Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-05-03 / 18. szám
út legfelsőbb pontján már láthatóvá lett alakok előre jegyezték, hogy nem váratlan vendég lép Pánd földjére. A járáii szolgabirák Dezsőfy Emil és Sárközy Pál, a község összes elöljárósága élén jegyzői Flaskai Károly és Kőházi Istvánnal várták és fogadták a kedves vendéget. Tolmácsolva a főszolgabiró a járás, a főjegyző a község örömét e megtisztelő látogatás szerencséjeért, a már hosszú sorrá növekedett menet harangzúgás, néptódulás között ért a lelkészlak elé, hol a lelkész az egyháztanács, a községi iskolaszék s a tanítói kar élén, környezve a község a vidék protestáns notabilitásaitól, meghatott szavakban üdvözölte az egyház, a nép várvavárt kedves vendégét. «Legyen áldott Uram, a te bejöveteled, a te kimeneteled.)) Az igaz atyai szeretet meleg hangján adott szives válasz s a bemutatások alakisága után az egyszerű lelkészlak falai között nemes verseny támadott három küzdő fél: az egyház, a lelkész s az ősi birtokosság köztiszteletben álló képviselői Szilassy Kálmán és József között. Mind három jogot formált a magas vendéghez ; mind a három igényelte, nem, követelte azt a szerencsét, hogy csak is övé legyen az a megtiszteltetés, hogy vendég, családtag gyanánt üdvözölhesse azt, ki el jött, hogy elmondja ama jézusi igéket: «én vagyok ama jó pásztor ... és ösmerem az én juhaimat ... eljöttem, hogy én is ösmertessem általok.» Az ősiségi jog tiszteletben álló alapelveire támaszkodva ő méltósága a Szilassy család kérőleg felajánlott vendégszeretetét vette igénybe, az nap este Szilassy József úr vendégszerető kedves családja körében. A reggeli harang hívó szava még meg sem zendült, már vonult az ünnepi ruhába öltözött sokaság a magasságos Isten kézzel csinált pitvarába ; s az isteni tisztelet megkezdésekor, ama roppant tömeg ajkán midőn felharsant az ének, «Im bejöttünk nagy örömmel)) : az az öröm nem csak az ajkakon volt, de az arczokról is visszasugárzott. S midőn az ősz pásztor a megáldó szavak után a község egyszerű lakosságának ismeretes nagy munkásságát, vallásosságát, tiszta házi életét kiemelve, figyelmeztette őket a főváros felé irányuló — szegénység által indokolt •— folytonos hullámzás vészeire ; midőn felemlítette, hogy mint a madár fészkéhez, ugy az ember is vissza tér, vissza vágy oda, hol bölcsője ringott, hol őseinek porai nyugosznak, hogy bárhol legyen is az ember, a lélek és gondolat nem tud soha elszakadni attól a körtől, melyben egykor élt, attól a földtől, mely őt egykor a becsületes munka édes gyümölcsével táplálta, hogy «olyan az atyafiaknak békességben való együtt lakozása, mint a Hermon hegyének harmatja, mely áldást ád és gyönyörűséget)) : valami kimondhatatlan megindulás vett erőt mindenkin, hallatszott az a csendes zokogás, mely a szív mélységéből törve fel, könnyekben jelentkezve beszél a lélek megrendüléséről. S midőn a gyülekezetért a gyülekezettel imádkozott, oly mély meghatottság uralgott mindenkin, melyet elfeledni soha nem fog, soha nem tud egy sem a jelen voltak közül. A hivatalos teendők végezése után Szilassy Kálmán földbirtokos ur kastélya fogadta vendégül ő méltóságát és környezetét. Jól esett látni püspök ur, mint az egyházak igazgató pásztora mellett az egyházak támogató oszlopait: a Szilassy, Irsa}7 , Antos, Kovács, Sárközy-családok képviselőit cs tagjait, kik örökölték őseiknek nem csak nevét, de áldozatkészségét, egyháziasságát is, kik közel és