Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-10 / 19. szám

mely instituczió, abban — nagyon természetes — hogy más, mint zsidó, részt nem vehet. Ámde ott, hol zsidó körből indul ki valamely instituczió, nem a kultusz előmozdítására, hanem az ember-nek akár anyagi, akár erkölcsi, vagy szellemi támogatására, ott tessék csak bármely instituczió hivatalos kimutatásába tekinteni s számokkal bizonyitani a merev partikularismust. Végre pedig azt, hogy «élő tilalomként itt van a modern zsidóság mo-ralitásának (?) felekezeti szűkkeblűsége» szavakat nem is érthetem, természetes. Szeretném tudni, hogy hol s mikép nyilatkozik az. Hisz ép a modern zsidóság az, mely annyira kivetkőzött a felekezetiesség okozta szűkkebblűségből, hogy sajna! teljesen megfeledkezik arról, hogy egyáltalán valamely felekezethez tartozik. Különben is én dolgozatomban tisztán tudományos szempontból tárgyaltam a hivatalos zsidó ethikát s ugyanazon szempontból tekintettem a hivatalos keresztyén ethikát, nem törődve a gyakorlatban előforduló anomaliákkal, melyek ellen fölháborodik ugy a zsidó, mint a keresztény ethika.w ** A Magyar Protestáns Irodalmi Társaság Evkönyve az 1891 -ik évre a napokban hagyta el a sajtót Kenessey Béla társ. titkár szerkesztésében, csinos kiállítástan, 50 lapnyi terjedelemben. Tartalmazza Szász Károly elnöki megnyitóját, Kenessey Béla titkári jelentését, a Társaság költségelőirányzatát, vagyonkimutatását, 1890-iki pénztári kimutatását, tagok névsorát, s a Társaságra vonatkozó statisztikai kimutatásokat. Az Évkönyvet kívánatra minden érdeklődőnek ingyen és bérmentve megküldi a titkár (Budapest, Csepel-rakpart 7.) — A gondosan szerkesztett Évkönyv főtanalmát a szép elnöki megnyitó s lelkes titkárjelentés képezik. Az elnöki jelentés nincs megelégedve — s méltán — a Társaság gyarapodásával. «ri2i minden rendű tag összesen! mi ez a 3 millió protestáns lélekkel arányban?)) Szükséges a tagok számának legalább is megkétszerezése. De szükséges, hogy maga a Társaság is az alapszabályilag megjelölt másik irányú működését, nevezetesen a népies vallásos iratkák kiadását is megkezdje. Erre egyfelől a «Károli-alap» gyarapítása, másfelől az angol olvasmánytársaság-gal (Tractat-society) való szövetkezés utján kellene törekednünk. Ez utóbbi két feltétel alatt volna eszközlendő : egyik, hogy népiratkáinkat mi Írassuk, mi bíráljuk, tehát hogy azok tartalma, formája, nyelve a mi igényeinknek megfeleljen; a másik, hogy a kiadványokon az írod. Társaság címe, cége, szellemi tulaj dona határozott kifejezést nyerjen. A közgyűlés tudvalevőleg a két feltétel alatt adott meghatalmazást egy bizottságnak, hogy a Tractat-society-vel a szerződést megkösse. — A titkári jelentést, melynek lelkes, öntudatos hangja a kath. sajtóban is feltűnést keltett, annak idején csaknem egészen közöltük. Most csak a társulati tagok száma és megoszlására vonatkozó kimutatásokra kívánjuk olvasóink figyelmét felhívni. Tanulságos statisztika ez, méltó, hogy vele bővebben foglalkozzunk. Jövőre mi is teszünk rá néhány megjegyzést. KÜLÖNFÉLÉK. * Személyi hírek. Értesülésünk szerint a budapesti egyetemen az egyetemes történelemből kitűzött pályadijat Lányi Lajos ref. segédlelkész és bölcsészethallgató nyerte meg, «Pannonia története a Krisztus utáni II. században)) című, kútfők alapján dolgozott munkájával. Ez eredményt f. hó 13-án, az egyetemi ünnepélyen fogják kihirdetni. — Az Akadémia ez évi nagygyűlése a