Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-05-03 / 18. szám

út legfelsőbb pontján már láthatóvá lett alakok előre jegyezték, hogy nem váratlan vendég lép Pánd földjére. A járáii szolgabirák Dezsőfy Emil és Sárközy Pál, a község összes elöljárósága élén jegyzői Flaskai Károly és Kőházi Istvánnal várták és fogadták a kedves ven­déget. Tolmácsolva a főszolgabiró a járás, a főjegyző a község örömét e megtisztelő látogatás szerencséjeért, a már hosszú sorrá növekedett menet harangzúgás, néptódulás között ért a lelkészlak elé, hol a lelkész az egyháztanács, a községi iskolaszék s a tanítói kar élén, környezve a község a vidék protestáns notabilitásaitól, meghatott szavakban üdvözölte az egyház, a nép vár­vavárt kedves vendégét. «Legyen áldott Uram, a te bejö­veteled, a te kimeneteled.)) Az igaz atyai szeretet meleg hangján adott szives válasz s a bemutatások alakisága után az egyszerű lelkészlak falai között nemes verseny támadott három küzdő fél: az egyház, a lelkész s az ősi birtokosság köztiszteletben álló képviselői Szilassy Kál­mán és József között. Mind három jogot formált a magas vendéghez ; mind a három igényelte, nem, köve­telte azt a szerencsét, hogy csak is övé legyen az a megtiszteltetés, hogy vendég, családtag gyanánt üdvö­zölhesse azt, ki el jött, hogy elmondja ama jézusi igéket: «én vagyok ama jó pásztor ... és ösmerem az én juhai­mat ... eljöttem, hogy én is ösmertessem általok.» Az ősiségi jog tiszteletben álló alapelveire támaszkodva ő méltósága a Szilassy család kérőleg felajánlott vendég­szeretetét vette igénybe, az nap este Szilassy József úr vendégszerető kedves családja körében. A reggeli harang hívó szava még meg sem zen­dült, már vonult az ünnepi ruhába öltözött sokaság a magasságos Isten kézzel csinált pitvarába ; s az isteni tisztelet megkezdésekor, ama roppant tömeg ajkán midőn felharsant az ének, «Im bejöttünk nagy örömmel)) : az az öröm nem csak az ajkakon volt, de az arczokról is visszasugárzott. S midőn az ősz pásztor a megáldó szavak után a község egyszerű lakosságának ismeretes nagy mun­kásságát, vallásosságát, tiszta házi életét kiemelve, figyel­meztette őket a főváros felé irányuló — szegénység által indokolt •— folytonos hullámzás vészeire ; midőn felemlítette, hogy mint a madár fészkéhez, ugy az em­ber is vissza tér, vissza vágy oda, hol bölcsője ringott, hol őseinek porai nyugosznak, hogy bárhol legyen is az ember, a lélek és gondolat nem tud soha elszakadni attól a körtől, melyben egykor élt, attól a földtől, mely őt egykor a becsületes munka édes gyümölcsével táp­lálta, hogy «olyan az atyafiaknak békességben való együtt lakozása, mint a Hermon hegyének harmatja, mely ál­dást ád és gyönyörűséget)) : valami kimondhatatlan meg­indulás vett erőt mindenkin, hallatszott az a csendes zokogás, mely a szív mélységéből törve fel, könnyek­ben jelentkezve beszél a lélek megrendüléséről. S midőn a gyülekezetért a gyülekezettel imádkozott, oly mély meghatottság uralgott mindenkin, melyet elfeledni soha nem fog, soha nem tud egy sem a jelen voltak közül. A hivatalos teendők végezése után Szilassy Kál­mán földbirtokos ur kastélya fogadta vendégül ő mél­tóságát és környezetét. Jól esett látni püspök ur, mint az egyházak igaz­gató pásztora mellett az egyházak támogató oszlopait: a Szilassy, Irsa}7 , Antos, Kovács, Sárközy-családok kép­viselőit cs tagjait, kik örökölték őseiknek nem csak nevét, de áldozatkészségét, egyháziasságát is, kik közel és távolból