Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-22 / 12. szám

temény még 29 ériekkel bővíttetett, a mint azt most Kál­mán F. konstatálja. Az egyházi irodalom s különösen az énekköltészet terén tett ez ujabb fölfedezésre felhívjuk irodalomtörténészeink figyelmét. * Orgona épités a pápai egyházmegyében. La­punknak irják : Egyházmegyénk gyülekezeteiben is meg­kezdődött az orgona épités. A virágzó takácsi egyház kezdte meg, ez év március 10-én, megrendelvén Or­szágh Sándor m. k. udvari orgonakészitő urnái egy teljesen új 8 változatú orgonát, mely aug. 16-ikán a templom száz éves ünnepélyén fog ünnepélyesen fel­szenteltetni. Örvendetes a mai reális korban az, hogy ez a 640 lélekből álló egyház 1883. évben 3000 forin­tig iskolát épített, 1889-bdn 2100 forintig templom beldiszitését vezette, most pedig 1300—1400 forintba kerülő orgonát állit. Hisszük, hogy Országh Sándor olyan hangú orgonát épit Takácsin, mely a többi gyü­lekezeteket is versenyre kelti, és egy évtized alatt szá­mos gyülekezet az ő általa készített orgonák hangjai mellett dicséri az urat! Adja Isten ! * A szathmári egyházmegyéből következő soro­kat vettük. Kivonat a szathmári ev. ref. egyházmegyei lelkészek f. hó 9-én Majtison tartott értekezleti gyű­lésének jegyzőkönyvéből: 4-ik szám. Tárgyalás alá vé­tetett a zsinati egyházalkotmányi albizottság küldött­sége által készített s közelebbről az összes albizottság üléseben is elfogadott és jóváhagyott alkotmányos szer­vezett 28-ik §-ának 11-ik alpontja után olvasható ama nevezetes toldalék, mely szerint az eddigi egységes presbyteri szervezettől s abból kifolyólag gyakorolt egyenlőség jogától egészen eltérőleg az egyházak ezután «kis» és «nagy» osztályba soroztatnának s ez utób­biaknak a 2000 lélek censuson felül minden további 2000 lélekből egy-egy, egészen 12-ig terjedő szavazat javasoltalik. Értekezletünk ezen nagy fontosságú tör­vényjavaslatot merőben indokolatlannak, az egyetemes egyház közvéleménye által épenséggel nem kívánt, egé­szen szükségtelen és rendkívül káros hatású improvi­zácziónak nyilvánítja; azt az általános jog gyakorlattal s egyházalkotmányunk szellemével ellenkező, zsinatpres­byteri egyházszervezetükbe ütköző, egyfelől a nagyok uralmát, másrészről a kicsinyek elnyomását czélzó al­kotásnak tartja, magokra a kis egyházakra nézve igen­igen nagy és tűrhetetlen sérelemnek tekinti, épen azért egyhangúlag határozatképen kimondja, hogy e javaslat megbuktatására, mint melylyel, különösen itt a Tiszán­túl, a kis eg} házak életerét kettémetszve, létföltételét nagy mértékben veszélyeztetve látja, minden tőle tel­hetőt elkövet ; az eddigi jog-egyenlőség fenntartására, az ősi alkotmány megvédésére ugy a kebelbeli, mint különösen a többi sújtani szándékolt testvér kis egy­házakat innen az értekezlet kebeléből kiinduló felhívá­sában felszólítja. A felhívó szózat szövegezésére és el­készítésére egy öt tagú bizottságot küld ki, azon meg­bízással, hogy azt a testvér kis egyházak presbyteriumai­hoz, ha csak lehet, még a tavaszi egyházmegyei gyű­léseket megelőzőleg eljuttatni igyekezzék. $-ik szám. Inditványoztatott a Protestáns egyh. és isl>. lap folyó évi 3-ik számában «Felsőtiszaparti» aláírással megjelent s pártolás végett hozzánk is megküldött felső-tiszai egyházkerület tervezetének tárgyalás alá vétele. Erte­kezletünk ezen igen nagy körültekintést igénylő s nehéz kivitellel járó tervezet vitatásába ezu'tal nem bocsátkozik, a tiszántúli nagy és népes egyházkerület kettészakitását s a hatodik szuperintendenczia felállí­tását oly 11 agyon szükségesnek nem tartja, a létező bajok megorvosiását és elenyésztét a