Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-07 / 23. szám

77 éves egyháztag, a kinek vagy 6o év elforgása alatt alkalma volt az egyház belső és külső viszonyait behatókig megismerhetni, a következőket. Az érintett örömünnepély egyházunk történelmében unikumként szerepel, amennyi­ben a jövő 1892. évi október 14-én betöltendő század­éves fenállása óta, ez volt az egyháznak első jubiláns ünnepélye. Igaz ugyan, hogy lett volna alkalma a hívek­nek egyik most már rég porladozó lelkészével szem­ben nemcsak ezüst, de arany ünnepélyt is rendezhetnie, tekintve, hogy a néhai Hajnal János lelkész ur, a köz­elismerés szerint is mély tudományú s nagy bölcseségű férfiú 50 éven felül hirdette nálunk az Isten igéjét. O volt egyházunk második lelkésze; de tisztelet az elhunyt iránt, már csak a dekórum kedvéért is tartózkodom részletes jellemzésébe bocsátkozni, s elég legyen rövi­den csak annyit felemiitenem, hogy ő, a hosszú évek lefolyása alatt, zárkózott magatartása miatt nem volt képes az egyház benső rokonszenvét megnyerhetni, és igy könnyen érthető, hogy nem ellenszenvből, vagy a kellő tisztelet hiányából, hanem inkább az általa teljesen magára hagyott elöljáróság tanácstalanságából, a jubilá­ris ünnepélyek mind a két alkalommal mellőzve lettek. Egyébüint, más tekintetben is, az emiitett korszakot bízvást nevezhetnék a lelkészi gondos vezérlet hiánya miatt magára hagyatva volt akkori elöljáróságnak, a köz­ügyek vezetésében lankadást nem ismerő tevékenysége daczára a «mozdulatlanság)) korszakának. A következett lelkészek s köztök a később püspökké lett országos hírű néhai Czékus István ur is, csak rövid időközök­ben szerencséltették az egyházat papi vezetésükkel. Utóbb Laukó Károly ur az egyháztagok egymás elleni botrányos torzsalkodása, és már-már aggasztóvá vált szakadások tünetei! közben vette át az egyház kor­mányzását, s fiatal erővel ragadta meg a kibékítés nagy munkáját, s apostoli kegyességgel párosult valláserkölcsi szellemben, de egyszersmind kitartó erélylyel működ­vén, sikerült neki a békét s az egyháznak annyira óhaj­tott nyugalmát mindenkorra biztosítani. E mellett e kis, alig 600 lelket számláló egyház anyagi jólétét is, jeles gondnokainkkal karöltve, előmozdítani törekedett, ugy hogy — az eredményt szem előtt tartva — kis egyházunk e tekintetben is, most már példányképül szolgálhat, a mennyiben nemcsak hogy terhei nincse­nek, hanem részben az ősökről reánk maradt díszes egyházi épületeken s jövedelmező bolthelyiségeken kívül, még jelentékeny tőkepénzzel is rendelkezik. Szóval a most jubilált lelkészünk Laukó Károly ur biz:os ala­pokra tektetve, megteremtette az egyháznak azon fény­korát, melynek hanyatlása soha sem leend. Záradékul kijelenthetem, hogy egyházunk minden tagja, hacsak nem farizeus, teljes lelke sugallatából kéri velem együtt a Mindenhatót, hogy szeretett lelkészünk legjobb erőben és egészségben még az arany jubileumot is megérhesse. Isten tartsa meg őt, óhajtása szerinti boldogságban, az emberi élet legszélső határáig. — Gömöry Frigyes. * Az országos közoktatási tanács köréből. Az orsz. közoktatási tanács, melynek plenumát a közelebbi két hónap alatt a nagyon felhalmazott tankönyvbirálatok vették igénybe, most már az időközben kellőképen elő­készített érdemleges iskolai szervezeti ügyek tárgyalását kezdte meg. E végből a tanács népiskolai osztálya a hét folyamán több ülést tartott. Egyik ülésében a közokta­tásügyi kotmány felhívására megállapította ama földrajzi és számtani tankönyvek és vezérkönyvek tervezetét, a melyeket a paedagogia és tudomány mai színvonalának megfelelően a kormány az osztott népiskolák számára szándékozik kiadni, — Másik