Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-16 / 33. szám

tagjait, tehát nincs jogosultsága annak, hogy a konvent tagjai kivételt képezzenek ezen általános szabály alól, azért sem, mivel a konventi tagok bírói hatáskörrel is fel vannak ruházva. A 193. §-ban a presbyteriumok helyett, gyülekeze­tik közgyűlése teendő, mert a csere utján való betöltés is választás, a választási jog pedig nem a presbyteriu­mot, hanem az egyházközség tagjait illeti. A 229. §-hoz indítványozza az egyházmegye a következő toldalékot: Azon leikész, ki jóllehet a lel­készi állomásra pályázott, de a választást, midőn meg­választatott, nem fogadja el, a felmerült költséget azon egyháznak, mely őt megválasztotta, megtéríteni köteles. (Indok: Fogós és méltányos, hogy a költségeket az viselje, aki azokra okot szolgáltatott.) A 4-ik rész az egyházi adóról. Ezen részhez javaslatba hozzuk azon toldalékot, hogy : a készpénzbeli adók és közalapi illetékek a köz­adók módjára hajtassanak be és szolgáltassanak át negyed évenként az egyházaknak. A 266. §-ban a 16—ik osztályba sorozottak teljes kihagyását és igy a 16-ik osztály törlését indiványozza az egyházmegye. (Indok : mivel be nem hajtható és állami adó alól is felmentve vannak.) VI. Részhez. Tanács helyett biróság teendő mindegyik forumon és a bírák száma egyházmegyén 5, kerületen 7, kon­venten 9 taggal legyen meghatározva. (Indok : a vesztes felek túlságos megterheltetésé­nek elkerülése.) 290. §-ban. A tárgyalás a biróság előtt első fokon élő szóval történik, megoldandó azzal, hogy «a jegyző azonban a nyilatkozatokat kivonatban jegyzőkönyvbe iktatja.» (Indok: hogy felebbezés esetén a felsőbb bíró­ságok előtt a tényállás kifejtve legyen). 311. §., mely a határozathozatalról szól, megtol­tandó azzal: «a kisebbség véleménye szintén jegyző­könyvbe veendő.» (Indok: a bírák felelősségre vonhatá­sának és a felsőbb bíróságok bővebb tájékoztatásának szempontja). A tavács elhagyásával, egyházmegyei és kerületi közigazgatási btióság felvétele inditványoztatik. Egyházi törvénykezés. 346. §-ban előszámlált büntetésnemek közül a fel­függesztés elhagyása s tél, vagy harmadfizetés melletti nyugdíjazással való helyettesítés nem elfogadható (indok : mert az súlyos nem arányosítható büntetés s az egy­házakra is terhes.) Az időközi és teljes birósági megkülönböztetés sem fogadható el; mert az itélő bírók számának vál­tozatlanul kell maradni. 373. §. A vádképviselet behozatala és kötelezővé tétele mellőzhetlen, mely nélkül helyes igazság szol­gáltatás nem képzelhető. A fegyelmi biróság elnökének a fegyelmi eljárás és vizsgálat elrendelésére a vádat képviselő egyházmegyei, kerületi és konventi ügyész adná a véleményt, és indítványt tesz a tárgyalás kitű­zésére, esetleg pótvizsgálat elrendelésére és arra is, hogy kik legyenek megidézve a tárgyalásra. Indítványt tenne a vádlott és tanuk esküre bocsátására, vagy az eskü mellőzésére, vádlott felmentésére, vagy elitélésére s a büntetés alkalmazására, szóval az elnöknek, bíró­ságnak tanácsadója lenne, s őrködnék a felett, hogy senki ártatlanul ne bűnhődjék, s a bűnös büntetését el ne kerülje. Szükségesnek tartja az egyházmegye, kimon­dását annak, hogy a tárgyalás rendeszerint minden fokon nyilvános legyen, s vádlott magát minden fokon védel­mezhesse, vagy védelmeztethesse, nehogy akadjon biró­ság, mely a nyilvánosságot s a védelem szabadságát csak első fokon ismerje el. Kimondandó lenne, hogy a tárgyalás és ítélethoza­talban a felfelé menő forumokon 3. 