Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-07 / 23. szám

a bibliai jóslatokat az eljövendő Messiásról, a szentira­tok ihletett voltát stb. teszi megfigyelése tárgyává. E műve rendkívüli elterjedést nyert; egymásután forditot­ták le német, olasz, holland, svéd, norvég, hindu stb. nyelvekre. Angol nyelven 1884-ben a 28. ezer példány került ki sajtó alól. De legnagyobb előszeretettel és odaadással, legki­tartóbb hévvel és buzgósággal a zsidó-misszió ügyének előmozdításán fáradozott. Ha más oldalú munkássága által elért sikerei megengednének ily kifejezést, e téren műkö­dött legtöbb sikerrel és hivatással. Minden eszközt fel­használt, mindent megpróbált, hogy testi testvéreit lelki testvéreivé tegye. Műveket, röpiratokat («Wer ist der Jude?» ftWer ist der Apostata?» mely szintén több nyelvre lefordíttatott, «Az örök nemzető stb.) adott ki e végből, felolvasásokat s egyházi beszédeket tartott. S mindezekben üdvök iránt féltékeny szeretettel, önzetlen testvéri szeretet s érdeklődés hangján szól hozzájok, s hívja fel őket a ker. hitre térésre. Most a rábeszélés, majd az érvek súlyával hat, a Biblia tárházából a leg­nagyobb otthonosságggal szedve elő a legkevésbé elhasz­nált bizonyítékokat. Ha e műveket olvassuk, mintha Pal apostolt hallanók: «Szivem szerint javát kívánom és Istennek könyörgök az Izráelért nékik idvességekre. Nékem nagy keserűségem van és szivemnek szüntelen való gyötrelme. Mert kívánnék én a Krisztustól elsza­kasztatott átok lenni az én atyámfiaiért, kik nékem test szerint rokonaim. Kik izraeliták, kiké a fiúság, kiké a dicsőség. (Rom. X. 1 — 2. IX. 2 -3.) A mi theologiai irányzatát illeti, ő a régi ref. theologia híve, habár kissé mysticismusra hajlott. Hazájára mindig a legédesebb emlékek közt gondolt vissza. Midőn meghallotta, hogy «Krisztus és az irás» czimű művét Győry V. leakarja fordítani, külön előszót irt hozzá, melyben többek közt ezt mondja : Örömmel üdvözli szerző annak magyar fordítását s a legforróbban óhajtja, vajha szerencsés lenne szives és komoly olvasókra találhatni. Mert ámbár a magyar nem tulajdonképeni anyanyelve ugyan szerzőnek, de igenis nemzeti nyelve az ő szülőföldjének s gyermekkori hazajárlak, mely a leg­szentebb s leggyöngédebb kötelékek altal mindvégig drága marad szívének. Mig él, meleg szeretettel, halas vissza­emlékzéssel s minden áldásnak kívánásával fog gondolni azon szép hazára, a hol egy hű lelkű szerető édesatya ranítá az írások ismerésére, a hol első gyermekkorában találta meg azon Urat, a kiről Mózes és a próféták tesznek tanúbizonyságot. Pihenjenek csendesen a haza földétől távol nyugvó porai. Övezzék hálás elismeréssel azok, kiknek ügyét mindig szivén hordta! Legyen áldott emlékezete! Debreczen. Dézsi Lajos. IRODALOM. ** A gyöngyösi egyház történetének vázrajza. A gyöngyösi ev. ref. s 1876 óta egyesült protestáns igyhaz történetének vázrajzát Szász Károly püspök ur f. c\i eg} házlátogatása alkalmából gondosan összeállította s a tehetősb egyháztagok költségén kiadta Klimó Pál gyön­gyösi lelkész. Az egyházrajz nemcsupán jelenrajz, hanem az egyház régebbi zivataros múltjának felderítéséhez is becses adatokat szolgáltató munkácska. Históriai érték­kel is bir. ((Gyöngyös városa és vidéke» tendentiosus történetírójának, néh. Sebők László gyöngyösi plébánus­nak részben hézagos, részben ferdített közléseit eredeti j okmányokkal egésziti ki és igazítja helyre. Kár, hogy az