ülésében a tanítói, és taní­tónői képesítő vizsgálatok uj szabályzatát tárgyalta. A közoktatási kormány kívánatára készült eme szabályzatban gondoskodva van arról, hogy magánúton készült jelöltek csak kellő garancziák mellett bocsáttassanak képesítő vizsgálatra; ugyancsak a kormány inicziativája szeri ít az írásbeliek szaporítása, a szóbeliek kevesbitése által a vizsgálat kevésbé fárasztóvá, mindamellett hatályosabbá tétetik. Ezenkívül az uj szabályzat nagy jelentőségű uj momentumokat tartalmaz a vizsgáló bizottságok szer­vezetét illetőleg. Harmadik ülésében több tanítóképző intézet és középkereskedelmi iskola zárójelentésein kívül a praeparandiai igazgatók által teendő rendes évi jelen­tések kérdését tárgyalta és kimondta, hogy ilyenek elren­delése iránt a közoktatásügyi miniszterhez felterjesztés tétessék. Egyúttal megállapította e jelentések programm­ját. Tárgyalta továbbá az orsz. méhészeti felügyelő és vándortanítók jelentéseit a tanítóképző intézetekben 1890-ben kifejtett tevékenységűkről és a méhészeti oktatás állapotáról 1890-ben. A szakosztály nagy öröm­mel fogadta Csáky Albin gróf miniszter leiratát, mely­ben az osztatlan népiskola részére minimális tanterv kidolgozását és az osztott népiskola tantervének reví­zióját rendeli el; továbbá ugyancsak gróf Csáky leiratát az alsófoku ipariskolák tantervének revíziója tárgyiban. Negyedik ülésében, hol a népiskolai és reáltudományi szakosztályok együtt tanácskoztak, a budapesti áll. pol­gári iskolai tanítóképezde nnthematika-természettudo­mányi szakcsoportjának újjászervezése tárgyaltatott, a melyet a tanács mindaddig elhalasztandónak mondott, mig a polgári iskola helyzete és szervezete tisztázva nem lesz. Ugyanezen szakcsoportnál mutatkozó túlterhel­tetés megszüntetésére a tanács átmeneti intézkedéseket hozott javaslatba, továbbá hozzájárult a tanári testület­ink a német nyelvre való képesítést illetőleg tett javas­lataihoz. Nagyobb vita nélkül intéztetett el a vidéki allami felsőbb leányiskolái igazgatók memoranduma, melyben ezen iskoláknak középiskoláknak nyilvánítását, a tanfelügyelők hatásköre alól való kivételét, a nőigaz­gatók mellőzését kívánják. A tanács nem tartja teljesít­hetőnek az igazgatók kívánságait. Végül elfogadta a tanács a meczenzéfi vasipari felső népiskola számára Suppan Vilmos előadó által kidolgozott rajzoktatási tantervet. * Adalék a klérus vallási türelmellenségéhez. A szép Balaton mellől írják Lapunknak : «Kommandinger Kálmánnak hívják azt a plebánust, a ki Kőröshegy somogymegyei községben már körülbelől 15 év óta iskolában és templomban hinti a békétlenségnek, fele­kezeti gyűlöletnek magvait hallgatói szivében. A mos­tani pünkösdi sz. ünnepeket is erre használta fel. Hogy hallgatóinak a róm. kath. valláshoz való ragaszkodását annál inkább erősitse, a Szent Lélek által ihletett szó­nok elragadtatásával igy kiált fel többek között: ((Hi­szen keresztény atyámfiai ! az a kálvinista vallás nem is ker. vallás, nem a mi Urunk a Jézus Krisztus alapí­totta azt, hanem valami megkeveredett eszű ember, a kit Kalvinus Jánosnak hívnak. Tudjátok minő a kálvi­nista vallás ? Midőn jön egy nagy zivatar, s a fáról leszakítva egy levelet odavet a szemétdombra : ilyen szemetdombra vetett vallás a kálvinisták vallása. Majd tovább beszéde folyamán a bérmálás hiterősitő voltá­ról beszélve ilyen szavakkal buzditja kegyes vallásos­ságra híveit : «A veszprémi püspök O Méltósága bér­málás végett a szomszéd faluba jő. A ki még e szent­ségben nem részesült volna, siessen a kedvező alkalmat felhasználni. Ez is majd erősíteni fog benneteket hite­tekben, s azt fogja eszközölni, hogy ha majd kimentek

Next

/
Thumbnails
Contents