Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-31 / 22. szám

melegen ajánljuk evang. hitrokonaink munkás szeretetébe. A társulati tevékenység ma már az egyházi életnek is nélkülözhetlen kiegészitő része. * A pesti evang. magyar-német egyház f. hó 28 -án tartotta meg rendes évi közgyűlését Busbach Péter felügyelő elnöklete alatt az ev. gimnázium dísztermében. A bemutatott évi jelentés szerint az egyháznak a mult é\ben 13 10 fizető tagja volt. Fölsorolja a jelentés azokat a nagylelkű adományokat, melyekben iskolai és egyházi célokra részesült. A főváros 9100 frtnyi segélyben részesítette az egyházat s a templomépitésre megszavazott 50.000 frtnak második 10,000 frtos részletét is befizette. A gimnázium első párhuzamos osztályát az egyház ál'andósitani indítványozza s a közgyűlés ehhez egyhangúlag hozzájárult, valamint ahhoz is, hogy a Klauzál-utcai csonka elemi iskola, nem felelvén meg a szükségletnek, fölhagyassék. Az ev. gimnáziumot a mult évben 416 növendék, az elemi és polgári iskolát 816 növendék látogatta. A Glosius-Artner Karolina alapítvány 119,545 frtr

a

szaporodott, a templomépitési alap pedig 174,150 frta rug. A templomépítés ügyében most van folyamatban a fővárosnál az alkalmas telek kijelölése, mely célból a főv. tanács, a közmunkatanács és az egyház 3 — 3 tagjából álló bizottság van kiküld ve. Ezután előterjesztették a zárszámadásokat az egyházkerületi közös pénzalapról, az iskolákról, a tisztviselői nyugdijalapról, melyeket a közgyűlés tudomásul vett s a fölmentvényt ugy a pénztárnoknak, mint a gondnokoknak megadta. Végül Pttz Gedeon tanált, aki az eddigi párhuzamos első osztályt vezette a gimnáziumban, megválasztották rendes tanárnak, minthogy a párhuzamos osztályt is állandósították. * A brit és külföldi biblia-társulat 87-ik közgyűlésén, mely f. hó 7-én tartatott meg Londonban, a szokásos évi jelentés részletesen beszámol az utolsó munkaév eredményeiről. A mult év is áldásos működés esztendeje volt, általános haladást mutat, itt lassúbbat, ott gyorsabbat, de mindenütt biztosan előre törekvőt. Az 1890—91. évi jelentésből lenyomatott rövid kivonatot (Abstract of the report 1891) mi is megkaptuk Lapunk ismert londoni barátjától, s e jelentés adatai mutatják e világra szóló társaság nagy tevékenységét. A Társulat 87 éves s ez idő alatt 128 millió bibliát hozott forgalomba. A mult évben kevés híján 4 millió példány bibliát és biblia-részletet adott el Angolországban és az egész világon. Most már háromszáz nyelven terjeszti a szentírást. Az amerikai, skóciai, franczia- és németországi biblia társulatok ennek példájára keletkeztek. A Társaság mult évi bevétele 217,148 font (mintegy 2 millió 200 ezer frt), kiadása még több. A jelentés sorban ismerteti az európai, ázsiai, afrika, ausztráliai és délamerikai terjesztés eszközeit és eredményeit, melyek igazán bámulatba ejt ők. Mily hatalmas támasza e társaság a külmissziónak a pogányok között, s mily erős istápja a belmissziónak a keresztyén országokban! A jelentés az Osztrák-Magyar birodalmiról szóltában konstatálja, hogy bár 6099-el kevesebb biblia kelt el e birodalomban, mint az előző évben ; de itt-ott jelentékeny haladás jelei mutatkoznak. Hazánkról szólva nagy elismeréssel emeli ki a Károli-ünnepélyt, s a biblia-revizorok sárospataki értekezletét, melyeken tudvalevőleg a Társulat is képviseltette magát dr. Duka T. és Millárd E. által. Alig lehet melegebb és szivél)7

