Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-30 / 35. szám

ha a conventi rendes és póttagok országos egyházunk legjelesebbjei közül az egész magyar reform, egyház gyülekezetei által választatnának, mint szintén a zsinati képviselők is. E mellett a conventen a kerületek is egy pár taggal képviseltethetnék magukat. Á zsinat-előkészitő bizottság indokolása nézetünkben megingatni már csak azért sem képes, mert az abban felállított tételekből a szigorúan levont logiciai következtetés az volna, hogy: a zsinati tagokat a convent válassza meg. Ha ezt nem engedhetjük : ugy a conventi tagok választását sem lehet az egyházkerületekre bízni. A convent ne az egyházkerületek, hanem, mint ezek, s mint maga a zsinat is, a gyülekezetek mandatariusa legyen. Ha elég érettek gyülekezeteink arra, hogy az egyházmegyei és kerületi tanácsbirókat, sőt zsinati képviselőket és legfőbb hivatalnokokat válaszszanak : úgy arra is érettek, hogy a convent is az ő akaratának kifolyása legyen s azon alapuljon. A conventre, mint legfőbb kormányzó és törvényt előkészitő testületre a gyüekezetek befolyását meg kell tartani, annak kell ott dominálni, ha gyülekezeteink ősi, szép autonómiáját, mely legjelesebb, embereink kiválasztásában ritkán, agy soha sem csalódott — még valamire becc

ü'jJ.!.. Ötödik fejezet. A 71. után odateendő : «és a convent elnökségét)) — ha azon indítványunk el nem fogadtatik, hogy a zsinati tagok ne egyházkerületenkint, hanem az egyetemes egyház gyülekezete által választassanak. A 72. §-nál : «az illető egyházkerület püspökét)) után oda szúrandó: «és a convent elnökségét.)) Sőt az eljárást igen egyszerűsítené, ha az ily jelentések csupán a convent elnökségéhez intéztetnének, ki aztán az illető püspököket erről értesítené. A 89. §. c) pontból e szót: ((beleegyezésével)) már felhozott indokaink alapján kihagyanJónak véljük. A 2. a) ej és d) pontokra nézve egy uj kikezdésben a convent utasítandó, hogy ez irányokban czélra vezető törvényjavaslatokat készítsen és azt terjessze a legközelebbi zsinat elé. Morvay Ferencz. BELFÖLD. A nagyszalontai egyházmegye nyári közgyűlése. A n.-szalontai egyházmegye aug. 17-én tartotta meg nyári közgyűlését N.-Szalontán a gymnasium nagy termében, Szél Kálmán esperes és Tisza Kálmán egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. A közgyűlés alkotó tagjai, dacára a nyári munkaidőnek, kielégítő számmal jelentek meg. Szél Kálmán esperes buzgó ima után üdvözli az egyházmegye világi elnökét, Tisza Kálmánt (Lelkes éljenzés) és az egyházmegyei közgyűlés minden alkotó tagját, mely után a gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Egyházi főjegyző, Balogh Ambrus felolvasván az esperesi jelentést a canonica visitatióról, az iskolák szellemi állapotáról, legtöbb helyen örvendetes haladás tapasztalható. A tanitók az egyházmegyében legnagyobbrészt jeles és jó eredményt mutattak fel, s általában nemes hivatásuknak legtöbb helyt szép sikerrel feleltek meg. Az egyházakban kellő rend mutatkozik. Peres ügyek nem merültek fel, a mi a vallásos erkölcsi életre jótékony hatással van. Ezután 25 tárgy lett elintézve, melyek közül megemlítjük a következőket. A zsinati törvényjavaslatra teendő vélemény elkészítése végett Szél Kálmán esperes és Tisza Kálmán részvéte mellett a tanácsbirákból alakult bizottság beterjesztett munkálatából kiemeljük, mint nevezetes elvi jelentőségűt, hogy a kettős elnökség gyakorlatán azon változtatás lett javaslatba hozva, hogy a gyűléseket mindég a hivatalára legidősebb elnök vezesse. A tanítói segély-egylet elnökének jelentéséről Sántha István világi főjegyző referált, melyből kitűnt, hogy a segély-egylet ügyei rendes mederbe tereitettek. Nagy vitát idézett elő a kis-peregi egyháznak azon kérelme, hogy az egyháznak kereset jövedelmező száraz és szélmalma eladatván, ezek helyébe 27 lóerejű gőzmalmot állithasson fel az egyház. A presbyterium határozata ellen külön véleményt nyújtott be Bedrich Lajos községi főjegyző s presbyter két társával, melyben előadják, hogy a gőzmalom felállítását könyelmű iparvállalatnak tartják, utalva azon körülményre, hogy a környéken 10 gőzmalom van már felállítva, s a felállítandó gőzmalom nem leend képes ezekkel versenyezni, továbbá az egyház oly biztos tőkét nem mutathat ki, melyből a malom felállításának szükséglete fedezve lenne. A kölcsönös alapuló iparvállalatok kétes eredményt ígérnek. Tisza István kifejtve, hogy a beterjesztett okmányok hiányosak, mert hiányzanak a statisztikai adatok, a költségvetés sem részletes stb. indítványozza, hogy küldjön az egyházmegye bizottságot a helyszínére, míry^-JLz__ott szerzett tapasztalat nyomán terjeszszen véleményes jelend tést az egyházmegyéhez. Ezen indítvány mint közvetítő azok közt, kik feltétlenül megadni véleményezték, s a kik semmi áron nem óhajtották a malom épitési engedély megadását, el is lett fogadva, s a bizottság tagjaiul meglettek választva : Fábyán László aradmegyei főispán világi t. bíró, Sántha István világi t. bíró, Márk Ferencz egyházi t. biró, s Szatmári Zsigmond gőzmalom igazgató. Ferenczy Gedeon szolgálat képtelenné lett aradi lelkész a tanácsbiróságról lemond. A megürült hely betöltése végett válsztás rendeltetik el. Bökényi János elmozdított aradi lelkész kéri, hogy az aradi lelkészségbe helyeztessék vissza, s egyúttal a gyámintézeti segélytől családja ne fosztassék meg . A mi az aradi lelkészségbe visszahelyezést illeti, az egyházmegye és egyházkerület jogérvényes Ítéletével szemben intézkedni nem lehet. Más egyházba azonban pályázhat. A gyámintézeti segélyre vonatkozó kérelme a gyámintézeti választmányhoz utasíttatik. A radna-lippai missziói egyház 6000 forint tőkesegélyben részesülhetés végett kéri az egyházmegye ajánlatát s pártfogását. Habár a közpénztár nagyon igénybe van véve, ajánlólag terjesztik fel az egyházkerületre. Közalapi segélyt kérő egyházak: u. m.: Szentleányfalva, Tamásda, Pankota, Szintye, Gyorok, Csermő, Bél-Zerind, a mult évi összegekre lettek most is ajánlva. A sarkad-össiek kérelme — iskolaügyben, viszsza lett téve az anyaegyházhoz, mint a melynek kötelessége első sorban, hogy ott az iskolázás ügyét előmozdítsa, mit bizonyára a gazdag sarkadi egyház meg is tehet, ha hivatkozik az egyháztagok elismert vallásos buzgalmára. A szintyei, gyantai, radnai lelkészek segélyegyleti