Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-08-02 / 31. szám

condigne etiam animadvertant; és ezen resolutiót mos­tan dicsőségesen uralkodó királynénk 1742-ben meg­erősítette. Emlékezzetek ezenkívül, hogy tisztelendő atyáktól, s a világi patrónusoktól (hozzájárulván az ekklézsiák votuma is) nekem, mint superintendensnek kötelességemmé tétetett az egyházi törvények szerinti eljárás, és azoknak mások ellen megvédése. Midőn pedig egvházi törvényeink III. 52. §-a megtiltja az egyháziak­nak a ruhábani bujalkodást: mind azokat, a kiket illet, mint a Krisztusban atyámfiait, testvérileg és barátságo­san kérem és intem, mint a király engedelméből a superintendensi hivatallal felruházott feje a superinten­dentiának, a magam és az én tiszt, egyházi-tanácsom hatalmával meghagyom, rendelem és parancsolom azok­nak, hogy egyházi állásuknak megfelelő egyszerű és tisztességes ruhában járni, az utálatos fényelgést szor­galmasan kerülni, s ezt a világ fiainak engedni el ne mulaszszák. Jelesen pedig egészen megtikottaknak ismer­jék a következőket: lásd a fentebbi 6 pontot. E hat pont a mi tassi concessusunkon 1742. ápril 4-én egyháztanácsunk egyező akaratával, a ruházkodás­bani visszaélés megszüntetése végett hozatott, s álla­píttatott meg; és elrendeltetett, hogy azok a seniorok által minden egyháznak tudomására hozassanak. Ez meg is történt, de minden eredmény nélkül, mert számosan vannak, kik e tilalommal csak annyit törődnek, mint a haraszt zörgésével. Fájdalmasan tapasztalván, hogy némelyek a fény­űzéshez annyira hozzá szoktak, hogy még felsőbbjeiknek — kiknek esküvel fogadtak engedelmességet — ren­delete és parancsával sem engedik magukat attól elté­rittetni : annálfogva most újólag tiszt, egyháztanácsom­mal mind azokat, kiket illet, inteni kívánok, hogy ezen levelet olvasván, a jelzett fényelgő öltözködéssel föl­hagyni, azt örök számkivetésbe küldeni és papokhoz illő egyszerű, szerény és tisztességes ruházattal élni el ne mulaszszák, ha a példás büntetést kikerülni akarják. És mivel könnyen megeshetik, hogy egynémelyek 1 az ekklézsiát szokott módon vizitáló Senior és társa jelenlétében ugy mutatják, hogy fölhagytak azzal az éktelen öltözködéssel, de azok távozta után ismét a régi bőrbe bújnak : ha az Isten életemnek kedvez, e visszaélés beszüntetése végett megcselekszem, hogy a tiszt. Visitator urak az ily tiltott ruházkodással való visszaélésre nézve szigorúan inquiráljanak, a hallgatókat komolyan és pontosan kikérdezzék, a makacsokat és zablát rágókat, úgy a nagyokat, mint kicsinyeket min­den különbség nélkül, az elmaradhatlan büntetésnek rájuk szabása végett az illető helyre följelenteni el ne mulaszszák, hogy a királyi rendeletnek, mely a superin­tendensektől azt kivánja : ut moribus Ministrorum etc., eképen is elégtétessék. Emiitett tassi Consessuson az is el lett végezve, és a Seniorok által körlevélben hirdettetett, hogy a prédikátorok, miután német módra ruházkodni meg­szűnnek, és a hazai prédikátorok szokása szerint öltöz­ködni kezdenek : tartózkodjanak a bajusznak leborotvá­lásától, és ajkaikat azzal ékesítsék. Az engedelmeskedők dicséret nélkül nem maradnak, de meglássák az enge­detlenek, hogy büntetésbe ne kerüljenek. Miként pedig a sánta követi a lőcslábút (vara vibiam sequitur) : éppen úgy vonja egyik visszaélés maga után a másikat. Posterioribus hisce demum tem­poribus observatum est Neo-academicos quosdam, ejus­modi braccis seu caligis Germanicis, pudicitia