Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-04-05 / 14. szám

eshetőségtől, hogy idejökben be nem szolgáltatott tör­vényes fizetések iránti követeléseik eliJősiilteknek nyil­váníttathassanak, s miként megkárosittatött a családfő életében, ugy végkép megkárosittassék halála után gyá­moltalanul maradt családja. Számos és sajnos gyakorlati példák igazolják a felhozott észrevételek jogosultságát; nem kétlem, hogy ama bizottság kitűnő nevű tagjai igyekezni fognak, ha még lehetséges — javaslatukban azok tekintetbevételével — belátásuk szerint, pótlásukat megtenni ; vagy a tör­vényhozás hivatott férfiai a zsinati tárgyalás alkalmával megemlékezve, rajta lesznek, hogy egyházi törvényeink érezhető hiányain e részben is segitve legyen. Apa (Szatmármegye), 1891. évi március 14-én. Bartha Mór, ev. református lelkész. A beregi egyházmegye közgyűléséről. Nagy érdeklődéssel néztünk az elnökség által a olyó 1891. év márczius havának 17. s következő nap­jaira összehívott egyházmegyei közgyűlés elé, melyet megelőzőleg márczius ié-án a szokásban levő előérte­kezlet lett megtartva, hol is a fontosabb és kényesebb természetű ügyek felett élénk eszmecsere keletkezett, mi a más napi tanácskozások menetét jelentékenyen megkönnyítette. Itt jelentetett be, hogy a szathmári ev. ref. egyházmegyei lelkészek folyó hó .9.-én Majtison tartott értekezleti gyűléséből kifolyólag azon nem hiva­talos tudakozódást intézték hozzánk, vájjon minő állás­pontot foglalunk el a zsinati előmunkálatok «egyházi alkotmány)) czimű fejezetébe beékelt azon javaslatot illetőleg, mely szerint jövőre az egyházak szavazata és ebből folyólag képviseltetése lélekszám után terveztetik megállapittatni és életbeléptettetni ? Értekezletünk ezen javaslatot a szathmári ev. reform, testvér atyánkfiaival egyetértve és együttérezve, határozottan elvetendőnek nyilvánította. Különben lesz idő és alkalom, mikor ezen ominózus tervezet valósítását minden erőnkből meg­akadályozandók, azt, ha a szükség úgy hozza magával, bővebben és indokoltan is fogjuk tárgyalni. Ugyancsak a szathmári testvér atyánkfiai felfogását és véleményét teltük magunkéva «a felső-tiszai egyházkerület)) alakí­tását illetőleg is, kimondva, hogy ennek valósításit a jelen viszonyok között, még okadatoltnak és czélszerű­nek nem tartjuk. Ámde ha az egyház alkotmányba a szavazatjog csakugyan a lélekszám szerinti alapra lenne fektetve, akkor a különben nagy meggondolást s tüze­tes számvetést igénylő különválás eszméjével mi is komolyan foglalkoznánk. Adja a mindenható Isten, hogy ennek kényszerűsége be ne következzék! A közgyűlés márczius 17-ikén vette kezdetét. Az esperes buzgó ima után rövid beszéddel nyitotta meg a tanácskozás menetét. Id. Lónyay Sándor világi jegyző főszolgabíró írásban jelenti, hogy hivatalos teendői miatt meg nem jelenhet; sajnos tudomásul vettük. Ferge József tanácsbiró n.-beregi lelkipásztor már 1890. év őszétől súlyosan szenvedő s éppen azért nem vehet részt a köztanácskozásban. Indítványoztatok, hogy az egyházi ügyek érdekében nagy tevékenységet és min­denkor lelkiismeretes buzgalmat tanúsított, egyházme­gyénk ez egyik v ez ér férfi áh oz a gyűlés nevében részvét­irat intéztessék annak kijelentése mellett, hogy a 38 éven át a tanácskozás asztalánál ott ülő alak láthatását és eszméinek, véleményének érvényülhetését nehezen nél­külözzük s éppen ezen okból mindnyájan lélekből kérjük a mindenható Istent, hogy mielőbb jó egész­ségben, lelki