Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-09-06 / 36. szám

A 249. §-ban mondassák ki, hogy az egyházi adó kivetés elleni felszólamlásoknál az egyházmegye vég­legesen határoz. Az egyházkerületre fellebezhetés joga szerfelett hosszú időre elodázná az egyes akadékos­kodni hajlandó tagok miatt az egyházak egyházi adó­ügyét. A 258. § azon javaslatát, hogy e számadások ok­mányokkal az espereshez terjesztendők be, azzal kíván­juk helyettesíteni «hogy véglegesen az egyházmegyei látogató küldöttség vizsgálja felül a helyszínén.)) A 261. § ej pontját így óhajtja módosítani : Cse­kély díjazású lelkészek, és csekély fizetésű s arra érde­mes tanitók aránylagos segélyezése tekintet nélkül arra, hogy azon egyház, melyben az illető hivatalnokok mű­ködnek, hátrányban van-e vagy nincs. Amennyiben pedig a tanitók helyzete anyagi javadalmazásukat te­kintve időközben kedvezőbb megoldást nyerne, amennyi­ben a domesztikai segélyösszeg megállapítása vagy esetről-esetre leszállítása a következő zsinatig a konvent hatáskörébe tartozik : méltányosság a tanitók, igazság a belhivatalnokok iránt. A 265, 266, 267, 268, 269, 270. §§-ok helyett ezt óhajtanok : minden egyes egyház lélekszámának meg­felelő 5 kros adóösszeget tartozik a közalap pénztárába fizetni. Az egyes egyházi elöljáróságoknak ennek be­szerzési módját miként állapítani meg szabadságukra hagyatik fenn. Kezelési könnyítés és a régi közt uralgó ellenszenv indokolják e változtatást. A 275 — 333. §§-okban tárgyalt közigazgatási biróság szervezete, hatásköre és eljárása elhagyandó. Centrali­zatióra vezet, az egyházmegye gyűlését illusoriussá teszi, költséges, és a mi fő: ellenkezik presbj'teri alapon álló egyházigazgatási elveinkkel. A 344. §-ból «a szűkebb fegyelmi tanács kikül­dése kihagyandó ; minden fegyelmi ügyet az egész egy­házmegyei birói testület ítéljen meg. Pótlásul: «ha az egyházakban a presbyterium többségének érdekeltsége, vagy fegyelmi vétsége miatt meg nem alakítható benne az egyházközségi fegyelmi biróság, az il}- ügyesetek egyházmegyei biróság illetékessége alá tartoznak)). «Ha az egyházmegyei rendes elnökök valamely figyelmi ügy tárgyalásánál jelen nem lehetnek, vagy érdekeltségüknél fogva nem intézkedhetnek : a legidősebb tanácsbirák nemcsak gyűlések alkalmával helyettesítik, hanem az előkészítő minden szükséges és törvényes intézkedése­ket is megtenni jogosultak)). A 377. § után pótlandó : «A vizsgálatról, felek és tanuk kihallgatásáról szabatos jegyzőkönyv veendő fel a hely színén, melyet ugy vádló és vádlott, mint a tanuk is aláírni kötelesek; ha vonakodnának: a küldött­ség ezt is jegyzőkönyvbe veszi. Ez az egyházmegye véleményes javaslata főbb vonalaiban. Tóth Dániel. ííl. E55 BELFOLD. A tiszai evang. egyházkerület köréből. A tiszai ág. hitv. ev. egyházkerületnek Poprádon, a vadregényes Kárpátok alján aug. 18 — 21. napjain tar­tott évi közgyűlése igen népes — s a mi fő — esz­mékben s fölemelő mozzanatokban felette gazdag volt. Zelinka püspök második «püspöki jelentése» a szokat­lanul népes közgyűlésre azt a lélekemelő benyomást tette, hogy «gavallér» püspökünk messze kiható elvi kije­lentésekben gazdag miskolci remek programm beszéd­jéhez hű marad, s az ő jelentése valóban hű tükre egy öntudatos, kitűzött célja felé tervszerűleg törekvő, s minden egyes