Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-02 / 31. szám

szükségesnek látta a közgyűlés kezdetét f. é. szeptember hó 26-ikának (szombat) d. e. 10 órájára tűzni ki. A közgyűlést megelőzőleg 22-ikén és 23-ikán a lelkészképesítő vizsgálatok; 24-ikén és 25-ikén a különböző rendszeres bizottságok ülései tartatnak ; 26-ikán a közgyűlés megnyitása s előzetes tárgyalások ; 27-ikén az újonnan megválasztott lelkészek ünnepélyes felavatása; 28-ikán s a következő napokon a közgyűlési tárgyalások s törvényszéki (fegyelmi bírósági) ülések tartatnak. A közgyűlésnek az évenként előforduló rendes tárgyakon kívül, kiváló tárgyát képezendi, a zsinati előkészítő bizottság munkálatának, s az egyházmegyék arra vonatkozó észrevételeinek s javaslatainak tárgyalása a zsinati képviselők igazolása s esetleg szűkebb választások iránti intézkedés és a zsinati költségek felőli gondoskodás. Csak maga e fontos ügy is eléggé indokolja az elnökség kérését a közgyűlés összes tagjaihoz, hogy a kitűzött határidőben a budapesti ref. főgymnasium nagytermében megtartandó közgyűlésen minél teljesebb számban megjelenni s az egyházkerületen, sőt egyetemes egyházunkat oly mélyen érdeklő tanácskozásokban részt venni siessenek. Budapest, 1891. julius hó. —• Az egyházkerületi elnökség. * Az 1848—49-iki szabadságharczi emlékek kiállításának rendezői a fővárosi vigadó termeiben nagyban készülnek ez érdekes kiállításnak augusztus elején leendő megnyitására. A rendezőség szívesen fogad el bármely festett vagy nyomtatott képet, a mely a szabadságharczunki a vonatkozik, legyenek ezek bár későbben készültek is. Továbbá plakátokat, fegyvereket, de különösen honvéd öltözeteket. A rendezőség jutalomképeket küld még azoknak is, akik csupán a czimét küldik be valamely érdekes ereklyét, fegyvert, öltözetet fölszerelést stb. bíró olyan egyéneknek, kik emléktárgyaikat a rendezőség fölkérésére a kiállítás tartamára átengedik. Minden levél vagy küldemény az 1848—49-iki szabadságharczi emlékek rendezőinek Hentaller Lajos országgy. képviselő és Farnek Béla uraknak Budapestre a fővárosi vigadóba czimzendő. A kiállítás, mint újabban értesülünk, aug. 8—10-ike között nyílik meg. * Negyedszázados találkozót rendeztek julius hó 7-kén a székely-udvarhelyi ref. collegiumban 1866-ban érettségit tett volt tanítványok; kik összejövetelüket Istennek szóval adott hálán kívül azzal tették emlékezetessé, úgy magukra, mint az őket nevelt intézetre nézve, hogy 200 frtos alapítványt tettek a felállítandó 8-ik tanári állás alapja javára. 28 volt növendékbői — mint tudósítónk írja — 6 már sírban nyugszik, a megmaradottak közül is csak 12-nek engedte meg hivatala s egyéb dolga, hogy az igazi öröm-ünnepen megjelenhessen. * Szives kérelem. Egy nagyobb mű elkészítéséhez szükségem volna, tanulmányozás és esetleg adatmerítés czéljából a következő művekre : 1) «Kis Biblia,» Stevenson után Szigeti György fordítása. 1787. 2) «Szentirás gyöngyei.)) Kis Mihály unitárius esperestől. 1847. 3) Végre a bold. Fördős Lajos által kiadott Concórdantia teljes kötetei. Nagy hálára kötelez, a ki egyik vagy másik műnek birtokában lévén, rendelkezésemre bocsájtani hajlandó. Foktő, 1891. julius hó 27. —Feleki József, ref. lelkész. * Az eperjesi ág. evang. kerületi collegiumi jogakadémián az 1891 — 92. tanévre a beiratások f. évi szeptember i-től 9-Íg eszközlendők ; az előadások pedig szeptember 10-dikén veszik kezdetüket. (A vizsgálatok szeptember i-től 15-ig tartatnak.) A jogakadémiai hallgatók vallásfelekezeti különbség nélkül részesülhetnek a collegium kebelében tennálló