egyház régibb időszakára vonatkozólag Gyöngyösön kívül is, pl. superintendentialis, eshetőleg tractualis levél­tárakban található adatokat is nem gyűjtött a különben szorgalmas szerző. Mert ilyenek nemcsak lehetnek, de pl. a «Simándianum»-ban mi is láttunk. Azt hiszszük, Földváry László váczhartyáni lelkésztársunk, a duna­melléki egyházakra vonatkozó történeti adatok alapos ismerője és fáradhatlan gyűjtője is szolgálhatott volna nehánynyal. A jelenrajzi rész részletes képet nyújt a gyöngyösi egyház mostani és közelmúlt állapotáról, fel­ölelve a gyülekezet szellemi és anyagi életét egyaránt. A kis egyházhoz Gyöngyösön 464, a vidéken (szórvá­nyokban) 360 lélek tartozik, kik életre való sőt buzgó kis gyülekezetet alkotnak, melyben lélek és élet pezseg. Csak előre, per aspera ad astra! KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Budapesti ref. főgimnáziumunk fiatal tanára Kacziány Géza a napokban Gyulai Pál, Balla gi Aladár es Horváth Árpád egy. tanárok előtt az iro­dalomtörténetből, újkori történelemből és diplomatiká­ból tudori szigorlatot tett s május 30-án a nevezett tudományok doktorává avattatott. Melegen gratulálunk — A pápai főgimnáziumban a német nyelvi tanszékre Szakái Károly karczagi, a természetrajzi tanszékre Gyulai Kálmán hódmezővásárhelyi tanárok választattak rendes tanárokká. — A budapesti egyetemen jövő évi dékánokká a theologiai karban Berger E. János, a jogi karban Vécsey Tamás, a bölcsészetiben Beöthy Zsolt, az orvosi karban ismét Fodor József tanárokat választották meg. — Debreczeni főiskolánkon jövő évi közigazgatóvá dr. Baczoni Lajos jogakadémiai tanár választatott. * Legfelsőbb adományok. Király ő felsége az alsó- és felső-mérai társegyhazközségnek templomjavi­tásra 200, a kékesi egyháznak templomépitésre ioo, a maramaros-szigeti egyházközségnek szintén templom­építésre 150 frt segélyt adott magán pénztárából. * A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság igaz­gató választmánya f. hó 3-án d. u. 5 órakor Szász Károly püspök elnöklete alatt gyűlést tartván bejelentetett, hogy a f. évi április 6-án tartott közgyűlés óta, a mikor a tagok összes száma 1054 volt, a tagok száma 70-nei gya­rapodott és pedig 3 alapító tag (Ferenczy Imre n.-bányai segédlelkész, görbedi ref. leányegyház és Vecsey Oláh Miklós földbirt.) 25 rendes és 42 pártoló tag lépett be. A tiszántúli püspük úr a Társaság érdekében egy meleghangú körlevelet bocsátott ki kerülete lelkészeihez és presbyte­riumaihoz. Ennek hatása alatt a Csiky L. által szerkesztett «Debr. Prot. Lap» kimutatása szerint eddig belépett alapító tagul 100 frttal a szováthi ref. egyház; a népies iratok kiadására alapítványul a gávai ref. egyház 50 irtot adott. Ugyané czélra az esztári ref. egyház 10 frtot ; rendes tagul 4 jelentkezett, pártoló tagul pedig 1 ; segélyezésül a nagy-ecsedi ref. egyház s Tukacs Lajos nyirmedgyesi ref. lelkész 1 frtot, s Oron Bálint ugyanottani tanitó adott 50 krt; a nevezett lapnál tehát összesen begyült 84 frt 50 kr. Legközelebb pedig alapitó tag lett a nagy­bányai ref. tanitó-egyesület, mely volt elnökének Szabó Albertnek és nejének emlékére tett ioo frtos alapítványt. — 1891. január i-től május 31-ig a pénzt ir bevétele volt 4855 frt 78 kr ; kiadása: 4326 frt 31 kr. — A módosított alapszabályok jóváhagyattak s a főv. tanács útján leérkez­tek. — A Társaság által hirdetett pályázatra egy pályamű

Next

/
Thumbnails
Contents