Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-13 / 37. szám

120. §. Beiktatandó lenne a lelkészi jellegű egyének, legyenek akár tanárok akár nem, tartoznak canonica visitatió alkalmával az esperes előtt megjelenni. A lelkész jellegű egyének névsora az egyházkerületi vagy egyetemes névtárban nyilván tartandó. 122. §. Ünnepi követségbe csak theologusok, és a tanítóképezde 3-ad és 4-ed éves hallgatói járhatnak, sem jogászok, sem gynmazisták nem. 149. §. Papi hivatalos öltönyül közgyűlésünk a reverendát ajánlja. A lelkészválasztásra nézve, egyházmegyénk az eddigi kijelölési rendszer mellett nyilatkozik, de elfogadja a meghívást. A közigazgatási bíróságról valamint az egyházi törvénykezésről szóló javaslatot, mint olyat, mely az igazságszolgáltatást gyorsabbá teszi, és igazságos büntetéseket állapit meg örömmel fogadta a közgyűlés, azon megjegyzéssel, hogy miután az egyházi bíróság tagjai ünnepélyes eskütételre kötelezvék, de sem a törvényben sem a javaslatban nincs megállapítva, hogy mikor, s melv hatóság előtt teszik le ezen esküt, erről szabatosan intézkedni kell. A javaslat tárgyalása után áttért a közgyűlés rendes tárgyaira. Néhány felebbezési ügy volt, N.-Kőrös zúgolódik az egyházmegyei közköltség, lélekszám arányban való kivetése ellen, mely határozatot a mult évi közgyűlés hozott. Bíró Károly és társai czeglédi lakosok az egyházi közgyűlést tartják törvénytelennek, melyet a templomépítés ügyében tartottak. Elutasíttattak. Iz§ak felekezeti iskoláját községivé akarta változtatni. Nem engedtetett meg. Következtek az egyházak és lelkészek kérvényei, melyek kevés kivétellel pártolókig terjesztettek föl a kerülethez. Két napi szakadatlan munka után esperes ur buzgó imája zárta be a gyűlést. K. B. A külső-somogyi egyházmegye közgyűlése. A mult év egyházmegyénkre, mint Szalay Ferencz esperes ur jelenté, a csendes munkálkodás esztendeje volt. Gyülekezeteink a lelkészek pásztorkodása alatt, ha nem mutatnak is fel valamely fényes eredményt, de nem is engdték, hogy a tűnő év nyomtalanul múljék el feleitök. Sőt egyes gyülekezetek a vallás és egyház iránti forró szeretetről lesznek tanúbizonyságot. Az egyházmegye minden gyülekezete az egyházi közalap tartozását pontosan befizette. Az istentisztelet megtartásáról csak dicséretest lehet mondani, bár a viszályos házasság, törvényes és törvénytelen elválások, törvénytelen együttélések néhol még botránvkoztatják a tisztább életűeket. A mult évben az egyes egyházak építkezésre 10,242 frtot költöttek. Hitfelekezeti sérelmek a plébánusok túlkapásai miatt még sajnos, mindig fordulnak elő. A szakadáti plébánus az általa megkeresztelt ref. fiúgyermek a. k. kivonatát az illetékes ref. egyházhoz nem küldte be. A siófoki plébánus ref. vallású iskolaköteles gyermeket meggyóntatott. Ugyancsak a siófoki plébánus a kiliti-i ref. lelkész által egy hozzánk tért nőnek befogadásáról hozzá intézett tudósítását el nem fogadta, viszaküldötte azon kijelentéssel, hogy azon nő az egyházhoz nem tartozik, nem is tartozott, holott Siófokon való lakozása s a róm. kath. egyházhoz való tartozása minden kétségen felüli. A lelkész és tanitói karban, a mult évben némi változás történt; amennyiben Lampert Gyula juthi lelkész, továbbá Kenyér István megyeri előkönyörgő, Csikesz Endre felső-nyéki tanítók, jelen állásukban végleg megerősítettek. Halálozások is történtek: Kazay Gyula derék világi tanácsbiránk és Dömötör Dániel nyug. tanitó elhunytak. A ker. munkás szeretetnek s az egyház iránti áldozatkészégnek —• ugy az egyházak, mint egyesek részéről — szép jeleivel találkozunk. 