jelenlegi területi viszo­nyok között is lehetségesnek gondolja. Szivesen ma­radunk az alsó vidékkel s az ottani nagy egyházakkal az eddigi összeköttetésben, de azon határozott kijelen­téssel, hogy ha a nagy és kis egyházak közt fennálló régi joggyakorlat épségben marad, s a nagy egyházak számára kontemplált többszörös szavazatjog a zsinaton, vagy még azt megelőzőleg, mint i88r~ben történt, az egyházkerületi közgyűlésen elvettetik. Ellenkező eset­ben, a javaslat törvény erőre emelkedésével, a nagy egyházak uralomra jutásával a háromszázados köte­lékből kitaszítottaknak fogjuk érezni magunkat; akkor az elszakadás, a felső-tiszai egyházkerület kikereki­tésének barátaihoz feltétlenül csatlakozunk s mi, a kiknek nagy része az eszmével most még csak nem is rokon­szenvez, mi leszünk rajta legfőképen, hogy a tervezet minél előbb megvalósuljon s a megalakítandó 6-ik egy­házkerület falain belől egységes jogainkat miként eddig, oly sok időn át, kicsinyek és nagyok, firól-fira egyen­lően és egyetértőleg gyakorolhassuk. Ezen értekezleten az egyházmegye különböző részeiből jelen volt 19 ren­des és egy segédlelkész. Iveér, 1891. márc. hó 16. nap­ján. — Kiss Bertalan, ref. lelkész az értekezlet jegyzője. * Gyászrovat. Biki Károly györgyteleki leikés zt, a ((Reformátusok Lapja» szerkesztőjét és nejét súlyos csapás érte 15 éves lánya, Biki Ilona halálával. Rész­véttel osztozunk a lesújtott szülők nagy bánatában! — Részvéttel vettük a következő gyászjelentést : Alulirt özvegy, ugv maga, mint gyermekei: ifj. dr. Barla Szabó Sándor, Titusz, Ilona, Laura, Lenke és László, s az összes rokonság nevében, fájdalomtelt szívvel jelenti forrón szeretett férjének, a jó apána,k és rokonnak Barla Szabó Sándor orvostudor urnák, Somogymegye tiszteletbeli fő- és csurgói járásorvosának, a helybeli ev. ref. főgymnasium és állami tanítóképezde igazgató­tanácsosának, ez utóbbinál intézeti-, a zákány-dom­bovári vasút egy részén vasúti pálya-orvosnak, a lel­kes hazafinak, egyháza oszlopemberének, minden nemes ügy áldozatkész támogatójának, mai napon délután 4 és háromnegyed órakor, életének 57, boldog házasságá­nak 27-ik évében rövid szenvedés után történt elhuny­tát. Temetése f. hó 15-én d. u. 4 és fél órakor fog meg­történni az ev. ref. egyház szertartást szerint, mely kezdetét a templomban veszi. Legyen áldás még porain is! Csurgón, (Somogy) március 13. 1891. — Özv. Barla Szabó Sándorné szül. Sarkadi Maria. * Szerkesztői üzenetek. B, M. urnák A. Ha leíiet, már a jövő számban. — K. I. urnák M. Szintén minél hamarabb. —Felső­tiszaparii urnák. Közelebbi számban. — Dr. Aristophanes urnák. A jövő szám vezérczikke lesz. — Proinétheits urnák. Jönni fog egy pár megjegyzéssel. — Sz, J. urnák N. Egy kis késedelemmel adni fogom. — I. E, urnák M. B. A jövő számra maradt. A Főtisztelendő lelkészség, községi iskola-székek és a nagy­érdemű kántor-tanító urak figyelmébe! Egy építőmester, ki az építkezés minden néven nevezendő és pedig : ács, kőmives, bádogos, asztalos és lakatos munkák jutányos teljesítését elválalja : különösen ajánlja magát épiilet-tervek készítésére; templomok belső és külső javítására; tornyok festését franczia készü­lékkel oly formán eszközli, hogy a tetőn lyuk nem ejtetik. Nem külön­ben keresztek és gombok aranyozását; 20 évi jótállás mellett pedig toronyórák külső lapjait festeti. Működéséről a legjobb okmányok tanúskodnak. Bizalrms megkeresést az alanti czimen kér küldeni. Harsányi Mihály épitő-mester Ercsi, (Fehérmegye). Felelős szerkesztő és kiadó-tulajdonos : Szőts Farkas. DEUTSCH M.-féle műintézet, Czettel és Deutsch Budapest.

Next

/
Thumbnails
Contents