Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-05 / 14. szám

Szegénységünk mellett ezt is igen nagy nyereségnek tartanám. Joó István ur ujabb hosszas polémiájában (a «Debr. Prot. Lap» 12—13. számában) a mint előre láttam, két végső szalmaszálhoz ragaszkodik görcsösen. Sajnálom, de ezt a két utolsó mentséget is kénytelen vagyok kiütni kezéből. Joó István ur igen jól tudja velem együtt, hogy a debreceni főiskola részére visszatartott 8000 frt évi segítséget nem a theologiára költik, de azért czikkelye elején azt állítja. Vájjon azért-e, hogy alább maga beismerje : «az állami segitségi öszszegnek egy harmada a főiskola építésére adódott.» A debreceni theologia nem is szorul segítségre, 4 tanszéke alapitványos, az ötödiket, a praktika theologiáét az énekeskönyv alapjából fizetik. Az államsegitségből a szegény theologusokat sem istápolják, szóval ismétlem, a szegény eklézsiák pénzét igy elkölteni erős jogtalanság. A debreceni iskola épitési költségeit más alapból fedezzék. A másik szalmaszál, a mihez Joó István ur kapaszkodik, az a furcsa állítás, hogy az uj szuper intendencia minthogy az államsegitséget a kerületek népességi aránya szerint osztják föl, csak 6200 frtot kapna. Éz az állítás éppen annyit ér, mint az előbbi. Természetesen tekintettel vannak a népességi arányra is. De ha csak arra volnának tekintettel, akkor az erdélyi kerülethez mérve (329,000 lélek) a tiszántúli egyházkerületnek közel 1 milliónyi lélekszámmal 42,000 frtot kellene kapnia. Kap pedig 24,000 frtot, Erdély 14,000-et. Ebből is látszik mennyi igazság van Joó ur legújabb czikkelyében. E két tételen alapszik egész okoskodása, a melynek megdöntésével az egész kártyavár halomra dől. Pedig Joó István ur közbe-közbe majd minden kikezdésben mond valami nagyot és meglepőt. Pl. komolyan állítja, hogy a békés-bánáti traktusban oly nyomorral küzdő egyházak vannak, mint sehol másutt. Megnéztem a legújabb kimutatást, éppen 6 eklézsia van olyan a 38 között, a mely a 400 lélekszámot meg nem üti. Nálunk a felvidéken az ujjainkon megszámolhatjuk azokat az eklézsiákat, a melyeknek lélekszáma felül van a 400-011. Ezért kérhetjük mi az elválás után az államsegitség két harmadát. Hiszen Joó István ur el van ragadtatva attól az igazságtól, a mely szerint most az államsegitséget kiosztják. Az alsó vidék eklézsiái kapnak e szerint évenként 6000 frtot. 8000 forintnál nem kell hát több az államsegitségből az alsó tiszai kerületnek. 8000 frt semmiképen se jár a debreceni főiskolának az államsegitségből. Azért a debreceni iskolát se féltem, ha ettől a segítségtől elesik. A jó módú Alföld egy kis hitbuzgósággal könnyen segíthet rajta. — Ezek mind fontos dolgok, a min most Joó Istvánnal vitázzunk, de még fontosabb szerintem az elvi tekintet, a melyből ez az egész vita kiindult. A tiszántúli egyházkerület lassan mozgó test, a mely a konventen, a zsinaton a többi egyházkerületek előhaladását is gatolja, s maga is elmarad. Megöli saját nagysága. Az uj kerület ezért számithat a konvent és zsinat erős támogatására, ezért kell megtörténni az elválásnak. — Felsői is zaparti. * Az illetékteen keresztelések ügyében a M. A. azon hirlelésével szemben, hogy külön törvényhozási intézkedések fognak tétetni, a félhivatalos Bud. Corr. kijelenti, hogy külön törvényhozási intézkedésre csak az esetben lesz szükség, ha a szentszék mereven ragaszkodnék eddigi álláspontjához és lehetetlenné válnék a törvény világos intézkedéseinek foganatosítása. De ez esetben távolról sem a mult évi