Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-28 / 26. szám

tóságteljesen, de nyájasan közeledett felénk a király s püspökünk a tőle megszokott ékes szólással, megható szavakban fejezte ki előtte a ref. egyház e vidéken lakó híveinek hódolatát s a feletti örömét, hogy legalkotmányosabb királyát, a mi felekezetünknek is legelső őrét és valóságos atyját, körében küldöttségileg üdvözölheti. Püspökünknek minden egyes szava a legmélyebb benyomást tette a királyra s a meghatottságnak kétségtelen jelei mutatkoztak királyi nemes arczán. A király röviden, de szívélyesen válaszolt s királyi legmagasabb kegyéről jövőre is biztosított bennünket. E válasz után a király hosszasabban beszélt a püspökkel; majd azután következtek a bemutatások és egy pár szó a küldöttség minden egyes tagjához. Végre a király szívesen megköszönve a tisztelgést, távoztunk. Következett ezután püspökünk vezetése alatt az ő részéről egy látogatás, a mi részünkről egy tisztelgés, melyet azok, kik a türelmetlenség, emberei, tán természetellenesnek is találnak, melyhez hasonlót aligha jegyeztek föl valaha a pécsi székes káptalan évkönyvei, de a mely látogatás és tisztelgés — adná Isten hogy sok időre, sőt minden időkre — a testvérisülés előlege gyanánt lenne tekinthető s maradandó nyomokat hagyna maga után. E látogatást és tisztelgést tettük Dulánszky Nándor pécsi megyés püspök és valóságos belső titkos tanácsos urnái, ki ez alkalommal a helybeli seminarium épületében szállásolt, minthogy a püspöki palotát az udvar foglalta el. Megható volt látni, mikor a két püspök egymást oly őszinte szeretettel megcsókolta, megható volt hallani a mi püspökünknek üdvözlő szavait, melyekkel kivánta, hogy e napok örömét, tegye püspök barátja szivében a Mindenható a legédesebbé és állandóvá, hogy abban a dom-ban — melynek ujjá alkotása az ő műve — az emberiség üdve és jóléteért mondandó imákat hallgassa meg az Isten, hogy püspök barátja legyen továbbra is a szeretetnek és békés egyetértésnek apostola, félre téve minden felekezeti különbséget, különösen akkor, midőn a haza üdve és jóléte úgy kivánja. Dulánszky püspök úr ez üdvözlő beszédre szintén hosszasabban és őszintén válaszolt, megköszönve e nem várt, de őt annál kellemesebben érintő megtiszteltetést s kijelentette azt, hogy az Udvözitő által tanított szeretetet és békés egyetértést — más vallásnak iránt is — nemcsak hogy ő maga megtartja, de hatáskörében mások által is megtartatja. Mind két beszédet többszöri éljenzésünk szakitotta meg. Következett ezután egyesek bemutatása, kikkel Dulánszky püspök úr szivélyesen szorított kezet; majd végre a két főpásztor egymást ismételve megcsókolván, a legkellemesebb érzések közt eltávoztunk. Másnap fél 12-kor az előző órákban már felavatott dóm-ba mentünk hova — mint fennebb is említem -— a tengernyi sok aság miatt csak jegygyel lehetett bejutni. Á dóm román stylban épitve, a művészetnek oly remek alkotása s oly szemkápráztató fény- és pompával van berendezve, melyhez hasonlót hazánkban, sőt messze földön is, nem hiszem hogy lehetne egyhamar találni. Háromnegyed 12-kor megszólalt a 29,000 frtba került remek orgona s O felsége egyházi és udvari méltóságok s más világiakból álló fényes kísérettel a templomba bevonult. Mi a templom hajójában a megyebeli róm. kath. papsággal szemben foglaltunk helyet, mig püspökünk, Szilassy Aladár tolnai