convictus kedvezményeiben; (az erre nézve megállapított félévi díjak a következők: ebéd és vacsoráért 31 frt, ebédért 19 frt) az erre érdemesek igényt tarthatnak a collegium által évenként kiosztatni szokott több és tekintélyes összegű ösztöndíjakra ; valamint a szegény sorsúak a jelentékeny alaptőkével rendelkező «Jogász segély-egylet» támogatására számithatnak. Megjegyeztetik végül, miszerint úgy a jogakadémiai ifjúsági, mint a collegiumi nagy könyvtár a hallgatóság rendelkezésére illand. Eperjes, 1891. május havában. — Az eperjesi ág. ev. ker. collegiumi jogakadémia igazgatósága. * A keresztény politika rövid foglalatja. E czim alatt egy franczia újság, az «Eclair» kivonatokat közöl egy röpiratból, melyet a grenoblei püspök, msgr. Fava terjeszt püspöki megyéjében, elrendelvén, hogy ugy tanulják azt, akár a katekizmust. Kóstolóul mi is közöljük belőle a következőket: Kérdés. Eszközei-e a válasz taSO rv a keresztény apostolságnak ? Felelet. Igen, a különféle választások, nevezetesen pedig a képviselő-és szenátor-választások hathatós eszközök arra, hogy a Krisztus apostolai lehessünk... Alapja ennek az, hogy a képviselők és szenátorok törvényeket hoznak és az országot kormányozzák. Ha ezek a törvények megfelelnek az igazságnak és tisztelik a katholikus hitelveket, akkor azok jók, ellenkező esetben jogtalanok s istentelenek és a kormány rossz. Kérdés. Mit gondoljunk olyan választókról, a kik tudva és akarva olyan képviselőket és szenátorokat választanak, a kik a katholikus hitelvnek ellenségei ? Felelet. Azt, hogy azok a választók nagyot vétenek Isten ellen s ők felelősek s mindenható előtt azokért a rossz tettekért, a melyeket az általuk választott képviselők és szenátorok elkövetnek; mert ha a választók, midőn ily képviselőket és szenátorokat választanak, nem sértik is meg magát Jézus Krisztust s ennek egyházát, de alkalmat adnak az általuk választottaknak, hogy azokat ezek sértegessék és gyalázzák. Kérdés. Akkor hát talán jobb volna, ha egyáltalában nem vennénk részt a választásokban? Felelet. Minthogy a választások arra való eszköz, hogy a Krisztus apostolai lehessünk s általában igen könnyű dolog szavazni, a választásokban való részvételt Isten iránt való kötelességnek kell tartanunk. Kérdés. De hát ha nincs katholikus jelölt ? Félelet. Akkor a jó barátokkal és testvérekkel egyetértésre kell jutni s keresni egy katholikus jelöltet. Kérdés. Csakhogy ez sok tekintetben igen költséges. Felelet. Igaz, de az istenteleneknek is költséges, azok pedig tudnak magoknak pénzt keríteni. Egyesüljünk s nekünk is lesz pénzünk. Kérdés. llésztvehetnek-e a püspökök és papok a választásokban ? Felelet. Természetes, hogy igen, mert ők törvény szerint választók és választhatók és minden franczia polgári jog biztosítva van számukra, s polgári kötelességeiket híven teljesítik. Kérdés. Foglalkozik-e külföldön a klérus választásokkal ? Felelet. Oh, igen : Belgiumban, Németországban, Amerikában, mindenütt foglalkoznak a püspökök és papok választásokkal, mert ezek még inkább apostolai Krisztusnak, védői az egyház jogainak, atyja a népnek, őrei a nemzet jó erkölcseinek és barátjai a haza dicsőségének, mint a többi polgárok. Kérdés. Igy tehát a választások közeledtével készülni kell azokra ? Felelet. Mindenesetre, még pedig készülni kell rájok mint olyan dologra, a melytől az ország jóléte, boldogsága és jövője függ. — Ügy látszik, ez a káté idejekorán eljutott a mi ultramontánjaink kezébe is, mert a ((katholikus párt)) szervezését sürgető jajgatások ugyanezen szellemnek kitörései. Jó lesz résen lenni 1 r