rendelet megváltoztatása, még kevésbbé az 1868. LIII. t. cikk módosítása volna a cél, hanem csak is a polgári anyakönyvek behozatala. Az anyakönyvek államosítása a közigazgatási reform után, a jelzett forrás szerint, távolról sem kerül oly nagy összegbe, mint általában hiszik. * Bod Péter műve. A «Prot. lap» 13-ik számában, a ((Szerkesztői üzenetek» közt olvasom, hogy Bod Péter műve a mult év végén teljesen megjelent. Ha ez igy áll — a min kételkedni nincs okom — mindenesetre nagy figyelmetlenség meg nem küldeni azok részére a munkát, kik arra előfizettek. Én a vértesaljai ref. egvházmegye részéről, két példányra fizettem elő. A munka első kötetét két példányban meg is kaptam. Ugy hiszem, a munka második kötetének két példányát is jogosan várhatom a kiadótól. Seregélyes, 1891. március 31. — Konc* Imre, esperes. * A Skót Biblia Társaság magyarországi ügynökségétől következő sorokat vettük: Van szerencsém az érdeklődő közönséget értesíteni, hogy a Skót Biblia Társulat ügynökségét átvettem, és hogy a Szent írás különféle nyelveken az új raktárban, Budapest Rudolfrakpart 7. sz. a. kapható. Budapest, 1891. április havában. — Moody András. * Szerkesztői üzenetek. F. A. urnák Budapest. A felhívást a jövő számban közlöm. — Sz B. urnák B—a. A véleményes javaslatot csak jövőre közölhetem. A/, igért tudósítást és tanulmányt örömmel veszem, valamint a látogatást is. — Cz. L. urnák A. Sz. A cath. res mindig szőnyegen tartandók. Közlésük nem sokáig fog késni. — K. K. urnák A'Iány. Az egyiket most nyugtázzuk, a másikat Sárospatakra küldtük az «Emlékkönyv»-re. — E. J. urnák D. Megkaptuk. Hivatalos közlemény. (Közlés végett áttétetett a dunaniílléki református püspöki hivataltól 477—1891. szám alatt.) Pályázat. A budapesti II. kerületi kir. kath. főgymnasium mellett fennálló «Ferencz József nevelő-intézetbe n» a jövő 1891 /92-ik tanévvel megnyíló hét fizetéses helyre, ezennel pályázat nyit tátik. Tájékoztatóul az intézetnek O császári és Apostoli királyi Felsége által legkegyelmesebben jóváhagyott alapszabályaiból a következők közöltetnek: A budapesti II. ker. kath. egyetemi főgymnasium mellett felállított íinevelő-intézet czélja: oly gytnnasiumi tanulókat, kik nagyobb altalános műveltségre törekesznek, gondos házi felügyelettel és tanítással minden tekintetben kiváló nevelésben részesíteni. A nevelő-intézet növendékei gymnasiumi tanulmányaikat a gymnasium többi tanulóival nyilvánosan tanulják. A nevelő-intézet külön feladata : hivatott nevelők szeretetteljes vezetésével, oktatásával és példaadásával a növendékekbe tiszta és fenkölt gondolkozást, benső vallásos érzületet, erkölcsösséget és jellemességet, a haza és király iránt való odaadó hűséget oltani, továbbá a növendékeknek valódi önérzetét és művelt magaviseletét fejleszteni, s tisztaságukat külső káros behatásoktól megóvni. Ezen felül magában a nevelőintézetben külön napontai gyakorlati tanításban részesülnek a növendékek a franczia vagy angol nyelvből. A szülők kívánsága szerint, amennyiben a gymnasiumi tanulmányok megengedik, tanulják a zenét, tánczot, vívást, korcsolyázást. Továbbá az úszást a főváros egyik uszó-intézetében, nevelőik felügyelete alatt, külön órákban ; ugyanugy a lovaglást a nemzeti lovardában. A nevelő-intézet növendékei vallási gyakorlataik teljesítésében hitoktatóik vezérlete alatt állanak. A kath. tanulók a gymnasium kápolnájában, a többi vallásúak felekezetük templomában jelennek meg isteni tiszteletre. A növendékek nevelésével a rendes iskolai tani-