insuper habira uti, quae anteriori a parte conspiciendum prae­bent tuber quoddam (parcite Lectores talia scribere coacto) constans ex verendis, panno in globum ita coactis, ut in oculos obviorum perfacile incurrat, tubere hoc paucis nodulis braccae panno assutis, cohibito, ne prolabatur. Tanto magts, quod tajibus tunica ita est aptata, ut illa infra ventrem gestantis perpetim aperta maneat, et duae imae tunicae partes, ita a se mutuo remotae stent, ut ad primum aspectnm tuber veren­dorum appareat. Judicate Fratres, an salve honestate ac verecundia hoc fieri possit ? An non, tales suum tuber ac globum ostentantes, mentibus aliorum inge­runt, pudicitiam sibi venalem esse ? In stuporem datus sum, et summám in admirationem raptus, cum id monstri primum mihi vidisse contigit, et, durn ostentantem pudor destituisset, me spectantem pudor incessit. Sciant tales, exemplare opprobrium in se decretum iri, postea quam caligis ejusmodi, pudicitiam profligantibus uti comperientur. Vali proterviam ac propudium in Sacro­rum Ministro haud tolerandura, exemplari ignominia in refractarios statuenda coercendum ac propulsandum. *) Fájdalmasan esik annak tapasztalása is, hogy talál­koznak a prédikátorok közt, kiknek bár alig van a maguk és családjuk számára elegendő kenyerük, még is megen­gedik feleségeiknek és leányaiknak a tüntető fényűzés­sel való ruházkodást, ugy hogy azok az előkelőbb és gazdag úrnőket — azoknak nagy botránkozására — utánozni nem átalják. Minthogy az egyházi törvények III. 51 világosan mondja, hogy nekik áll kötelességük­ben arcere luxum, sumtuosas vestes et peregrinum habi­tum, et a se, et ab uxoribus, ne videantur majorem habere rationem cultus extei ioris, quam interioris, et statui suo convenientem habitum circumferre : annálfogva jelen levelemben meghagyom és parancsolom, hogy a cifra selyem s felpántlikázott, vagy az u. n. gerezdes főkötőt, és más drága ékszereket hordani és viselni a prédikátorok feleségei szűnjenek meg, ha azokat magukról letépetni, eladatni és valamely szent végre fordíttatni, vagy férjei­ket ekklézsiájuktól megfosztatni nem akarják. Fejfedőül használhatnak fekete kontyot, s ehhez alkalmazni szokott fekete homlokkötőt, vulgó pintlit. Hogy pedig az itt elmondottak feledékenységbe ne menjenek, hanem időről-időre pontosan megtartas­sanak : ezeket senioraink mindegyike a maga protokol-1 umaiba vezessék, és valahányszor valamely uj egyén a mi társaságunkba felfogadtatni kivánja magát, tudomá­sára juttatni el ne mulaszszák, nehogy a kihágók a sta­tútumok nem ismersével mentegessék vétségeiket. Nagy-Kőrös, 1745. márczius. He lm eci István. A superintendens fentebbi többszörös intézkedése az 1745. márczius 24-én tartott Consessuson Seregélyesen bővebb megbeszélés tárgyát képezte, s az ott megjelent atyák beegyezésükkel erősítették annak minden pontjait, az egy Csúzi János pákozdi prédikátor és vértesaljai Assessor kivételével, kinek egyátalában nem tetszett az, hogy a papok feleségének megtiltatott a gazdagon öltözködés, mert ő neki nemes származású felesébe van, kit mes-O 7 O illet az, hogy a nemesi előjogoknak örvendő asszonyok­kal egyformán öltözködjék. Győzött azonban a többi atyáknak szavazata, s a senioroknak kötelességévé téte­tett, hogy szigorúan őrködjenek az igazgatásuk alatti prédikátorok miként öltözködése fölött. Földvári László. *) A levélnek e részét jobbnak láttam az eredeti nyelven közleni. ^ PÁPA S:

Next

/
Thumbnails
Contents