5. 7. birónáltöbb, részt nem vehet, mert csak igy vihető keresztül azon helyes elv, hogy felsőbb fokban több bíró Ítéljen, mint alant. Kimondandó lenne az is, hogy az ítélet, iniokai­val együtt hirdetendő ki, hogy az érdekelt fél, a fel­mentés, vagy marasztalás okairól nyomban tudomást szerezhessen és a felebbezés a vádhatározat ellen 8, Íté­let ellen 15, nap alatt adható be, a fellebbezés pedig a vádló ügyészt is megilleti. Nem fogadható el feltétlenül, hogy két egybehangzó ítélet ellen fellebezésnek helye ne legyen, mert fontos esetekben, a midőn p. u. hivatalvesztésről van szó, meg kell engedni, hogy az ügy legfőbb birói ellintézés elé jusson. Ezen elvek alapján a 341. §. mint fölösleges, elhagyandó. 342. §. az egyházmegyei bíróságot alkotják az esperes vagy gondnok s. az egyházmegye közgyűlése által a tanácsbirák közül három évre választott 3 rendes és 2 pótbiró, egyházmegyei ügyész és jegyző stb. Tárgyalás és Ítélethozatalban az elnökkel együtt 5 bíró vesz részt; ki a vizsgálatot teljesítette, az ítélet hozatalban részt nem vehet. 349. §. Az egyházkerületi bíróságot alkotják a püs­pök, vagy főgondnok, vagy az egyházkerületi közgyűlés által az esperesek, gondnokok és tanácsbirák közül 3 évre választott 5 rendes és 3 pótbiró, egyházkerületi ügyész és jegyző stb. Tárgyalás és Ítélethozatalban az elnökkel együtt 7 bíró vesz részt. A 371. §. következő uj bekezdéssel toldandó meg: «A tárgyalás rendszerint mindenütt nyilvános, mely alka­lommal vádlottnak, képviselőjének, vagy az ügyésznek nyilatkozni joga van. 373. §. helyett: «a hivatalból üldözendő fegyelmi ügyeknél vádló az egyházmegyei, kerületi, konventi ügyész, ki a vádemelést, vagy elejtést indítványozza, mely czélból vele az iratok előzetesen közlendők. 376. §. «határoz,» elibe teendő «az ügyész meg­hallgatása után» 8 nap alatt felebbezéssel lehet élni, mely az eljáró biróság elnökéhez intézendő, ki azt a 2-od fokú biróság elnökéhez terjeszti fel, az ügyész meghallgatása utáni elintézés czéljából.» 378. §. «terjesztendők be», után beszúrandó: aki azokat indítványtétel végett az ügyésznek kiadja, s ennek véleménye alapján» stb., a többi marad. 385. §. helyett: aa bizonyítási eljárás befejezése után az ügyész a felmentésre, vagy marasztalásra s a büntetés alkalmazására nézve indítványt tesz, melyre vádlott és képviselője nyilatkozatot tehet.» Több szóváltásnak helye nincs. 386. §. avezettetik)) után: amelyben a netán elő­adott kisebbségi vélemény is előadandó.)) 388. §. «szóval» után becsúsztatandó: ((indokaival együtt.» 400. §. helyett akét egybehangzó Ítélet ellen további felebbezésének csak a 346. §. d) f) pontja alkalmazása esetén van helye.» A közoktatási és köznevelési szervezet minden észrevétel nélkül elfogadtatik. A többi, inkább csak az egyházmegyét illető tár­gyak ezúttal mellőzhetők. Mementó mori.

Next

/
Thumbnails
Contents