esebb fogadtatást képzelni, mint a minőben dr. Duka részesült az ő lelkes honfitársai részéről, mondja a jelentés. Es a római egyháznak ismeretes biblia-gyűlölete mellett, mely ez országban napról-napra keserűbb lesz, és a socialista atheismus mellett, mely hovatovább mélyebb és erősebb, valóban örvendetes és fölemelő volt, mondja a jelentés, a biblia-forditó emléke és áldásos műve iránti e lelkesült hódolat és hiterősitő kegyelet. — Örömmel regisztráljuk a hatalmas Társulat e'kedvező véleményét magyar prot. egyházunkról. Vajha többször is, jövőre is tényekre, fokozottabb biblia-vásárlásra, belterjesebb belmissziói működésre, evangeliumi szeretet-művekre mutathatnánk rá, mint a most kifejezett kedvező vélemény állandó és folytonosan növekedő bizonyítékaira! * Felhívás és kérelem. Az abauji ev. ref. egyházmegye, 1864-ben alapított gyámintézeti magtári pénztárának jótéteményét, a részvényes tagok között folyóvá akarván tenni, folyó évi ápril 6 — 8-án tartott közgyűlésében, az illetékes özvegyek s árvák számbavételével alólírottat bízta meg. Felhívom azért mindazon — abauji egyházmegyénk területén kivül lakó — lelkészi s tanítói özvegyek s árvákat, kiknek férjeik, illetve szülőik, a nevezett gyámintézeti magtári pénztárba részvényeiket befizették, s igy annak jótéteményéhez igényt tartanak, hogy életben létöket, özvegyi állapotjukat, illetve árvaságukat igazoló bizonyítványaikat, jelenlegi lakásuk megjelölésével, julius hó r-ső napjáig, nálam jelentsék be. A tisztelendő lelkész urakat pedig szíves tisztelettel kérem : jelen felhívásomat, az esetleg egyházközségeikben lakó illetékes özvegyeknek s árváknak tudomására juttatni méltóztassanak. Szepsi, 1891. május 19-én — Kovács Béla, ev. ref. lelkész s egyházmegyei dékán. * Krisztus születésének napja. Általános hiedelem szerint decz. 25-ikét, mint Krisztus születésnapját, csak a negyedik század második felétől ünneplik; azelőtt bizonytalanságban voltak e nevezetes napról. De egy ujabb adat azt bizonyítja, hogy Rómában mar a második században deczember 25-ikén ülték karácson ünnepét. Dr Bratke német búvár ugyanis Hyppolytus Dániel egyházatya kommentárjainak nem régiben fölfedezett negyedik könyvét készül kiadni. Ebben Hyppolytus egyik helyen azt mondja: Urunknak Betlehemben születése deczember 25-ikén, szerdán történt, Augusztus császár uralkodásának 24-ik évében. * A gyülekezetek életéből. F.-Barczikáról kaptuk a következő szép sorokat : ((Egyszerű, de egyszerűségében is szép és fölemelő öröm ünnepnapja volt egyházunknak május hó 24-én. E napon tétetett fel az egészen újonnan épült torony tetejére a jelvény. Nem mindennapi esemény e mai sivár anyagi világban, hogy egy alig 200 lelket számláló egyház rövid 10 — 15 év lefolyása alatt iskolát, parochiát templomot fölépítve, most a tanítói fizetést 100 frttal fölemelve, ugy akarja megünnepelni anyaegyházzá alakulásának (1791) 100 évfordulóját,hogy a hitbuzgó ősök dicső nyomdokait követve öszsze rakja filléreit, hogy egy Ízléses tornyot építtessen Isten dicsőségére, s a község szépítésére. Az alkalmi ima és beszéd elhangzása után fehérbe öltözött lányok emelték fel a templom közepére felállított s feldíszített gombot s vitték ki az építő mester intézkedése folytán rendeltetési helyére. A nép kijőve a templomból megállt a templom előtti tágas téren. Megint megszólalt a harang, megzendült a gyülekezeti éneklés Isten szabad ege alatt s a feldiszitett jelvény lassan emelkedett fölfelé csigán hajtva a leányok által. Százak hálás imája édes reménye szállt utánna. Megható volt különösen a Fejes László putnoki szakavatott építőmester talpra esett beszéde, ki a magasban ég és föld között állva elmondá, hogy Isten kegyelméből ez a 27-ik alkalom midőn a torony koronáját fölteszi. Dicsérte aztán a kicsiny gyülekezet fáradhatlan szorgalmát, szives műn-