Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-19 / 16. szám

A nagy-szalontai egyházmegye tavaszi közgyűlése. A n.-szalontai egyházmegye tavaszi közgyűlését ápril 2-ikán tartotta meg N.-Szalontán a gymnasium nagytermében, Szél Kálmán esperes és Tisza Kálmán egyházmegyei gondnok elnöklete alatt. Előző napon délelőtt a tanügyi bizottság tartott gyűlést, délután pedig a lelkészi egyesület közgyűlése lett megtartva. A tanügyi bizottság gyűlésén az iskolalátogatók jelentései tárgyaltattak, melyek szerint általában haladás észlelhető az egyházmegyei iskoláiban, úgy a tanitás sikerére, mint a tanulók számára, s az iskoláztatás pontosabbá tételére nézve. Ismétlő iskola több helyt nincs ugyan felállítva, de ezt legtöbb helyen az anyagi viszonyok nem engedik. Az iskolalátog atók újból megmaradtak legtöbb körben, a tanügyi bizottság elnöke újból esperes Szél Kálmán lett, jegyzője pedig Kozma Zsi gmond m.-sasi lelkész. Márk Ferencznek pedig 6 évi buzgalmáért köszönet szavaztatott. Ezen választások tulajdonképen csak javaslatai valának a tanügyi bizottságnak, melyet az egyházmegyei gyűlés, mint a választásra jogosult testület elfogadott. Ezen nap délutánján a lelkész egyesület közgyűlése Szél Kálmán elnöklete alatt lett megtartva. Elnök sajnálattal látja, hogy az érdeklődés hanyatlóban van, s ez koros állapotra mutat, melyen segíteni kell. E gyűlés főtárgya volt a lelkészi gyámintézeti alapszabályok módosítása. Elnök e tárgyban a lelkészi körök előadóit márc. 31-re meghívta oly célból, hogy egyöntetű megállapodást hozzon létre. Az értekezleten megjelentek Balogh Ambrus b.-böszörményi, Sípos Imre belényesi, Ónodi Sándor szalontai, Szondy Géza, mint az aradi lelkészi kör előadója. A közgyűlésen aztán ezen szűkebb értekezlet megállapodása lett elfogadva rövidebb vita után, mely Balogh A. azon indítványa felett indult meg, hogy az ol}r

lelkészné, ki ellen férje valópert indit, ha férje esetleg a válóper befejezése előtt halt volna is el, a gyámintézeti esedékes osztaléktól fosztassék meg. Továbbá az oly nő, ki 60 éven felüli lelkészhez megy férjhez, szintén ne részesüljön a gyámintézet jótéteményében. Mind két javaslatot concrét esetekkel illustrálta indítványozó, azonban mind a két javaslat, főkép törvényes szempontok miatt, mellőzve lett. Ezután esperes jelentést tett a pénztár állapotáról s a «Csomor» alapítványról, mely jelentések tudomásul vétettek. Az egyházmegyei közgyűlést Szél Kálmán esperes ima után üdvözlő beszéddel nyitotta meg. A tárgysorozat 41 közgyűlési tárgyat és 1 fegyelmi ügyet tartalmazott. A gyűlés tárgyai közül általánosságban csak azokat érintem, melyek inkább közérdekűek. Az egyházak képviselőinek igazolása után, esperes többek közt Tisza István és Fábján László — arad megyei főispán — tanácsbirák meg nem jelenhetésöket tudomásul hozván, felolvastatott az esperesi jelentés az egyházak vallás-erkölcsi, szellemi és anyagi állapotáról. Valláserkölcsi tekintetben általában megnyugtató képet mutat a jelentés. Az istenitisztelet gyakorlásában főleg az őszi és téli évszakokban kellő buzgalom mutatkozik. Hétköznapokon nyáron csökken, de a téli bibliamagyarázatoknak szép számú hallgatói vannak. Vasárnap délután legtöbb helyt káté, egyes helyeken biblia magyarázat tartatík. A törvénytelen ágyból szülöttek száma némileg kevesbedetr. Vadházasságban élők az egész egyházmegyében 90-én vannak. Itt is apadás észlelhető az előbbi évekhez. Viszás házas volt 43. Ebből 21 kibékült, a többi nagy részben válópert indított. A szellemi élet buzgó a nevelés és oktatás terén haladást mutat. Az egyházmegyében 91 tanteremben oktattatnak a növendékek. Anyagi állapotuk, a jelentés szerint örvendetes haladást mutatnak. Mult évi adományok és hagyományok összege 4604 frt. Király ő felsége a szentleányfalvi iskola építéshez 100 frtot adományozott. Missziói segélyre a közalapból 1350 frt adatott. Tőke kamat segélyre ugyan-240 frt fordittatik, Ezen kívül az államezen segélybőt több egyház tanitó és lelkész segéfyeztetett. Az 1890-ik évi közalapi számadás szerint 2649 frt közalapi járulék lett befizetve, 1891-re hátralékul íratott 500 frt. Járulék ez évre 2442 frt. A lelkész gyámintézeti pénztár állása 1890-ben következő: Uj pénztár 25,447 forint. Régi pénztár 20,735 fr