8266 frt tesz ki azon tőösszeg, mit egyesek kegyadományként tettek s a gyülekezetek közmunkával kerestek. Népmozgalmi adatok az 1890. évről a következő eredményt tünteték ki. Összes lélekszám 20,867, kevesebb 110 el, mint az előző évben. Újszülöttek: 733, kevesebb 121 -el, mint az előző évben. Meghalt 707, kevesebb 16-al. Konfirmáltatott: 450 lélek, 43-al több, mint a megelőző évben. A Kilitihez csatolt siófoki fiók egyházban a ref. hivek száma mintegy 200 lélekre felszaporodott többnyire szegény napszámos emberekből. Ezek iskolaköteles gyermekei számára egyházmegyénk tekintve a veszélyt, amelyben az ottani híveink idegen felekezetek közé ékeken forognak, hatósági támogatással, nevezetesen az egyházi közalapból való évi segély kieszközlésével iskola felállítását határozta el. Ezután Kálmán Gyula ságvári lelkész emlékbeszédet tartott Kazay Gyula vil. tanácsbiró felett. A költői tollal irott s szépen előadott remek beszédet az egész közgyűlés folyton feszült figyelemmel hallgatta s az általános meghatottság fájó érzelmei között egyhangúlag kimondja, hogy ezen szép beszéd külön kinyomatik s függelékképen az egyházmegyei közgyűlés jegyzőkönyvéhez csatoltatik. Következik a tanügyi bizottság jelentése. Előadó : Gózon Gyula ur, ki erőteljes tollal ecseteli egyházmegyénk népoktatási ügyét. És mig egy részről örömmel jelenti, hogy iskolánkban a nevelés ügye a tanitó urak mindinkább fokozódó buzgólkodása következtében folytonosan emelkedik; nem titkolja el másfelől a hiányokat sem, melyek egyik vagy másik iskolában tényleg léteznek, mely hiányok lehetetlenné teszik az okszerű nevelést. Ilyen hiba némely iskolában a mulasztások roppant nagy száma s ezzel szemben a községi bírók megfoghatlan hanyagsága. A mult iskolai év II. felében volt a tankötelesek összes száma: 2636, s ezek közül nem járt iskolába 41. Mulasztások összes száma e félévben 11,081 félnap s ezek közül felmentetett 6732, megbüntettetett 509, figyelmen kivül hagyatott 3840 félnapi mulasztás. Az egyházmegyei tanterv két iskola kivételével mindenütt keresztül vitetett. A nyári vizsgák kivétel nélkül május utolsó vasárnapján tartattak, melyeken a 2595 növendék közül megjelent 2346. A tanítás eredménye általában jónak mondható. Élénk vita tárgyát képezte a temetőföldek használati joga. E kérdés felett jelen közgyűlés nem határoz, hanem utasítja esperes urat, hogy a jövő évi közgyűlést megelőzőleg a tractus minden egyházat kérdezze meg az eddigi gyakorlat felől s az igy beérkező jelentések alapján a jövő évi tract. gyűlés lesz hivatva az uj szabályrendelet megalkotására. Tárgyalás alá vétetnek a tűzbiztositó társaságok ajánlatai. Mint legelőnyösebb az «Első-Magyar Általános Biztositó-Társaság» ajánlata fogadtatott el, s a biztosítás eszközlése végett esperes ur megbizatik. A zsinati előmunkálatokat Lamperth Gyula juthi lelkész referálta. Szalay Ferencz esp. ur beható inloko-