Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-07-12 / 28. szám

testáns iskolákban. A tárgyáért lelkesülő szakember melegségével védelmezte a görög nyelv ügyét. Nem fordult Homér fénydús egéhez, nem Plátó felséges idealismusához, Pindár magas röptű ódáihoz, vagy Herodot erkölcsi eszméihez, Tukidides komoly történeti képeihez, nem ereszkedik Szofoklesz tragikus mélységeibe, nem keresi Anakreon élezés derűjét, Xenofon világos leírásait stb., magáról a nyelvről és tanításáról értekezett. Iskoláink hátránya a szakadatlan kísérletezés; a görögnyelvtanitás 1868, 1869, 1871, 1885 és 1890. évi hányatásait ismerteti, s azoknak a tanitás sikerére visszahatását mutatja ki. A protestáns szabad-kutatási szellem legjobb fegyverének bizonyult a görög nyelv, mely a humanismust feltámasztotta és a reformációnak útját egyengette az új-testamentumok eredeti nyelvén olvastatásával. A görög és a római szellem irányzatát egybevetvén, a keresztyénségnek amabban zavartalan fejlődésére, ebben szükségszerű eltorzulásaira mutat. A bibliafordítások hatásáról és a görög nyelvnek protestáns iskoláinkban műveléséről beszélve, ismerteti munkásságát Károli Gáspárnak, Honter Jánosnak, Apáczai Csere Jánosnak, Párizpápai Ferencznek, Marótinak, Szilágyi Sámuelnek, Márton Istvánnak stb. Azután áttér a görög nyelvtanítás nem elég sikeressége okainak feltárására. Itt kiemeli, hogy a gymnasiumok és tanárok 1883 —1890. években a törvény kedvező hatása alatt mily élénk munkásságot fejtettek ki, és szakirodalmunk is mily lendületet vett. Ennek tulajdonítja, hogy daczára az antihellenek agitálásának : hol a tanulóknak tetszésükre bizatott a görög nyelv s a pótló tárgyak közti választás, több gymnasiumban egy sem vállalkozott az utóbbiakra, s általában legalább 70% a görög nyelvet választá. Számot vet az egységes középiskola behozatalának eshetőségével: ekkor sem a fakultatív görög-tanításnak, hanem a 4 felső osztály bifurkácziójanak volna barátja. A zsinathoz intézi szózatát a görög nyelv kötelező tanítása érdekében. Ismerteti az evangelikus egyetemes tanügyi bizottságnak memorandumát, és annak értelmében állásfoglalást ajánl. A székfoglaló értekezés második része a görögnyelv tanitás módszerét tárgyalja és inductiv irányának ismertetésére a görög betűkről tanitó első tanóra érdekes magyarázatait mutatja be. — A másik tanár, dr. Famos Dezső, ki szintén foglalkozik irodalommal, széptani tárgyról értekezett. «A szép természet)) volt a címe lendületes székfoglalójának, melyben a természetnek az irodalomra való eszthetikai hatását fejtegette. A két székfoglaló között karének volt, ezután Bodor Domokos üdvözölte a két uj kartársat szép alkalmi beszéddel. A székfoglalók után az iskolai év szokásos berekesztése, jutalmak kiosztása következett Bodor D. igazgató által, ki ennek végeztével az igazgatóságot átadta utódjának, dr. Székely Bendegúznak. A kettős ünnepélyt hangulatos társas ebéd fejezte be. * A nagy-kőrösi tanítóképezde köréből. A nagykőrösi ev. ref. tanítóképezde mult évi aÉrtesitőw-jéből, mely az intézet történetét is tartalmazza az ujabb időkig, még néhány példányban van, melyeket bérmentesítve 35 krajcárjával bárkinek megküld az igazgatóság. A begyülendő összeg a tanitóképezdei ifjúsági segélypénztár gyarapítására fordittátik. A történelmi részről elismeréssel nyilatkozik a történelmi társulat közlönye a ((Századok.)) Ajánljuk az érdeklődök figyelmébe. * Könyvkiadóink a tankönyv-monopolium ellen: A könyvkiadók nagy sérelmet találnak a közoktatásügyi miniszter egy ujabb rendeletében. Abban, a mely meghagyja, hogy az állami és az államilag segélyzett