összesereglettek e nagy jelentőségű nagy napra, a nagy vendég ünneplésére ; s midőn a helybeli lelkész egyszerű szavakban püspök ur működését a harmat szerepléséhez hasonlítva, mely fénynyel is bír, áldást is ad, örömöt is okoz, püspök úrért poharat emelt : a szívek valódi érzelmeit visszhangozta a pohár csengése. S hogy mint a leszálló harmat oly áldásos volt ő méltósága jelenléte, igazolta a következemén)*. Ebéd után a lelkész szóbelileg jelentette püspök ur (mint az egyházkerület egyházi elnöke) előtt, hogy Szilassy István ur, ki 72 év nehéz terheit emelve vál­lain, egyedül e reá nézve is kedves és feledhetetlen nap miatt jött ki a fővárosból: e nap emlékére 200 írt alapít­ványt tesz a pándi egyház javára; utána Ádám Kálmán esperes jelenti, hogy ugyancsak Szilassy István a kecs­keméti egyházmegye lelkészi gyámoldai pénztára tőké­jéhez 250 frtnyi kegyadománynyal járulni méltóztatott. Majd Irsay József irsai földbirtokos s a pándi egyház főgondnoka áll fel s kijelenti, hogy az egyházra s mindnyájunkra nézve feledhetetlen szép nap emlékéül az orgona javítására 30 s az egyház szegényei közt való szétosztásra 20, összesen 50 frtot tesz le, hogy e csekély adomány is hirdesse köztünk «az ur jó kedvé­nek áldott esztendejét.)) Bizony áldást hozó szerepe van a fényes harmatnak. «Bizony szeret minket a mi Istenünk.» Felmagasztosult érzelmekkel távoztunk ez egyszerű egyházból, hol a békesség és szeretet csókolgatják egy­mást, sietve Tápió-Bicskére a történelmi nevezetességű csatatéren és Nagy-Kátán keresztül Szentmárton-Káta felé. A hegyek közt bujkáló harangszó sirólag, sirató -lag hangzott utánunk sokáig, míg egyszer megszűnt. Hegy elfogta, erdő elnyelte. Homokos lapályon, fehér nyárfák között sietve haladunk. Előre! Előre! A nagy-bányai egyházmegye közgyűlése. A n.-bányai egyházmegye április 16. és 17-dikén Szathmárhegyen tartotta ez évi tavaszi közgyűlését Bencsik István és — Ujfalussy Sándor egyházmegyei gondnokunk betegsége miatt meg nem jelenhetvén — első nap Császi Bálint, majd ennek távoztával második nap Lajos György tanácsbirák elnöklete alatt. A gyű­lést 16-án reggel istenitisztelet előzte meg, mely alka­lommal Papolczi Zoltán, mésztótfalui helyettes lelkész tartott beszédet Luk. X. 27. verse alapján, tárgyalván a keresztyénség egyik alaptételét a felebaráti szeretetet, beszéde 3-ik részében vonatkozással a jelen alkalomra. Ezután a gyülésalkotó tagjai az iskola teremben gyűlvén össze, a szokásos esperesi ima elhangzása után megnyittatott a közgyűlés, s az esperesi jelentés ter­jesztetett elő, melyből a következőket közölhetem. A vallásos élet egyházainkban^ a viszonyokhoz képest elég élénk. Hitsorsosaink az Úr házát, különö­sen az ünnepeken és vasárnapokon kellő buzgósággal, sőt legtöbb helyen hétköznapokon is szép számmal látogatják. Erkölcsi tekintetben általánosságban nem pa­naszkodhatunk. Anya egyházunk van 43, leány 4, összesen: 47. Fiók egyház 55, szórvány 32, együtt 87. Ezekben a missziói tevékenység Avas-Ujváros, Krassó és Nagy-Bánya környékén, meg Edődön folyamatban van. Ren­des lelkész van 40, helyettes 2, segéd 5. Lelkek száma : fi 10,929,110 11,053, együtt 21,982. Született törvényes fi 482, nő 416, együtt 943. Törvénytelen fi 38, nő 36, együtt 74. Együtt törvény és törvénytelen fi 539, nő 516, összesen 1055. Áttért hozzánk 6 fi, 6 nő — 12. Kitért tőlünk 4 fi, 4 nő = 8. Meghalt 365 fi, 339 nő, össze­sen 704. Ha a szülöttek s áttértek számából 1067 a

Next

/
Thumbnails
Contents