t

összesen: 46,182 frt. A pénztárnoknak, Márk Ferencznek a felrnentvény megadatott. A lelkész egyesület által módosított gyámintézeti alapszabályok megerősíttettek. Az egyházmegyei pénztár állása 3904 frt. Nagy Péter egyházmegyei pénztárnoknak a felmentvény megadatott. A zsinati költségek az egyházmegyei pénztárból fedeztetnek. Örvendetes volt a missziói jelentés. A n.-szalontai egyházmegyében a prot. misszió Aradmegyében néhány év óta örvendetesen halad előre. Ezelőtt 3 évvel megalakult a Csermci lelkész-tanítóság. Mult évben feléledt hamvaiból 300 éves szünetelés után a radna-lippai protestáns egyház. Első istenitisztelet műit évi november havában tartatott Szél Kálmán esperes közreműködésével, ki ekkor vezette be az uj egyház lelkészét Fogarasi Bálintot, s alakította meg a presbyteriumot. Az uj egyház gondnoka Thaly Lajos lett. Egyházkerületi képviselők ül megválasztattak Balogh Ambrus és Tiszt István. Lelkészjelölő bizottság tagjai lettek az 1891-ik évre : Ercsey Sándor, Nagy Péter, Tisza István rendes Böszörményi Károly, Balogh Ambrus, Sántha István póttagok. A tiszántúli egyházkerületnek a felsőbb leányiskolák felállítása tárgyában a n.-szalontai egyházmegyét érdeklő határozatara, hogy t. i. a bihari- és érmeHéki egyházmegyékkel együtt állítsanak fel N.-Váradon egy prot. felső leányiskolát, a közgyűlés ez ügyet akkép óhajtja megoldandónak, hogy egy kiküldött bizottság a másik 2 egyházmegye által megválasztandó bizottsággal kezdje meg a tárgyalásokat. Ezen felette fontos ügy sikeres megáidásáról előre ki nem számitható szellemi és erkölcsi hasznot nyerne a biharmegyei protestamismus, mely ma dacára annak, hogy mintegy 200,000 lelket számlál, nem tud felmutatni egyetlen középiskolát, annyival kevésbé egy felsőbb leányiskolát,. Ideje volna már, hogy Bihar magyarsága és prot. lakossága megmozdulna egy kissé! Ma Biharban, Váradon van aróm.katholikusoknak hatalmas főgvmnasiumuk, theologiájuk, felső leány iskolájuk, tanítónő képző intézetük. Belényesben van az oláhoknak főgymnasiumuk. És mi megelégszünk népiskoláinkkal. Hát bizony ez pangás. A pro testránt is mus hajdan lobogó lángja alvó félben l Vajha akadna lelkes szózat, mely fellobogtatná az áldozatkészség égő szövétnekét ! A kiküldött bizottság tagjai: Szél Kálmán és Balogh Ambrus, Márk Ferencz egyházi, Sántha Istvá n és dr, Balogh Elek világi tanácsbirák. Miklósi Béla erdő-gyaraki, Szilágyi Sándor b.-sebesi, Hunyadi László f.-tóthi megválasztott lelkészek állásaikban megerősíttettek. Az árpádi iskola építési terve helybenhagyatott. Belényes-Ujlak megszüntetvén a századok óta gyakorlatban levő u. n. ágybért, mely szerint szegény és jobb módú egyenlően fizetett, osztály adót hozott be, s egyúttal a lelkészi és tanitói díj leve-