távolból összesereglettek e nagy jelentőségű nagy napra, a nagy vendég ünneplésére ; s midőn a helybeli lelkész egyszerű szavakban püspök ur működését a harmat szerepléséhez hasonlítva, mely fénynyel is bír, áldást is ad, örömöt is okoz, püspök úrért poharat emelt : a szívek valódi érzelmeit visszhangozta a pohár csengése. S hogy mint a leszálló harmat oly áldásos volt ő méltósága jelenléte, igazolta a következemén)*. Ebéd után a lelkész szóbelileg jelentette püspök ur (mint az egyházkerület egyházi elnöke) előtt, hogy Szilassy István ur, ki 72 év nehéz terheit emelve vállain, egyedül e reá nézve is kedves és feledhetetlen nap miatt jött ki a fővárosból: e nap emlékére 200 írt alapítványt tesz a pándi egyház javára; utána Ádám Kálmán esperes jelenti, hogy ugyancsak Szilassy István a kecskeméti egyházmegye lelkészi gyámoldai pénztára tőkéjéhez 250 frtnyi kegyadománynyal járulni méltóztatott. Majd Irsay József irsai földbirtokos s a pándi egyház főgondnoka áll fel s kijelenti, hogy az egyházra s mindnyájunkra nézve feledhetetlen szép nap emlékéül az orgona javítására 30 s az egyház szegényei közt való szétosztásra 20, összesen 50 frtot tesz le, hogy e csekély adomány is hirdesse köztünk «az ur jó kedvének áldott esztendejét.)) Bizony áldást hozó szerepe van a fényes harmatnak. «Bizony szeret minket a mi Istenünk.» Felmagasztosult érzelmekkel távoztunk ez egyszerű egyházból, hol a békesség és szeretet csókolgatják egymást, sietve Tápió-Bicskére a történelmi nevezetességű csatatéren és Nagy-Kátán keresztül Szentmárton-Káta felé. A hegyek közt bujkáló harangszó sirólag, sirató -lag hangzott utánunk sokáig, míg egyszer megszűnt. Hegy elfogta, erdő elnyelte. Homokos lapályon, fehér nyárfák között sietve haladunk. Előre! Előre! A nagy-bányai egyházmegye közgyűlése. A n.-bányai egyházmegye április 16. és 17-dikén Szathmárhegyen tartotta ez évi tavaszi közgyűlését Bencsik István és — Ujfalussy Sándor egyházmegyei gondnokunk betegsége miatt meg nem jelenhetvén — első nap Császi Bálint, majd ennek távoztával második nap Lajos György tanácsbirák elnöklete alatt. A gyűlést 16-án reggel istenitisztelet előzte meg, mely alkalommal Papolczi Zoltán, mésztótfalui helyettes lelkész tartott beszédet Luk. X. 27. verse alapján, tárgyalván a keresztyénség egyik alaptételét a felebaráti szeretetet, beszéde 3-ik részében vonatkozással a jelen alkalomra. Ezután a gyülésalkotó tagjai az iskola teremben gyűlvén össze, a szokásos esperesi ima elhangzása után megnyittatott a közgyűlés, s az esperesi jelentés terjesztetett elő, melyből a következőket közölhetem. A vallásos élet egyházainkban^ a viszonyokhoz képest elég élénk. Hitsorsosaink az Úr házát, különösen az ünnepeken és vasárnapokon kellő buzgósággal, sőt legtöbb helyen hétköznapokon is szép számmal látogatják. Erkölcsi tekintetben általánosságban nem panaszkodhatunk. Anya egyházunk van 43, leány 4, összesen: 47. Fiók egyház 55, szórvány 32, együtt 87. Ezekben a missziói tevékenység Avas-Ujváros, Krassó és Nagy-Bánya környékén, meg Edődön folyamatban van. Rendes lelkész van 40, helyettes 2, segéd 5. Lelkek száma : fi 10,929,110 11,053, együtt 21,982. Született törvényes fi 482, nő 416, együtt 943. Törvénytelen fi 38, nő 36, együtt 74. Együtt törvény és törvénytelen fi 539, nő 516, összesen 1055. Áttért hozzánk 6 fi, 6 nő — 12. Kitért tőlünk 4 fi, 4 nő = 8. Meghalt 365 fi, 339 nő, összesen 704. Ha a szülöttek s áttértek számából 1067 a