Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-06-07 / 23. szám
a bibliai jóslatokat az eljövendő Messiásról, a szentiratok ihletett voltát stb. teszi megfigyelése tárgyává. E műve rendkívüli elterjedést nyert; egymásután forditották le német, olasz, holland, svéd, norvég, hindu stb. nyelvekre. Angol nyelven 1884-ben a 28. ezer példány került ki sajtó alól. De legnagyobb előszeretettel és odaadással, legkitartóbb hévvel és buzgósággal a zsidó-misszió ügyének előmozdításán fáradozott. Ha más oldalú munkássága által elért sikerei megengednének ily kifejezést, e téren működött legtöbb sikerrel és hivatással. Minden eszközt felhasznált, mindent megpróbált, hogy testi testvéreit lelki testvéreivé tegye. Műveket, röpiratokat («Wer ist der Jude?» ftWer ist der Apostata?» mely szintén több nyelvre lefordíttatott, «Az örök nemzető stb.) adott ki e végből, felolvasásokat s egyházi beszédeket tartott. S mindezekben üdvök iránt féltékeny szeretettel, önzetlen testvéri szeretet s érdeklődés hangján szól hozzájok, s hívja fel őket a ker. hitre térésre. Most a rábeszélés, majd az érvek súlyával hat, a Biblia tárházából a legnagyobb otthonosságggal szedve elő a legkevésbé elhasznált bizonyítékokat. Ha e műveket olvassuk, mintha Pal apostolt hallanók: «Szivem szerint javát kívánom és Istennek könyörgök az Izráelért nékik idvességekre. Nékem nagy keserűségem van és szivemnek szüntelen való gyötrelme. Mert kívánnék én a Krisztustól elszakasztatott átok lenni az én atyámfiaiért, kik nékem test szerint rokonaim. Kik izraeliták, kiké a fiúság, kiké a dicsőség. (Rom. X. 1 — 2. IX. 2 -3.) A mi theologiai irányzatát illeti, ő a régi ref. theologia híve, habár kissé mysticismusra hajlott. Hazájára mindig a legédesebb emlékek közt gondolt vissza. Midőn meghallotta, hogy «Krisztus és az irás» czimű művét Győry V. leakarja fordítani, külön előszót irt hozzá, melyben többek közt ezt mondja : Örömmel üdvözli szerző annak magyar fordítását s a legforróbban óhajtja, vajha szerencsés lenne szives és komoly olvasókra találhatni. Mert ámbár a magyar nem tulajdonképeni anyanyelve ugyan szerzőnek, de igenis nemzeti nyelve az ő szülőföldjének s gyermekkori hazajárlak, mely a legszentebb s leggyöngédebb kötelékek altal mindvégig drága marad szívének. Mig él, meleg szeretettel, halas visszaemlékzéssel s minden áldásnak kívánásával fog gondolni azon szép hazára, a hol egy hű lelkű szerető édesatya ranítá az írások ismerésére, a hol első gyermekkorában találta meg azon Urat, a kiről Mózes és a próféták tesznek tanúbizonyságot. Pihenjenek csendesen a haza földétől távol nyugvó porai. Övezzék hálás elismeréssel azok, kiknek ügyét mindig szivén hordta! Legyen áldott emlékezete! Debreczen. Dézsi Lajos. IRODALOM. ** A gyöngyösi egyház történetének vázrajza. A gyöngyösi ev. ref. s 1876 óta egyesült protestáns igyhaz történetének vázrajzát Szász Károly püspök ur f. c\i eg} házlátogatása alkalmából gondosan összeállította s a tehetősb egyháztagok költségén kiadta Klimó Pál gyöngyösi lelkész. Az egyházrajz nemcsupán jelenrajz, hanem az egyház régebbi zivataros múltjának felderítéséhez is becses adatokat szolgáltató munkácska. Históriai értékkel is bir. ((Gyöngyös városa és vidéke» tendentiosus történetírójának, néh. Sebők László gyöngyösi plébánusnak részben hézagos, részben ferdített közléseit eredeti j okmányokkal egésziti ki és igazítja