Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-24 / 21. szám

Hát az államban kövér és sovány polgárok egyenlő szavazattal bírnak, sőt azok is, a kik sok, sok száz forint adót fizetnek, csak ugy szavaznak, mint a kik épen csak a szavazásra szükséges összeget fizetik. Hát a Krisztus egyházában mért legyen több szavazata a gazdagnak, mint a szegénynek? Vagy talán a virilis intézményről veszünk példát? Csakhogy ez valami egészen más. Az állam nemcsak az egyén jogait, hanem vagyonát is őrzi, ennél fogva a kinek több vagyona van, több gondot ad az államnak, de több oka is van a kormányzatba befolyni, mert nagyobb összegig van érdekelve S még így is, a ki virilis, annak sincs vagyonához mérve i —12 szavazata. Igy csak a részvénytársaságoknál van, és ott természetes; a kinek több vagyona van, többel van érdekelve, tehát több szava van. De nekünk egyedüli vagyonunk a Krisztus lelke. Azt mondják, a közigazgatás költségeihez többel járulnak a nagy gyülekezetek. Igaz; de többel járulnak-e az egyház fentartásának költségeihez ? Vagy az az egyetemes egyháznak nem érdeke, hogy Csúza virágozzék? Ha pedig a czúzai 800 lélek papot, tanitót, templomot, iskolát tart fen nagyobb költséggel, különb karban, mint némely 8000 lelket számláló egyház, nem 10 annyival járult-e az egyház fentartásához, mint amaz? Tehát 10 szavazatot adjunk neki. Az a baranyai polgár, a ki a maga kis egyháza fentartására évenként 20 — 60 frt luk mát s napszámot ad, bizony épen úgy az egyetemes egyház fentartására adja azt, mint azoknak a híres nagy gyülekezeteknek a tagjai a magok 20 — 60 frt ját. Hogy amabból több megy a gyülekezet szükségeire, ebből pedig több a közigazgatásra, tesz-e az különbséget ? Én azt hiszem, az egyetemes egyháznak mégis csak nagyobb érdeke, hogy gyülekezetek legyenek, mint hogy költséges közigazgatás legyen. Nagyon igazságtalan törvény lenne ez, de ha még igazságos lenne is, volna-e haszna? A nagyobb gyülekezetek talán jobban érdeklődnének az egyházi ügyek iránt ? Világért sem. Csak úgy szavaznának, mint eddig, legfeljebb hogy kevélyek lennének rá, hogy az ő szavazatuk 12-őt ér, s kedvet kapnának a hatalmaskodásra. A kis egyházak ellenben nagyon elbúsulnának. S bekövetkeznék mind az, a mit a szathmári testvéri szózat megjósolt. És még más is. A kis gyülekezetek elkedvetlenedvén közönyösekké lennének, a nagyok, mert nagyok, közönyösek maradnának. Es még csak remény sem lehetne arra nézve, hogy azok a nagy lomha tömegek valaha kisebb, de élő és lelkes egyházakká alakuljanak, sőt mindegyik «nagy, erős, virágzó egyház» akarna lenni s iparkodnék minél nagyobb tömegbe egyesülni. Igy kényelmesebb, kevesebbe kerül, s mégis többet szavazunk. Hanem hogy milyen az egyházi élet az ilyen gyülekezetekben, jobb nem feszegetni. Az-e a «nagy, a virágzó, a fényes" gyülekezet, melyben sok a test ? Nem, hanem a melyikben több a lélek. Már pedig ugy tapasztaljuk, hogy a lélek a lélekszámmal rendesen forditott arányban szokott lenni. Tehát videant consules! Ne tegyünk olyan intézkedéseket, melyeket később keservesen meg kellene bánnunk! Életerős, hitbuzgó, lelkes gyülekezeteket kell teremtenünk, tehát ne foglaljunk egy keretbe nagy tömeget, érdeklődés kell ébresztenünk, s az egyház testéhez tartozást erősítenünk a gyülekezetekben, tehát a lehető legnagyobb befolyást kell nekik engedni a kormányzatra, nem venni el tőlük semmi jogot, a mi csak az egység veszélye nélkül náluk hagyható. Vigyázzunk, hogy a zsinat egyes egyházkerületek kedvéért eiéle intézkedésekbe bele ne menjen, mint a másik, hanem mindenben az egység eszméje s az egyetemes egyház jóléte vezérelje. A traditiókkal eszélyesen ugyan, de erélyesen is kell bánni, s a mi az egységbe bele nem fér, azt — ha nem is egyszerre — lassanlassan eltüntetni. Van egy egyházkerületünk is, mely mint a fentebbiekből gyaníthatjuk, nem akar bele férni az egységbe. Két felé kell vágni, Ugy kell megpróbálni. Dr. Aristophanes. ISKOLAÜGY. Iskolaügyi szemle. A református tanítók kívánalmaihoz. Lapunk 18-ik számában ismertetett tanítók «Emlékirat»-ára vonatkozólag irja egyik történetismerő olvasónk : «A tanitó urak kívánalmai sorában a többek közt ezt is olvaserm: «A tanitó a templomban vagy csak könyörgést olvasson, vagy könyv né'kül prédikálhasson.)) Miért az utóbbi «vagy» ? ők tudják ; de reménylem, hogy a jövőbeli zsinat megmarad az elöbbeninek e tárgyban való határozata mellett; szeretném pedig, ha szórói-szóra átvenné, a mit 150 évvel ezelőtt a halasi consessuson határoztak az atyák. Ez a régi, de okos határozat következőleg hangzik: Deliberatio in Consessu Kiskun-halasiensi Anno 1748 die 3-tia április habito. Cum Ludimagistri, saepe etiam Asini ad lírám et indignisimi, promiscue e suggestu sacro, coram coetu toto conciones dicerent, et hoc modo, non modo se ipsos, sed et Praesentes suos,, ac religionem nostram ludibrio ac derisioni exponerent, vacillantes interdum in recitanda concione, ac Succumbentes: Decreverunt Patres, a D. Superintendente permoti: «Ne Ludimagistri Theologiae prorsus imperiti,