Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-18 / 3. szám

kus arisztokrácia s a közélet szerepvivői számos kiváló férfiú által vannak képviselve. A nagygyűlés tárgya a kath. autonómia és egyéb katholikus kérdések rendezési módjának megvitatása lesz. Az előkészítő nagybizottság már legközelebb megkezdi működését s valószinii, hogy a nagy gyűlést már ez év augusztus havában megtartják. A nagyülés iránt, a műveit katholikusok között, igen csekély édeklődés mutatkozik, a min egy csöppet sem lehet csudálkozni, mert a külföldi példákból ismert nagygyűlés! heccek világszerte az ultramontanismus szolgálatában állnak. Nálunk pedig a kath. arisztokrácia többsége sokkal hazafiasabb és felvilágosultabb, hogy sem magát a clericaüsmus hazafiatlan és sötét törekvéseinek eszközéül fölhasználni engedje, bár az autonómia álcája és a szülők természeti joga elég hangzatos frázisok a gyöngébbek elámitására! * A gyülekezetek köréből. Csáktornyáról írjak Lapunknak, 1891. január 10-diki kelettel. Megelégedés tölti el kebleinket, hogy végre nálunk is, mostoha fészkében, de különben hajdani otthonában a protestantismusnak, újra felhangzott a szent Ige. Többen vannak közöttünk, kik itt születvén : nemcsak a ref. egyház tanait nem ismerik, nemcsak isteni tiszteletünk egyszerű szertartásában nem vettek eddig részt, de még ref. lelkészt sem láttak. A nagykanizsai ev. ref. missziói egyház megalapításával végre nálunk is hajnalodik, mi is «a templomba megyünk)) — évente legalább egyszer. Kevés, az igaz; de egyelőre ez lévén «minden», örülnünk kell ennek is, remélve, hogy idővel több is jut. Fő az, hogy valamink már van ! Jávory Nándor ev. ref. lelkész, a nagykanizsai missziói egyház derék lelkésze, a karácsonyi ünnepek alatt — most már másod izben — hirdette buzgó hallgatói előtt az Isten igéjét. A lélekemelő, szép beszédet alkalmi ének előzte meg, utánna pedig urvacsorát vettek a hívek. Dicsősség magasságban az Istennek 1 * Károli Gáspár az angolok előtt nagyon rokonszenves és hűséges bemutatót talált dr. Duka Tivadar Londonban élő derék hitsorsosunkban, a britt és külföldi bibliatársaság e buzgó magyar tagjában, ki a világra szóló nagy társaságot a gönczi ünnepélyen is oly rokonszenvesen képviselte. A biblia társaság havi értesítőjének (The Bible Society Monthly Reporter) novemberi számaban a gönczi Károli-ünnepélyrői irt meleg hangú ismertetést, közölte a gönczi templom képét, melynek kertjét a Károii-szo'bor dísziti. Most e folyóirat januári füzetében ugyancsak e lelkes hazánkfia a magyar források gondos felhasználásával sikerült életrajzot közöl Károli Gáspárról, bemutatja szép képben a Károli szobrát és tömören, de híven jellemzi a Károli biblia-forditását. ccKároli Gáspár volt — Írja dr. Duka — az első magyar theologus, ki 1590-ben az első teljes magyar bibliát honfitársai kezébe adta. E munka, eltekintve szent jellegétől, gondviselésszerű eszköze volt a magyar nyelv terjesztésének s a magyar nemzetiség megszilárdításának. Á nemzet történetének legválságosabb korszakában ez a könyv volt támasza a hosszantartó szabadságharczoknak és függetlenségi küzdelmeknek. A török hódítás, mely 1826-ban a mohácsi vészszel kezdődött, 160 éven át tartotta jogara alatt Szent István királyságának nagy részét és Károli bibliája ha nem is az egyetlen, de minden esetre a fő irodalmi termék volt, a melynek köszönheti a magyar nyelv és protestantismus Európa e részében mindez ideig való fennmaradását. És mégis különös, hogy egész mostanáig a magyar irodalom-történészek kevés tudomást vettek a munkáról, mint irodalmi