helyre. Kár, hogy az egyház régibb időszakára vonatkozólag Gyöngyösön kívül is, pl. superintendentialis, eshetőleg tractualis levéltárakban található adatokat is nem gyűjtött a különben szorgalmas szerző. Mert ilyenek nemcsak lehetnek, de pl. a «Simándianum»-ban mi is láttunk. Azt hiszszük, Földváry László váczhartyáni lelkésztársunk, a dunamelléki egyházakra vonatkozó történeti adatok alapos ismerője és fáradhatlan gyűjtője is szolgálhatott volna nehánynyal. A jelenrajzi rész részletes képet nyújt a gyöngyösi egyház mostani és közelmúlt állapotáról, felölelve a gyülekezet szellemi és anyagi életét egyaránt. A kis egyházhoz Gyöngyösön 464, a vidéken (szórványokban) 360 lélek tartozik, kik életre való sőt buzgó kis gyülekezetet alkotnak, melyben lélek és élet pezseg. Csak előre, per aspera ad astra! KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Budapesti ref. főgimnáziumunk fiatal tanára Kacziány Géza a napokban Gyulai Pál, Balla gi Aladár es Horváth Árpád egy. tanárok előtt az irodalomtörténetből, újkori történelemből és diplomatikából tudori szigorlatot tett s május 30-án a nevezett tudományok doktorává avattatott. Melegen gratulálunk — A pápai főgimnáziumban a német nyelvi tanszékre Szakái Károly karczagi, a természetrajzi tanszékre Gyulai Kálmán hódmezővásárhelyi tanárok választattak rendes tanárokká. — A budapesti egyetemen jövő évi dékánokká a theologiai karban Berger E. János, a jogi karban Vécsey Tamás, a bölcsészetiben Beöthy Zsolt, az orvosi karban ismét Fodor József tanárokat választották meg. — Debreczeni főiskolánkon jövő évi közigazgatóvá dr. Baczoni Lajos jogakadémiai tanár választatott. * Legfelsőbb adományok. Király ő felsége az alsó- és felső-mérai társegyhazközségnek templomjavitásra 200, a kékesi egyháznak templomépitésre ioo, a maramaros-szigeti egyházközségnek szintén templomépítésre 150 frt segélyt adott magán pénztárából. * A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság igazgató választmánya f. hó 3-án d. u. 5 órakor Szász Károly püspök elnöklete alatt gyűlést tartván bejelentetett, hogy a f. évi április 6-án tartott közgyűlés óta, a mikor a tagok összes száma 1054 volt, a tagok száma 70-nei gyarapodott és pedig 3 alapító tag (Ferenczy Imre n.-bányai segédlelkész, görbedi ref. leányegyház és Vecsey Oláh Miklós földbirt.) 25 rendes és 42 pártoló tag lépett be. A tiszántúli püspük úr a Társaság érdekében egy meleghangú körlevelet bocsátott ki kerülete lelkészeihez és presbyteriumaihoz. Ennek hatása alatt a Csiky L. által szerkesztett «Debr. Prot. Lap» kimutatása szerint eddig belépett alapító tagul 100 frttal a szováthi ref. egyház; a népies iratok kiadására alapítványul a gávai ref. egyház 50 irtot adott. Ugyané czélra az esztári ref. egyház 10 frtot ; rendes tagul 4 jelentkezett, pártoló tagul pedig 1 ; segélyezésül a nagy-ecsedi ref. egyház s Tukacs Lajos nyirmedgyesi ref. lelkész 1 frtot, s Oron Bálint ugyanottani tanitó adott 50 krt; a nevezett lapnál tehát összesen begyült 84 frt 50 kr. Legközelebb pedig alapitó tag lett a nagybányai ref. tanitó-egyesület, mely volt elnökének Szabó Albertnek és nejének emlékére tett ioo frtos alapítványt. — 1891. január i-től május 31-ig a pénzt ir bevétele volt 4855 frt 78 kr ; kiadása: 4326 frt 31 kr. — A módosított alapszabályok jóváhagyattak s a főv. tanács útján leérkeztek. — A Társaság által hirdetett pályázatra egy pályamű