közegét, ((munkatársát)) a maga egyéni­ségében fölemelő «püspök és superintendens» áldásos működésének. A ellentétek ldegyenlitésének, s egyházi és iskolai tekintetben az intenzívebb működésnek kor­szaka ez, mely Zelenka püspök finom műveltségű és tapintatosan haladó egyéniségéhez és áldásthozó műkö -déséhez fűződik. A józan reformoknak az autonomián belül való létesítése s azoknak egyházunk egészséges konzervatív jellegével való folytonos összeegyeztetése képezi programmjának egyik folytonosan valósuló szép pontját. A rendkívül simán lefolyt közgyűlésnek jelentősebb mozzanata a püspöki jelentés s az egyházkerület és az eperjesi collegium közötti viszonynak szabályozása képezte. A jelentősebb mozzanatokról ím a következő­ben referálunk : Aug. 18-án Zelenka Pál püspök és Radványi István hegyaljai esp. felügyelő elnöklete alatt az egyházkerüle t s az eperjesi főiskola közötti viszonynak szabályozására kiküldött bizottság ülésezett. Az egyházkerület érdekeit Glauf Pál előadó, a collegiumét számos eperjesi követ kíséretében dr. Schmidt Gyula fölügyelő védte és kép­viselte. A bizottságnak a közgyűlés által is elfogadott megállapodásai értelmében a collegium összes ügyei egy 12 kerületi s ugyanannyi coll. tagokból álló választ­mányra lesz bízva, a melynek egy papi és egy világi elnöke, a tanárok közül hivatalból tagja csak az igaz­gató leend. Az elnökök közül az egyiknek eperjesinek kell lennie. Az intézetek fejei (igazgatói és dékánjai) a választmányban csak akkor bírhatnak szavazati joggal, ha abba beválasztatnak. A kerület eme nyert jogokért évről-évre 1000 frttal segélyezi a jogakadémiát, sőt Zelenka lelkes nyilatkozata szerint ilyen nagyobb állandó segélyt az egyetemnél is ki fog a kerület eszközölni. Ezzel a collegium a fejlődésnek egyik örvendetesebb stádiumába jutott, a pártfogóság rend ezetlen kérdése eltűnik, s a kerület a collegiummal az eddiginél bensőbb és közvetlenebb viszonyba lépett. A kerületen áll, hogy egyetlen főiskoláját hatalmas anyagi és erkölcsi, befo­lyásával hathatósan támogassa! Ugyancsak az nap az egyetemes lelkészvizsgáló bizottság ülésezett. A lelkészi vizsgát Zelenka s a kerü­leti felügyelő távollétében annak helyetteseként Bánó József esperességi felügyelő, s az eperjesi theologia két tanára vezette. A megejtett vizsgálat eredményeként Baltik Pál és Solez Gyula jelesen, Csók György és Reguly Ödön (pozsonyi hitjelölt) pedig jól képesíttetett. A vizsga után meleg szavakban elismeréssel adózott a püspök a tanároknak, s lelkes ((útravalót)) adott a pap­jelölteknek, mint ((jövendő munkásainak és testvéreinek.)) A délutáni órákban a püspök és Radványi elnök­lete alatt a vallástan! pályaművék elbírálására kiküldött egyházkerületi bizottság ülésezett. Strauc1i Béla könyve 200, Nemes Károlyé 150, Mikulás tanitó-é pedig 50 fo­rintnyi jutalomban részesült. Várva várjuk e népiskolai vallástani kézikönyvek megjelenését, s akkor megtehet­jük azokra észrevételeinket. A bizottság tagjainak sorá­ban — sajnos — nélkülöznünk kell egyik tanitó képezdei s a hittanintézet dogmatika tanárát. Á könyvek metho­dikai részéhez — azt hisszük — illetékes szava van a képezdei tanároknak. Kérjük ennélfogva a jövőre nézve a bizottságnak ily értelemben való kiegészítését! Az esti órákban az inkább névleg mint tényleg

Next

/
Thumbnails
Contents