevő gyüíésünk lévén, mindenek előtt az egyház megye felügyelete alatt levő pénztárak állását közlöm : 1. Lelkészi gyámpénztár állása = 68,092 frt 2r kr. 2. Tanitói gyámpénztár állása = 14,521 frt. 3. Egyház­megyei házi pénztár állása = 11,587 frt 74 kr. 4. Tűz­biztosítás! tőke = 1507 frt 38 kr. 5. Pazonyi templom­alap = 30,994 frt 83 kr. 6. Pazonyi szegény alap = 2071 frt 1672 7- Miskolczi-féle alap — 10,727 frt 43 kr. 8. Bökönyi alap = 4318 frt 27 kr. A pénztárak, a számvevőszék által, a gyűlést elő­zőleg két napon át szigorúan megvizsgáltatván, rend­ben találtattak. A tetemes (6—•7000 frt tőke és kamat) hátralékok beszedésére és a pénztári szabályok módo­sítására nézve intézkedések tétettek, illetve küldöttsé­gek menesztettek. A zsinati törvényjavaslat tárgyalása, bár többféle küldöttségi vélemények feküdtek a gyűlés asztalán, sok időt vett igénybe, különösen Fráter Sándor felszólalása által, ki nem látván eléggé előkészítve az ügyeket a zsinat megtartásához, külön határozati javaslatot terjesz­tett be; de a mely nem fogadtatott el. Ezzel szemben elfogadtatott a «nézetek és javaslatok)) czímen ismert s minden egyes egyházhoz megküldött munkálat az egy­házmegyei küldöttség által tett némi pótlások hozzá­adásával. E szerint kívánja egyházmegyénk az 1848. évi XX. t. cz. életbeléptetését s a vallásegyenlőség nagy elvének kimondását; továbbá az egyetemes papi nyugdíj­intézet létesítését. Ellenben roszalja s elveti az egyházak lélekszám szerinti szavazatának törvénybe igtatását. Kívánja, hogy az egyházmegyei s konventi kép-i viselők, a gyülekezetek, presbyteriumok szavazatai által választassanak. Mellőzni kívánjuk a közigazgatási bíróságok szer­vezésének tervezetét. A köznevelési s közoktatási szervezetbe bevenni javasoljuk az egészségtan tanítását. Javasoltatott az előértekezleten, hogy hozassék az egyházmegyei gyűlés által oly értelmű határozat, mely­szerint az egyházmegyei gyűlés által kimondott és meg­állapított irányelveket a képviselők a zsinaton hozzá­járulásaik, esetleg szavazataik által megvalósítani töre­kedjenek; azonban a közgyűlés ezt mellőzte azon az okon, hogy a nélkül is azt reméli, s úgy van meggyő­ződve, hogy képviselőink az egyházmegye szellemi irá­nyát ismerik s a határozatban kimondott nézeteket ér­vényre emelni nemcsak egyházmegyénk, hanem egyete­mes egyházaink érdekében igyekezni fognak. Zsinati rendes képviselőkül : Lukács Ödön esperes, Gencsy Albert országgyűlési képviselő, egyházmegyei gondnok, pótképviselőül: Görömbei Péter egyházme­gyei tanácsbiró választattak ; a világi pótképviselőségre Ujfalussy Béla és Jármy Miklós tanácsbirák közt új szavazás rendeltetett. Szikszay Pal megyei főügyész elfoglaltatásai miatt a világi tanácsbiróságról lemondván, a szavazás elren­deltetett. A jelenvoltak egy része azonnal állított jelöl­tet, egyik Jármy Márton nagybirtokos, másik Fráter Sándor személyében ; voltak még a kik Péchy Béla, ismét mások, a kik Szalánczy Bertalanról beszéltek. Az urna majd megmutatja : kit állitand egyházmegyénk a megüresedett díszes helyre.

Next

/
Thumbnails
Contents