Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-29 / 13. szám

mint a nyilvános egyetemnek theologiai facultásai ellen. Ezek a facultások tudvalevőleg felekezetköziek. Csak a véletlen, vagv a megfelelő tanerők hiánya a nem protestáns körökben, okozhatta, hogy a tanárok eddig különféle protestáns felekezetekből kerültek ki. A leendő lelkészek képzésével eme facultásoknak semmi dolga, az egészen az egyházaknak van föntartva. Most azonban az eddigi egvetemi rendszert az a két politikai párt, mely ez idő szerint Schaepman jezsuita vezetése alatt az alsóházban és a kormányon a többséget szolgáltatja, az -ultramontán és a kálvinista párt, tökéletesen megunta. Mindkettő a nyilvános egyetemek megszüntetését czélozza, s ezek helyett «szabad» főiskolák fölallitását t. i. kálvinistát, (a mi már létezik Amsterdamban 1880 óta) katholikust stb. a szerint a mint a polgároknak kedve és pénze van a fölállításhoz. A «szabad» egyetemek pártolói azonban Hollandiában is azon akadalyokba ütköznek, mint Franczi a országban a Régime de l'Ordre morál alatt. Eddig ugyanis csak a nyilvános egyetemek voltak fölhatalmazva, hogy «cum effectu civili» rangokat osztogassanak. Ezt a jogot tehát a csekélyebb eszközökkel rendelkező s hiányosan berendezett szabad főiskoláknak is ki kell vivniok. Eszközül szolgálnak erre az afféle kísérletek, hogy a nyilvános főiskolákat lehetőlag csekélyebb színvonalra szállítsák le, miáltal ezek a versenyt a felekezetiekkel nem állhatván ki, ezen jogot tőlük megvonhassak. Kedvező alkalom erre a radikálisok kivánata, kik mindennel, a mi a valláshoz tartozik, tehát a theologiaval és a facultasokkal is, tisztába akarnak jönni. Ez a három párt tehát egyesült a támadásra. És valóban az amsterdami főtanács, mely a kebelében levő nyilvános egyetemnek gondozója, pe.titi.0t nyújtott be a kormányhoz, hogy a törvényt oda kell módosítani, hogy a theologiai facultasok megtartása az egyetemeken facultativ legyen, azaz a felekezeti iskolák egyéb facultások nélkül is organizált egyetemeknek tekintendők. A belügyminiszter, Lehman, kinyilatkoztatta, hogy szerinte a thcologia létezése vagy nem létezése közönyös dolog egy egyetem teljességét illetőleg. Ebből aztán az a veszedelem következik, hogy ha pld. az utrechti egyetem t.heoiogia nélkül megnyeri a rangadás jogát, akkor megkaphatja azt pld. egy medicina nélküli kálvinista főiskola is. Remélni lehet azonban, hogy ugy a holland theologusok, mint a németalföldi nép nemzeti érzülete résen fognak állani, és lesz bátorságuk és erejük ezen legveszedelmesebb ellenségük betolakodását megakadályozni. * Elkeresztelési eset és Ítélet. Mult évben az Alcsuthhoz tartozó Gőböl járási pusztára egy Tóth István nevű ev. ref. vallású kútmester elszerződött, kinek neje róm. kath. vallású. Ezen vegyes házasságból 1890. ápril 14-én egy fia gyermek született, ki a bicskei róm. kath. plebanus által lett megkeresztelve. Az elkeresztelési eset folyó év január hóban jutott tudomásomra, s hivatalos felszólításomnak, melyei a nevezett plebanus úrhoz intéztem, eredmét^e nem lett, ekkor a vaali járási íoszolgabiróhoz fordultam, a ki folyó hó 5—ik napját tűzte ki tárgyalás idejéül. A plebanus meghatalmazottja hivatkozott az 1879. évi kihágásról szóló törvényezikkre, mely szerint, ha 6 hónap letelte után jelentetik fel a kihágási bűntény, az elévültnek tekintetik. Ez ellen én azt hoztam fel, hogy a mint tudomásomra jutott az elkeresztelés, azonnal megtettem a hivatalos lépéseket, ugy a plebanus, mint a szolgabiró urnái. Az Ítéletben a plebanus a kihágási bűntény alól fellett mentve az idézett t. cz. alapján, de elmarasztaltatott az anyakönyvi kivonat áttételében és 6 frt 42 kr. pénzbirságban. A plebanus meghatalmazottj.t felebbezett az Ítélet ellen. Alcsúth, 1891. márc. 25. — Mészöly Győző. * Gyászrovat. Marosvásárhelyt Vnllyi Károly tekintélyes városi polgár, a közügyek buzgó harcosa, a ref. egyháztanács tevékeny tagja, élete 82-dik évében elhunyt. Béke hamvaira 1 * Szerkesztői üzenetek. Cs. I. urnák P—s. Bod Péter műve (Miit. Hűiig, eccl.) a miit év végén teljesen megjelent. Kiraeritő tájékoztatást Szalay Károly ref. főgimn. tanár nyújthat Bu lapesten. — S. D. urnák P. A nekrológot kevéssel lapzárás előtt kaptam. Jövő számban. — B. K. urnák B—t Megkaptam, nyomdába is adtam. — S. K. urnák Sz. L. Köszönet és szíves üdvözlet. — S. B. urnák H'—d. A kérdezett ügyben levél megy. — Dr. D. T. urnák London. Az érdekes küldeményekért forró kös/.öneí. Lapzárás előtt néhány óráv.il érkeztek meg. — S. A", urnák B. S. A tudósítás a jövő számban. Most már nem volt rá hely. — F. J. urnák Foktő. E/.t is a következő számra kellett hagynom. — P>. D. urnák B—í. Becses levelére már válaszoltam. A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceumban a természetrajz mint főtárgy és valamely más, az alsóbb osztályokban előadandó tantárgy tanításával egybekötött tanán állomás, rendes vagy esetleg helyettes tanárral s ez esetben a szokásos triennium fenntartása mellett betöltendő. A rendes tanár, ki egyszersmind a tanári nyugdíjintézetbe belépni köteles, évi jövedelme 1100 frt, 200 frt lakpénz és 50 frt ötödévi pótlék; a helyettes tanáré 800 frt. Pályázhatnak ágost. hivalíású evang. tanképesített egyének. A megválasztott az 1891/92-dik tanév elején tartozik állasát eltog lal'ni. A kellően felszerelt folyamodványok 1891. évi ápril hó 24-ig a lyceumi igazgatósághoz beküldendők. Pozsonyban, 1891. évi márczius hó i-én. Dr. Samarjay Károly, a pozsonyi ág. hitv. ev. egyházközség 2— 2 felügyelője. -HM: • 1 •" il . _ ' 1 illlllllMIIIIIIIIII

'lii-Mlillillllll A nyíregyházi államilag segélyzett ágost. hitv. ev. főgymnasiumban a német és latin nyelv tanításával egybekötött segédtanáii tanszék betöltendő. Évi fizetés 800 forint. A protestáns vallású pályázók végzett tanulmányaikról, képesítésükről, eddigi alkalmaztatásukról szóló bizonyítványukkal, felszerelt kérvényeiket f. évi junius hó 10-ig az alulírott felügyelőhöz küldjék be. Nyíregyháza, 1891. március 10-én. Dr. Meskó László, 1—2 f-őgymn. felügyelő. Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Szőts Farkas. DEUTSCH M.-féle műintézet, Czcttel és Deutsch Budapest.