Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-06-07 / 23. szám

Harmincnegyedik évfolyam. 23. sz Budapest, 1891. junius 7, PROTESTÁNS EGYHÁZI ÉS ISKOLAI LAP. SZERKESZTOSEG és ADÓ-HIVATAL IX. ker. Pipa-utca 23. szám. Előfizetési ára: Félévre 4 frt 50 kr., egész évre 9 frt. Előfizethetni minden kir. postahivatalnál; helyben a kiadóhivatalban. Egyes számok ára 20 kr. Hirdetések dija: Egész oldal 16 irt, féloldal 8 frt, negyed oldal 4 frt, nyolczad oldal 2 frt. — Bé­lyegdij külön 30 kr. TA l'.'I Al OM : Vezércikk. A hivatalos papi öltözet. Garzo Gyula. — Tárca. A veszprémi püspök és egyhá'.a 1614-ben. Thúry Etele. — Könyvismertetés. Fejes István: Előmunkálatok a megújítandó énekeskönyvhez. Szuhay Benedek. — Belföld. Püspöki látogatás a kecskeméti egyházmegyében. — A dunántúli egyházkerület rendkívüli közgyü'ése. Mementó mori. — A vallási zaklatások felujulása. H. Gázon Gyula. — Külföld. Német mérték a magyar és német egyházi viszonyokra. Sch. K—n. — Nekrolog. Dr. Saphir Adolf. Dézsi Lajos. — Irodalom. — Különfélék. — Adakozás. — Hirdetések. A hivatalos papi öltözet. Önérzetünk igy szól: <vestisnon facit monachum !» Egyházunk ér­deke : «forma dnt esse rei!» Az idő szelleme: «videant consule.-;, ne quid respublica detrimenti capiat!» E. T. Sokkal fontosabb tárgy ez, mint a minő­nek első tekintetre látszik, miután az erre vo­natkozó intézkedés érzékenyen érinti a gyüle­kezeteknek századok folyama alatt megszilárdult nézetét, meggyőződését, vérébe átment kegye­letét, a melyekhez hozzásimult a társadalom felfogása, sőt a művészet is, oly mértékben, hogy az egyetemesen elfogadott alapeszme egy és ugyanaz mindeniknél. Ez az oka, hogy a papot, ha külső megjelenése összhangban van ma­gas hivatása szellemével, első tekintetre felisme­rik mindenütt, felekezeti különbség nélkül, az egész világon. Ezt az alapeszmét tévesztette szem elől a legközelebbi zsinati többség, midőn egy nemzeti öltönyt próbált kivenni a nemzet ke­zéből, hogy azt hivatalos papi öltönynyé tegye. Ez az intézkedés országszerte erős hullá­mokat vert, s oly visszatetszést szült, melynek ránk vetődött árnyéka bizony mondom nem szolgált javunkra. S mivel védtük magunkat, midőn hangzott a kárhoztatás, a tiltakozás, a gunvolódás és szemünk közé vágták még azt is, hogy haldoklik bennünk az alapeszmét, illetőleg az összhangot felismerő érzék? Én, megvallom, nem tudtam ez intézkedés védel­mére csak egyetlen érvet is felhozni, miután a azsinati kabátot)), mint hivatalos papi ruhát nemhogy egy pap, de még a világ legelső ügyvéde sem volna képes sikeresen védelmezni, s rámondott méltóságának magaslatára emelni. De voltak mégis, a kik megpróbálták a védel­met s azt vetették a mérlegbe első és fő érvül, hogy: «a nemzeti jelleg megilleti a magyar vallás papjait!» Szép, ha Istentől van ; de én tagadom, hogy mi a ccmagyar vall ás» papjai volnánk, miután ebben a frázisban az evan­gyeliumi elv megalázásánál egyebet látni nem tudok. A mily sértő ez kifelé, oly nem igaz befelé ! Hogy az egyház nyelve és szelleme nem­zeti legyen, a minőnek kell is lennie, az felül áll minden kétségen; de hogy annak az egyházias érzéknek a joga, mely a papság fogalmába zárt eszme symbolikus alakzatát kegyelettel őrzi, nemzeti aspiratióknak vagy divatos szeszélyeknek volna alárendelhető, nemcsak el nem ismerhe­tem, de még azt is tévedésnek tartom, midőn valaki ez érzék aspiratióit felekezeti korlátok közé utasítja, holott ez aspiratiók csak viszonv­lagos nyilvánulásaikban bocsátkozhatnak alá az egyetemesség magaslatáról s lehetnek egyik másik felekezet tulajdonaivá. Valóban oly megszokottá vált közöttünk, hogy az egyhá­ziasság egyetemes jellegét pápistásnak mond­juk, mintha a protestantismus nem az evan­gyeliumi alapról lelépett álkatholicismusnak, de magának az egyháziasság öröklött eszméjének, alakzatának s komolyságának is tagadása volna. Bizony mondom, nem jó dolog kiüríteni a fürdővízzel magát a gyermeket is, miután ha beüti a fejét, vagy lábát töri, csak nekünk kell s z egé n yk ét m eggyógyi11at n u n k. Ily gyógyítási ügyben fáradozunk most is, miután hova-tovább szélesebb körben emelkedik fel az a hang, hogy a jelen állapot tovább tart­hatatlan. De hogy gyógyitsunk s hogv szün­tessünk meg egy tarthatatlan állapotot, ha a diagnózist meg nem állapítjuk? Három forrása van a bajnak. Az egyik az, hogy a bensőnek 7negfelelő öltözködési illemérzék, némely theolo-

Next

/
Thumbnails
Contents