Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-20 / 38. szám

használták, oly egyéneket választván, kik a gyülekezetnek lelki életét nem építették, hanem rontották: szükséges az egyházi felsőbbségnek alkalmat nyújtani arra, hogy ilyen választásokról a gyülekezeteket megóvhassa. Ezek azon alapelvek s indokaik, a melyeket irányadókul véve, a pesti egyházmegye a lelkészválasztási törvényjavaslatot átvizsgálta s a következő modósitásokat ajánlja. A lelkészi minősítvények egyöntetűsége czéljából a 185-ik §-hoz egy pontot kiván a küzgyülés csatolni, mely a dunamelléki egyházkerületnek 1889-ik évi közgyűlésén felszólalás tárgyát képezte, jelesen : i-ször hogy a kápláni vagyis első vizsgát minden egyházkerület, eddigi szokás szerint saját kebelében tartsa meg. A második, vagy a lelkészképesítő vizsgának felvételére pedig mind az öt egyházkerület két-két vizsgáló bizottsági tagot válaszszon, kik egyelőre meghatározott időben és helyen összejővén a vizsgázni kívánóktól a vizsgát felveszik, s a minősítési osztályzatokat megállapítják. A 2-dik, vagyis a lelkészi vizsgára jelentkezők kötelesek az első vizsgán nyert bizonyítványaikat a bizottságnak bemutatni. A minősítési osztályzat megállapításánál a 2-dik vizsga eredménye bir döntő befolyással, mivel ez képesiti a gyakorlati lelkészetre. Ha ennél fogva az első vizsga eredménye jót, a másodiké pedig jelest mutat, az osztálvzat lesz jeles, ha pedig az elsőé jeles, a másodiké jó, az osztályzat lesz jó. A 2-dik vizsgának ilynemű megtartását szükségesnek tartjuk azért, hogy a mint a conventi törvényjavaslat mondja: «az osztályzatok mind az öt egyházkerületben ugyanazok legyenek.» Ha az eddigi gyakorlat továbbra is megmarad, az egyformaság az osztályzatokban csak a szavakban lesz ugyanaz, de belső értékében nem; mert a különböző egyházkerületek vizsgáló-bizottságai természet szerint egyenlő mértékkel nem mérhetnek, s megesik, hogy a ki az ifjak közül az egyik egyházkerület mértéke szerint jelesnek osztályoztatott, ugyanazon fokú képzettség a másik egyházkerület mértéke szerint csak a jó osztályzatot nyerhetné meg. Ebből következik, hogy két hasonló képzettségű egyén közül az egyik, a ki jeles osztályzatot nyert, pályázhat a másik egyénnek egyházkerületében olyan ekklézsiába, a hová emez, jó osztályzattal kiállított bizonyítványával nem pályázhat, és így amaz által leszoríttat ik. De ha ugyanaz a bizottság itéli meg a képzettség fokát a gyakorlati íelkészetre képesítő vizsgánál, minhogy ez lesz döntő osztályozás megállapitásában ; a tág mértéket használó bizottság érdem osztályzata a második bizottság által valódi értékére leszállittatik, a szigorúbban mérlegelő bizottságé pedig értékéhez képest felemeltetik. A 187-ik § 5—ik pontjába, mely igy kezdődik: «I-ső osztályú egyházba stb.» felvétetni kívánja a közgyűlés a régi szabályzatból ezt is : ha lelkészi működésében sikeres munkásságot fejtett ki. A 188—198. §-sokat változtatás nélkül meghagyandóknak véli. A 199 — 204. §-sok helyett a következőket kivánja felvétetni: 1. Az esperes megkérdezi a választó gyülekezet presbyteriumát : van-e oly egyén, a kit az egész gyülekezet lelkészének megválasztani kiván ? Ha a presbyterium igennel válaszol, egy előre meghatározott napon a választó tagokat összehivatja s azoknak újólag felteszi a kérdést. Ha az egész gyülekezet igennel válaszol, a választási határidőt kitűzi, mely alkalommal az ide vonatkozó szabályok megtartása mellett a választást felkiáltás által megejti vagy megejteti. Ha pedig a választóképeseknek ro°/0