gondnok úrral együtt, a szentélyben lőnek elhelyezve. Az ünnepet a magyar király jelenléte tette egyetemessé l Délután 5 órakor a püspöki palotában udvari ebéd volt, melyre a többi méltóságokkal együtt püspökünk is meghivatott. Érdekes volt ugyan e nap délután 7 órakor a Felség távozásakor az, hogy Dulánszky püspök egymaga ülvén hintójában, kalaplevéve kisérte a legmagasabb vendéget az indóházhoz; a közvetlen utána menő hintóban Szász püspök ült s mind egyiket mind másikat lelkesen megéljenezte a közönség. Hogy ezt ki rendezte így, nem tudom. Annyit tudok csak, hogy püspökünk jó hazafi és jó őrálló. Annyit tudok csak, hogy Dulánszky püspök szintén jó hazafi s a legkitűnőbb és legtiszteletre méltóbb keresztyén papok egyike; ki nem tud színleni, de sőt a szívjóság és őszinteség az ö egyik ékes koronája, s mi kívánjuk tiszta szivünkből, hogy ragyogjon ez a korona az ő tisztes fején igen s o k á ia

! Ambrus József, ev. reform, pap. Püspöki látogatás a kecskeméti egyházmegyében. — Jászberény, Jászkisér. — Május 23-án este 9 óra 46 perczkor érkezett püspök ur az egyházmegye esperese és Fáy József egyházmegyei tanácsbiró kíséretében Gyöngyösről Jászberénybe, hol az indóháznál a városi hatóság várta, élén Elefán ti Sándor polgármesterrel. Midőn a vonat berobogott a pályaudvarra, hat mozsárlövés jelzé a várvavárt magas vendég érkeztét, kit kiszállásakor, mint egy hatvan fáklya világítása mellett, Elefánti Sándor polgármester üdvözölt a városi hatóság nevében, kifejezést adván az örömnek és tiszteletnek, melylyel a kitűnő egyháznagyot, tudóst és költőt, nem csak a ref. egyház tagjai, hanem vallás különbség nélkül az egész város polgársága fogadja. Püspök ur megköszönvén a szives fogadtatást, kedves emlékek ujulnak fel — úgymond — lelkében, midőn Jászberény városába jön, ifjú és férfi korának legkedvesebb emlékei, midőn, minta Kiskun-kerület egyik városának képviselője, alkotmanyos jogainak gyakorlása végett, többször megjelent az itt tartott kerületi gyűléseken. Sohasem fogja elfeledni azon szives barátságot, melyben itt mindenki részéről, vallás különbség nélkül részesült; s bár most, mint az egyházkerület püspöke jön az itteni gyülekezetet meglátogatni, de azért szive távol van minden felekezetiességtől, s abban az igaz vallásosság mellett, csak a haza- és felebaráti szeretetnek ád helyet. A felhangzó éljenzés után megindult a 12 úri fogatból álló menet, a polgármester vezetése alatt, két oldalt a fáklyásoktól s óriási néptömegtől kisérve, mely folytonosan éljenzett. A vasúttól a paplakig vezető utczák ablakai egytől-egyig ki voltak világítva. A ref. templomhoz vezető utcza bejáratánál zöld gályákból diadalív volt készítve s lámpákkal és zászlókkal díszítve edsten hozott» felirattal. A paplak udvarának bejáratától egész a templom ajtajáig két oldalt 24 lámpa égett. A templom homlokzata szintén zöld galyakkal volt díszítve s az ajtó felett transparent «Isten hozott)) felirattal. Itt várta Simon Ferencz lelkész a presbyterium élén püspök urat s valóban igen szép és mindnyájunkat megható beszéddel üdvözölte. «Midőn méltóságodat üdvözöljük — úgymond — egy érzelem foglalja el mindnyájunk szivét, de ez egy érzelmet nehéz szavakban kifejezni. Benne van ebben a mult bánata s a jelen öröme stb. 350 éve, hogy megalakult ez egyház, s azóta kétszer fosztatott meg templomától, kétszer űzettek el