Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-22 / 12. szám

része a szélrózsa minden irányában szétpárolog, maradnak azok, kiknek hivatalosan s így kényszerűségből maradniok kötelességük és a kiknek személyes, vagy helyi ügyei néznek elintézés elé, ezek maradnak egyéni érdekből, így aztán megtörténik, hogy igen fontos, úgy az egész közegyházat, mint egyházmegyénk érdekeit alapjában érintő ügyek is nagyon kevés közgyűlési tag részvételével döntetnek el; innen magyarázható ki az eltávozottak gyakori elégületlensége. Mindezeknek elkerülése és az egyházmegyei életben pezsgő vérkeringés beoltása végett lelkészi körünk azt hozza javaslatba, hogy az egyházlátogató küldöttségek jelentéseiből esperesi hivatal által összeállított ((Egyházmegyei rajz» olvastassék fel a közgyűlésen, némely fejezeteiben bővebb részletezéssel, de különösen a «Népnevelés» czímű pont alatt az egyes iskolákból feltüntetett eredmény bevezetésével. Az egyházlátogató küldöttségek jegyzőkönyvei ám olvastassanak fel az előző nap tartatni szokott konferenczián s vagy ott, vagy akár az esperesi hivatal, akár a jegyzői kar valamelyik megbízottja által tárgyalást és törvényes ellátást kívánó ügyek kiszemeltetvén és kiíratván, csakis ezek vitetnének a közgyűlés tanácskozási asztalához. Ha az előzetes kiírást akár az esperesi hivatal, akár a jegyzők közül megbízott eszközölné, ez a konferenczián elengedhetlenül előterjesztve legyen, hogy igy az abban résztvevők és az általuk látogatott kör ügyeivel ismerős tagok hozzáadhassák még azon ügyet, mely szerintük közgyűlési intézkedés tárgyát képezheti. Egy más indítványa is van lelkészi körünknek, mely a falu helyeken érvényben álló belhivatalnoki díjlevelek azon hiányán kér segíteni, mely szerint azoknak nagy része vagy termény mennyiségre vagy kézi keresményre, néhol földbirtokra fekteti a javadalmazást, a honorácziorok, a tisztviselők, bérlők stb., a kiknek sem földbirtokuk nincs, sem nem termelők és nem is «két kezükkel keresik élelmüket)), s igy nem fizethetnek azt, a mit keresnek, hogyan s minő alapon vétessenek be a belhivatalnokokat illető díjak kiszabásánál, valamint más egyházi terhek viselésében is melyik osztály szerint vegyenek részt ? Értekezletünk a belhivatalnokok díjazására nézve az illetők jövedelmének, vagy fizetésének egy perczentjét hozza javaslatba, mely az iooo frton túl nem számíttatnék; a más nemű egyházi terhek hordozásában a helyben uralkodó osztály szerint történnék a kirovás. Élénk és komoly megbeszélés tárgyát képezte a római katholikusok tulbuzgó, mondhatni fanatikus több papjának korunk viszonyaiba semmikép be nem illeszthető, velünk, protestánsokkal szemben ellenséges, gúnyos, többször roszakaratu magukviselkedése úgv az irodalom, mint a társadalmi élet, sőt a hivatalos érintkezés terén is. Abban állapodtunk meg, hogy igazainkból csak egy szemernyit sem engedünk s törvényadta s törvény által biztosított jogainkat a törvény utján megvédeni elengedhetetlen kötelességünknek tartjuk; az irodalmi szennyes piszkolódáshoz pedig keztyűs kézzel sem akarunk nyúlni, mert az ilynemű érintkezés, akarva nem akarva könnyen foltot ejthetne állásunk méltóságán. A rosz és átkozódó szellem ha kidühöngte magát — kivált ha magához hasonló ellenfelet keresve sem talál — elvonul s még csak rombolást sem