népiskolák csak az állam kiadásában megjelent tankönyveket használják. Ez ellen a könyvkereskedők kérvényt intéztek gróf Csáky Albin miniszterhez, elpanaszolva, hogy e rendelet súlyosan károsítja őket, a kik áldozatok árán oly magasra emelték a tankönyv-irodalmat, hogy ez most már bátran mérkőzhetik a külföldivel. E könyvek kizárása az iskolákból nem is válnék javára a tanügynek, mert a kérvényezők teljes tisztelettel, de kategorice kijelentik azt is, hogy az ő könyveik jobbak, mint az állami kiadványok. A m.igánver seny hatása következtében az állami kiadványoknál is mutatkozik ugyan haladás, de előkelő tanférfiak véleménye szerint ez állami tankönyvek kezdetben nagy szolgalatot tettek ugyan a tanügynek, most azonban már túl vannak szárnyalva, s csak a kisebb, szegényebb falusi iskolákban van jogosultságuk. Arra is hivatkoznak különben a kritizáló kérvényezők, hogy az irodalom általában is megsinylené, ha a miniszter fentartaná rendeletét, mert a magyar könyvkiadóknak leginkább a tankönyvekből van jövedelmök, s ha ezt elvesztik, egyéb művek kiadására nem igen vállalkozhatnak. * Nyilatkozat. Saját reputatiom érdekében s a folyton tartó rágalmak gyanúsításokkal szemben kénytelen vagyok kijelenteni, hogy a tatai ev. reform, egyházmegyéből az 1890-ik év február havában önként léptem ki. Kiléptem pedig azért, mert hittem a fényes ígéretekben bíztam az adott szó szentségében. Igaz, hogy e hiszékenységemért a való rut csalódással fizetett; de azért nem mondom el a zsoltár íróval «emberekben ne bízzatok)), sőt erős a meggyőződésem, hogy a dunántúli református egyházkerületben, a haladására büszke XlX-ik században, lehet találni élő alakokat, mint a tett ígéret valósitóit, az adott szó beváltóit, s példányképekért nem kell a barbár kor embereihez Jefte avagy Ábrahámhoz fordulni. Mint a hajós, ki a lezajlott vihar után megjavítva hajójának szélvész tépte részeit, reményteljesen halad tovább a sík tengeren, ugy kell nekem is, a remény halvány sugára mellett tovább küzdenem, szem előtt tartva Madách e mondását: «Ember ! küzdj és bízva bízzal.» — Seregély Dezső, ev. ref s. lelkész. * Gyászrovat. A nagy-kőrösi tanítói kar Nesztora Szinok Sándor, a mult évben arany érdemkereszttel kitüntetett derék tanitó élete 72-ik évében Nagy-Kőrösön elhunyt. Nekrologját mai számunk közli. Béke hamvaira 1 — Mint részvéttel értesülünk, Soltra Alajos ráczkevei ref. lelkész f. hó 8-ikán rohamos erővel reá támrdott régi szív- és vesebajában meghalt. A megboldog ult egyike volt egyházunk legműveltebb papjainak, ki nagy nyelvismeretével, tevékeny irodalmi munkásságával jelentékeny szolgálatokat tett, főként a külföldi egyházi mozgalmak s irodalom megismertetésére. Nekrologját legközelebb adjuk. — Özv. Kálmánehey Anialnészül. Soltész Erzs. junius 28-án 78 éves korában Nagy-Kállóban vejénél, Görömbei Péter lelkésztársunknál elhunyt. Szélesen kiterjedt rokonság, számos gyermek, unoka és dédunoka gyászolja elhunytát. Béke hamvaira! * Török Zsigmond. Őszinte részvéttel adunk hírt olvasóinknak azon megdöbbentő szerencsétlenségről, mely Török Zsigmond budapesti hitoktató ifjúi életének véget vetett. Verőczéír, a visegrádi Duna egyik kicsinyfalujában óhajtotta kipihenni az iskolai év fáradalmait; e hó elején költözött ki barátjával, Fiók Károly budapesti ref. főgymnasiumi tanárral, de csak alig pár napig élvezheté szabadságát; f. hó 3-kán szünidei nyugalmát örök nyugalommal váltotta fel. A forró nap a Duna hűs hullámai közé csalta, melyek azonban nemcsak enyhet adnak, de veszedelmet is rejtenek méhökben. A szerencsétlen fiatal embert úszkálás közben örvény kapta