műkincsről, mely pedig nyelvészeti szépségekben bővölködik és igazi nemzeti stylus bélyegét viseli magán. Az a rythmicus gazdaság, mely a magyar írók műveit annyira vonzóvá teszi, a compositio e nagy mesterének köszöni erőteljességét. Tőle származik annak a stylisticai bájnak titka, mely grammatikai szabályokba nem foglalható és nem tanulható meg irálytani szabályokból)), stb. Azt hiszszük, e kis mutatvány is elég arra, hogy olvasóink belássák azt a rokonszenves melegséget és alapos tájékozottságot, melylyel nagyérdemű hazánkfia magyar protestáns ügyeinket s közelebbről az «is'enes vén ember» ügyét angol hitsorsosaink előtt bemutatja. Tisztelettel és elismeréssel hajlunk meg kiváló honfitársunk és példás buzgalmú hitrokonunk érdemei előtt, melyeket az első magyar biblia-forditó érdemeinek a külföld előtti méltatatásában szerzett s azon páratlan ügyszeretete előtt, melylyel a Károli-biblia most folyamatban levő revíziója iránt viseltetik. Dr. Dukának elvitázbatlan érdeme van az angol hitrokonokkal való testvéries viszonyunk ápo-i lásában s közelebbről azt is egyedül neki köszönhetjük, hogy a magyar Tindale (— Károli G.) neve ((ismeretessé lesz a föld teke minden pontján, a hol angol szó hangzik s a Biblia-társaság emberei terjesztik a szentirást.» * Jövedelmező kálvinista papság, Dr. Talmage a méltán nagyhírű, észak-amerikai brooklyni lelkész, mint az amerikai lapok közlik, 30,000 frt fizetést kap gyülekezetétől. Ezen kivül egy new-yorki könyvkereskedő egyházi beszédeinek kiadásáért évenként 25,000 fi t fizet. Egy egyházi lap szerkesztéseért kap évi 12,000 frtot. Nyilvános előadásaiért évenként átlag 50,000 forintot. Ezenkívül egyházi functióiért tömérdek ajándékot szokott kapni. Praedikáczióit franczia, svéd, khinái, s más nyelvekre is lefordítják és Amerika sok más templomában nyilvánosan felolvassák. Nemrég 150,000 frtot ajánlottak e híres férfiúnak, , hogy tetszése szerint választott időben s helyen nyilvános előadásokat tartson s ő ez ajánlatot visszautasította. Ugy halljuk, hogy nálunk is készül Talmage beszédeiből egy kötet forditás. * Gyászrovat. Részvéttel értesülünk azon nagy csapásról, mely dr. Ritoók Zsigmond e. m. gondnokot, egyházi ügyeink e buzgó bajnokát sújtotta : derék fia, dr. Ritoók Ernő ügyvéd-jelölt, hosszas sorvasztó betegség után 26 éves korában Nagy-Váradon elhunyt. — A hódmező-vásárhelyi ev. egyház kiváló buzgalmu felügyelője, Fravcziizti Lajos, f. hó 10-én 57 éves korában H.-M.-Vásárhelyt meghalt. A becsületes munka és nemes törekvés embere volt, ki családja mellett a közügyekért is sikeres tevékenységet fejtett ki. Különösen egyháza ügyeit karolta fel hévvel és munkás szeretettel. A toronyépités sikere neki köszönhető s a nagy harangot, gyászba borult nejével, Figura Lidia úrnővel, 1889-ben ő ajándékozta az egyháznak — Hajdú-Nánáson sóvári Soós Gábor, a debreczeni főiskola és a hajdú-nánási gimnázium e nagy jóltevője, folyó hó 7-én elhunyt. Szegény szülőktől származva, önerején küzdötte fel magát szorgalommal jelentékeny társadalmi állásra, nagy takarékossággal szép vagyon birtokosává. Kálvinista rectorságon kezdve, előbb ügyvéd, majd országgyűlési képviselő lett. Vagyonából pár éve a debreceni főiskolának és a h.-nánási gimnáziumnak összesen 100 ezer frt alapítványt tett. Egy eszmének élt, erre fordította összekuporgatott vagyonát: megerősíteni a kálvinista egyház két iskoláját. Egyházának hű és áldozatkész fia volt, ki fejedelmi lélekkel fejedelmi lettet vitt véghez. Nevét az egyházi iskolák történetében, a magyar faj és kultura nagy alapitói közé véste