és testi épségben adja vissza ót egyház­megyénknek s ezzel együtt a protestántizmus egye­temének. Most kezdetét vette az öt szakaszba osztott egy­házlátogatási körökből beérkezett jegvzőkönyvek olva­sása, mely hogy igy egész terjedelemben mennyire túl élte magát, sőt mily sok hátránynyal van összekötve, eléggé bizonyítja az, hogy a «tóháti lelkészi kör» azon indítványa, hogy az egyházlátogatási jegyzőkönyvek szó szerint ne olvastassanak fel, hanem e helyett az espe­resi hivatal által eddig is összeállított, de csak felol­vasottnak vett ((Egyházmegyei rajz» ölelje fel magába az egyes egyházak szellemi és anyagi életét feltüntető mozzanatokat, főleg a «Népnevelés» czíme alatt az egyházak és tanítók megnevezésével mutassa ki; mindez a nyomtatott jegyzőkönyvbe bevezetendő. E mellett vagy az esperesi hivatal, vagy a jegyzői kar valamelyik tagja az egyházlátogatási jelentésekből kiírná azon ügye­ket, melyek közgyűlési intézkedést vonnak maguk után s ez az előértekezleten felovasandó lesz, hogy igy a jelen levő egyházlátogató küldöttségek az előterjesztést hallván, ha valamely ügy — egyik vagy másik küldött­ségi tag felfogása szerint — nyilvános ülésen tárgya­landónak bizonyulna be, az a tárgysorozatba szintén felvétetnék stb. Az egyházlátogatási jegyzőkönyvekből és az ezek nyomán az esperesi hivatal által készített ((Egyházme­gyei rajz»-ból következő főbb pontozatokban öss-zesít­hetem a beregi ev. ref. egyházmegye mult 1890. évi jellemzését : I. A szellemi, vagyis vallásos erkölcsi életet ille­tőleg a nt. esperes ur úgy közvetlen tapasztalásából, mint a hivatalához beérkezett jelentésekből azt az örven­detes tanúbizonyságot teszi, hogy az egyes egyházak életéből az r890-ik év nem veszett el hiába, sőt jóleső édes érzelemmel mondhatja, hogy kicsinye és nagyja erőt feszítve is törekedett előre haladni azon az úton, mely Isten országának e földön hova-tovább terjeszté­séhez és megszilárdításához a legbiztosabban vezet. A II—ik fejezett alatt névszerint elősoroltatik mind­azon áldozat és buzgó tevékenység, melyet egy rész­ről az egyházak közös erővel kerestek, más részről lelkes hivők raktak le hitfelekezetünk s ezzel a humá­nizmus felvirágoztatásának közös oltáránál kegyes aján­dékozásuk önkéntes adóját. Az érték, mely az egyházak keresményéből és az egyesek adományozásából össze­számítható, 5552 frtot halad meg, ezenkívül vannak még természetben és kézi munkában felajánlott aldozatok, melyeknek pénzbeli becsértéke nincs feltüntetve. A III—ik fejezetben fel vannak sorolva az egyházak által teljesített építkezésekre kiadott készpénzbeli költ­ségek : az itt kihozható összeg 6500 írt. Ezen összeg­ben nincs befoglalva a t. kerecsenyi egyház építkezése, mely a templom és torony befejezésében áll, hozzáve­tőleg 3000 frt készpénzbeli kiadással. A fuvar és kézi napszám, minthogy az mindenütt a hívek által volt ki­szolgáltatva, nem jött számítás alá. IV. Népességi mozgalom. Van egyházmegyénkben 62 anyaegyház, társegyház 2, leányegyház 2, fiók egy­ház 23. Az Úr oltára körül, mint ő szolgája, forgolódik 59 rendes, 5 helyettes és 9 segéd lelkipásztor. Két tanár lelkészi minősitéssel bír. Lelkek száma 20,603 2 1 444 n ö , együtt 42,047. Az 1889. évinél több 1853-mal. Született törvényes fi 986, nő 937, összes 1923. Született törvénytelen fi 97, nő 104, összes 201. Született halva fi 32, nő 24, össze­sen 56. Született tehát fi 1115, nő 1065, összesen 2180.

Next

/
Thumbnails
Contents