-ka más egyént is kitűzni kiván, a gyülekezetet rendes választásra utasítja. A meghívás általi választásnak az volna a célja, hogy azon lelkészekre nézve, kik érzik és tudják, hogy a gyülekezetben, a melyben most működnek, tekintélyűk van és szavuknak nagy nyomatéka van híveik előtt, félnek kitenni magukat azon esélynek, hogy valamely egyházba pályázván megbukhatnak és saját gyülekezetükben tekintélyök ezáltal nagy csorbát szenvedhetne, nem pályázhatnak: meg legyen a lehetősége annak, hogy oly gyülekezetbe, a hová készséggel mennének, s a gyülekezet is óhajtaná Őket, elmehessenek. Igen, de ha, mint a javaslat mondja, kettőt, hárm tt is jelölhet a gyülekezet, a czél elérve nem lesz, mert a mit a javaslat a czímben nyújt, "azt a kivitelben elveszi. Az egyházmegye ennélfogva csak az esetben engedné meg a meghivás általi választást, ha a gyülekezet bizalma egyetlen egy személyben öszpontosul. De ez egyre is alkalmtzandónak véli az alább következő azon szabályokat, melyek a lelkész választhatóságát igazolják. 200 — 207. §-ok szükségtelenek levén, kimaradnak. 208. §. Rendes váiasztás. Megürülvén ugyanis valamely lelkészi állomás, a mikor a fennálló szabályok értelmében a választási idő bekövetkezik, s ha a gyülekezet nem meghivás által akarja a lelkészi állomást betölteni: az esperes felhívj 1 a presbyteriumot, állítsa össze azoknak a lelkészeknek és segédlelkészeknek névsorát, kik közül a gyülekezet választani kiván. Felhívja egyszersmind a presbyteriumot, hogy ezeknek minősitvényeit és az esperes által legközelebb kiállított, s azt igazoió bizonyítványait, hogy az illetők választhatók, szerezzék be, s az esperesi hivatalhoz küldjék be, vagy intézkedjenek, hogy ez okmányok a választó egyház esperesi hivatalához beküldessenek. A bíráló-bizottság összeülvén, a minősitvényeket és bizonyítványokat megvizsgálja, s a kiket a minősítési szabályok értelmében választhatóknak itél, közöttük a sorrendet megállapítván a gyülekezetnek kiadja. Ha pedig akár az esperesnek, akár a bizottsági tagoknak oly bizonyítvány van kezeik között, mely azt mutatja, hogy az illetőnek működése csak káros és veszedelmes lehetne a gyülekezetre, azt — ha egyébként minősitvénye — és esperesi bizonyítványa alapján választható lenne is, a bizottság a névsorból kitörli. A 210-ik § 3—ik pontját a közgyűlés méltánytalannak, igazságtalannak tartja, s oda módosítandónak véli, hogy : ha a püspök, a választó gyülekezetbe kénytelen olyan egyént rendelni administratornak, kit minősitvénye ama gyülekezet lelkészi állomására jogosít, az ott választható is legyen. A 224-ik §-hoz: Ha az újabb választás és az előző választás között egy hónapnál több idő telt el, a választók névsora vagy kipótolandó az időközben választó képesekké lett tagokkal, vagy egészen uj névsor készítendő, melybe már az új tagok is beiktatandók. Közli: Papp Károly. Nézetek és javaslatok a zsinati törvényjavaslatra vonatkzólag. (Folytatás.) 4. Ugyanezt a veszélyt, még fokozottabb mértékben látjuk a conventi munkálat azon javaslatában, mely a conventi tagok választására vonatkozik. — Az érintett