hagy hátra, ha csak az önmaga megtépett rongyait nem. Komoly higgadtságot, éberséget és nagy önmegtürtőztetés mellett szilárd kitartást választunk magunknak fegyverül. Majd szóba hozatott a most készülő zsinati törvények felett való tanácskozás. Közmegegyezéssel ezen ügy részletes megbeszélése akkorra halasztatott, a mikor a törvény-tervezet az egyházmegyékhez elbírálás és véleményezés czéljaból megküldve lesz, hiszen addig több czélszerű változtatás történhetik rajta. Annyit — az igazsághoz híven — ki kell mondanom, hogy itt, vidékünkön «a lélekszám utáni képviseltetés elve» a lehető legnépszerűtlenebb s a kisebb, de sokat áldozó rész elnyomásának tekintetik. Továbbá a lelkész választásnál, a kellő minősítés és az egyházak osztályozása mellett a kijelölés törlendő; a részletekkel és okadatolással ha szükség, vagyis a közügy érdeke úgy hozza magával, annak idején foglalkozni nem leszünk restek. Sok más napi s helyi kérdés is merült fel, de ezek nyilvánosságra hozatalát mellőzöm ; csak azt említem meg, hogy délelőtti io órától délutáni 3 óráig tartott tanácskozásunk — feladatához híven — most jó dolgot cselekedett. Sütő Kálmán. Lélekhalászat elnevelés utján Alcsuthon czimü közleményhez. E lap folyó évi y-ik számában Halom Vincze úrtól egy közlemény jelent meg a fenti czím alatt. E közlemény némely állításának helyre igazítása s némely hézagainak kitöltése céljából legyen szabad némelyeket elmondanom. *) A ki azt gondolja, hogy József főherczeg O Fenségének, ki Alcsuthon hitfelekezeti különbséget nem ismer, azokról mik itt történtek és történnek, csak sejtelme is volna, csalódik. Ha Halom ur közleménye meg nem jelenik, én azon dolgok nyilvánosságra való hozatalával még vártam volna. A mult 1889/90. iskolai évben 4 vegyes házasságban élő szülék ev. ref. vallású gyermeke a róm. kath. iskolába járt. Hivatalos felszólításomnak annyi eredménye lett, hogy ugy a zárda főnöknő, mint a helybeli róm. kath. vallásoktató lelkész ur, közölték velem az iskolájukba járó ref. gyermekek neveit egynek kivételével, a ki a felcsuthi róm. kath. plebánus ur által el lett keresztelve, a mely elkeresztelési eset a konventi jegyzőkönyvbe a felekezeti sérelmek között fel van véve. A helybeli vallásoktató lelkész ur Német István ev. ref. vallású főherczegi kocsis fiát, mert róm. kath. plebánus által lett megkeresztelve, saját egyháza tagjának tekinti. A tanfelügyelő ur felhívására ezen egynek kivételével a mult évben vallásoktatásra pontosan megjelentek a ref. gyermekek. A folyó iskolai évben a zárda főnöknő másodszszori felhívásomra érdemlegesen felelt, a vallás -oktató lelkész urat pedig háromszor hivatalosan felkértem eredmény nélkül, negyedszer személyesen kértem fel, a midőn kérésem teljesitését megtagadta, kijelentvén, hogy az ev. ref. gyermekek neveit vallásoktatás czéljából ki sem Írja. Ekkor jelentést tettem esperesemnek. Járvány miatt az iskolák újévig novembertől bevoltak szüntetve. Január elején felhívtam a vallásoktatő lelkész urat, ugy az ev. ref. gyermekek szüleit, hogy vallásoktatás végett küldjék az ev. ref. gyermekeket a mi iskolánkba. Ezen egyszerű felhívásomra hosszas választ adott a vallásoktató lelkész úr, s ezen leveléből *) E cikket Halom V. közleménye után mindjárt kézhez kaptuk. Tárgyhalmaz miatt nem közölhettük előbb. Szerk.