Marczibányi-féle 40 aranyos mellékjutalmat, mely az idén philosophiai munka jutalmazására volt fordítandó, Felméri Lajos «Neveléstudomány»-ával szemben Domanovszki Endre ((Renaissancekori bölcsészet története» című munkájának Ítélte, melyet annak idején Lapunk is behatólag ismertetett. — Ugyancsak az Akadémia Fröhlich Róbert budapesti ev. főgimnáziumi tanárt azzal tüntette ki, hogy ((Pannónia földrajza az ókorban)) című munkájának kiadására a Rökk Szilárd-alapítványból 500 frtot szavazott meg. — Kun Bertalan tiszáninneni püspök ur, a konvent lelkész-elnöke az idén tölti be lelkészkedésének 50-ik, miskolczi papságának 40-ik, püspökségének 2j-ik esztendejét. Ennek alkalmából a tiszáninneni egyházkerület közgyűlése f. évi szept. 20-án Miskolczon jubiláris ünnepet rendez, alapítvány-tétellel, emlékalbummal, lakomával stb. örökítve meg e szép mult emlékét. — Ádám Kálmán tiszavezsenyi lelkész és a kecskeméti egyházmegve esperese mult hó 22-én töltötte be tiszavezsenyi lelkipásztorsága 25-ik évfordulóját; a gyülekezet buzgó tagjai ezen alkalomból, pár nap múlva, hogy közszeretet környezte lelkipásztoruk a püspöki egyházlátogatásból visszaérkezett, f. hó 7-én szívélyesen üdvözölték s közadakozásból szerzett díszbibliával lepték meg, mit a buzgó lelkipásztor meghatottan köszönt meg. A még fiatal lelkésznek és seniornak mi is gratulálunk, szívből fakadt üdvözlettel kívánva néki, hogy ad multos annos ! * Lelkész választások. A törökszentmiklósi egyház egyik lelkészi állomására f. hó 5-én a szavazatok nagy többségével, György László püspöki titkár ellenében, Kutas Bálint kúnhegyesi segéd-lelkész választatott meg. — A vízaknai egvház lelkészévé f. hó 8-án Borbáth Pál csikmegyei körlelkészt választották meg. * A református zsinati nagybizottság ülései a hét folyamán tartattak Budapesten a ref. főgimnázium dísztermében. Az üléseken Tisza Kálmán elnökölt, s a tagok közül többen nem voltak jelen. A «Javaslatok)) mindenikét beható bírálat alá vették, de lényeges változtatást nem sokat tettek rajtok. A nagybizottság kritikáján átment törvény-javaslatok most már kellő számú példányban újból kinyomatnak és minden egyházkerületnek, s ennek elnöksége utján az egyházmegyéknek megküldetnek, hogy észrevételeikét megtehessék. * A magyar tudományos akadémia pályakérdései között, melyeket az idei nagygyűlés kitűzött, van egy, mely a protestáns közönséget és tudósokat legközvetlenebbről érdekelheti. Az Akadémia ugyanis nyilt pályázatot hirdetett «a protestantizmus történetének megirására Magyarországon a XVI. és XVII. században, tekintettel az iskolaügy történetére.)) A tervrajz beküldésére határidő 1891. dec. 31., a munka jutalma a Bük-alapból 1000 frt. * Iskolai ünnepély Sepsi-Szent-Györgyön. Május i-én Sepsi-Szent-Györgyön szép ünnepet ült az ottani ref. gimnázium. A protestáns középiskolák hagyományos szokása szerint ezen a napon tartotta székfoglaló értekezését Csősz János, a magyar-német nyelv professzora és Székely Bendeguz dr., a természetrajz és földrajz professzora, kiket a kultuszminiszter most nevezett ki az ottani főgimnáziumhoz. Csősz «A szabadságharc leveretésének hatása Vörösmarty, Tompa és Arany költészetéről)) olvasott fel, mig Székely «Az állatok táplálkozási szerve, azok táplálkozása és az evvel egybefüggő jelenségekről)) értekezett. Mindakét értekezést nagy tetszéssel fogadták. Bodor igazgató üdvözlő beszéde után a két uj professzor tiszteletére a városi nagy vendég-