Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-03-01 / 9. szám

gressusi küldöttségnek" kijelentette, hogy a végzéseket alkotmányos elintézés végett a minisztériumnak fogja átküldeni. Az ultramontanismnsnak kudarcot vallott vezetői kárpótlásul egyremásra placetum nélkül hirdették ki a csálatkozhatla nság dogmáját (aug. i-ig tizenhárom magyar püspök jelentette be a p á p a n a k, hogy meghódol az uj dogmának); sőt Simor primás egy körlevélben (szept. 8.), igazi ultramontán történelmi hűséggel azt igyekezett bebizonyitani, hogy Magyarországon a fápa csalatkozhatlanságát minden időben hitték. De hiszen, ha az uj dogma lesz a történelmi kritika delejtűje, nem sokára azt is be fogják bizonyítani, hogy a pápák már akkor is csalatkozhatlanok voltak, midőn még nem léteztek ; aztán biborkalapért s más efféle nagy gyerekeknek való játékért már sok okosnak tartott ember változtatta meg korábbi meggyőződését/Simor és Haynal.i meg is kapta a biboikalapot). A kormány a főpapság "törvénytelen magatartásával szemben nagyon határozatlan állás,t foglalt el. Igaz, hogy a székesfehérváii püspököt (Jekelfalussyt'), ki placetum nélkül hirdette ki megyéjében az uj dogmát, gr. Andrássy Gyula miniszterelnök miniszter-tanács elé idézte s ott a renitens főpapnak a király ,,bizalmatlanságát, roszalását és feddését" adta tudtul; de ennél tovább a kormány nem is ment, és a közvélemény az egész eseményt komédiának tartotta.2

8

). Ezen mozgalom után a kath. autonomia kérdése levéltáiba került s ott pihen. Egyedül az erdélyi részek kath. egyházában van az autonómiának némi árnyéka, mely még a fejedelmek korából maradt örökség. E szerint a püspök elnöklete alatt, 68 egyházi és 136 világi képviselőből álló kath. status-gyűlés évenként az egyházi vagyon és iskolák ügyében intézkedik. A majdnem három millió forintot tevő vagyon tanulmányi-, vallási- és ösztöndij-alapra oszlik. Végre is a kath. autonomia úgy, a mint tervezve volt, halva született eszme; mert egv olyan egyháznak, mely Rómából fogad el parancsokat, s mely untalan azt hangoztatja, hogy inkább kell engedelmeskedni Istennek (azaz a pápának) mint az embereknek (azaz az állami törvényeknek) ; egy -olyan egyháznak, mely a többi egyházaknál több jog, hatalom és gazdagság birtokában van : egy olyan egyháznak, épen ezen okok miatt, az állam, saját érdekei és a jogegyenlőség veszélyeztetése nélkül, teljes önállóságot nem engedhet. Autonomiára csak egy Rómától egészen független, a többi egyházakkal teljesen egyenlő jogú, magyar nemzeti kath. egyház gondolhatna; de ilyenre a római hierarchia építi azért nem gondolhat mivel inkább római, mint magyar. 28

) Sfhulthess, Gescli. Kai. 1871. évf. -267—68., 270., 278 , 2S2., 285, 291. Cajus Gracchus, i. m. 54—55. ). Midőn Simonyi interpellált volt az űj dogma kihirdetése tárgyában (szepternb. 26.), Pauler válaszában imételten kijelentette, hogy a törvények szentségét az azok ellen cselekvőkkel szemben védeni fogja, de az állami hatalomnak nem lehet feladata a hitnek és lelkiismereti szabadságnak korlátokat szabni. Ezen ál-okoskodás;al (mert hiszen a főpapok rákényszeritették hiveikre az új dogmát és nem törődtek lelkiismeretökkel ^s korábbi hitökkel) Simonyi' nem volt megelégedve, s azt óhajtotta volna, hogy a püspökök a kihirdetett dogmát vonják vissza, vagy ha azt nem teszik, veszítsék el hivatalukat és menjenek kolostorba. Az országgyűlés azonban a cultus-miniszter válaszát tudomásul ve.tte. KONYVISMERTETES. « Gyöngyvirágok,* Gyermek-versek. Irta Iietyey Gábor. Hazai művészek rajzaival és színes képekkel illusztrálva kiadták Singer és Wolfner, Budapesten. Ara 1 frt 40 kr. Rég nem telt irodalmi műben akkora gyönyörűségem, mint Hetyey Gábor, dévai tanitóképezdei tanárnak «Gyöngyvírágok» cimű gyermek-versében, melyekről igazán el lehet mondani, hogy egy nemes keblű s a gyermekvilágot teljesen ismerő és kedvelő ember szivének szeretetéből fakadtak. Nagyon találóan mondja rölok Pósa Lajos, a gyermek-irodalom ezen nagy érdemű murikása és bírálója, hogy: «Egy igazi gyermekvers-költő lép elénk ezen költeményekben jelentékeny tehetséggel az ismeretlenség homályából. Gyöngyharmat a tintája, liliom a pennája. Olvan bájos dalokat, gyönyörű meséket, mondákat, regéket ír vele, mintha valami tündér, fehér hattyún szálló szépséges királykisasszony súgná hajnalhasadtakor, madárcsicsergéskor. Dallamosan gördülő, fülbemászó muzsika csendül ki költeményeiből. Minden egyes strófa, mint megannyi ezüst csengettyű csilingel. Nem kell ezeket nagy fejtöréssel tanulnia a gvermeknek. Észre se veszi, belopódzik a szívébe. Meg sem álmodja, tudja, mint a vízfolyás. Édes, aranyos versek ezek, a gyermekélet játszi jeleneteinek derűjével bevonva. S mi fő; nemzeti formákbán, nemzeti szellemben vannak irva egytől-egyig.n . Eddig Pósa, a szakértő. Es én, mint laikus hozzáteszem, hogy a Hetyey Gábor «Gyöngyvirágai» nemcsak hogy nemes ihlettel, nemcsak hogy gyönyörű versezettel, erős nemzeti érzéssel és zamatos magyar nyelven vannak irva, hanem igaz vallásosság, a tiszta erkölcsösség és a legnemesebb emberszeretet megható O O ö és boldogító hangján szőlanak azok a gyermekek szívéhez. Anélkül, hogy papos volna, Istenhez emeli, benne'bizni, s a szülőkés testvérek iránt a legbensőbb szeretetre tanitja a gyermekeket. Költeményeit olvasva az Üdvözítő szavai csendülnek meg füleinkben : ((Engedjétek én hozzám jőni a kisdedeket, mert ilyeneké a mennyeknek országa !» Gyermekeim egymás kezeiből kapkodják ki a «Gyöngyvirágok»-at, már egy 'hét óta. Boldognak érzi magát, aki a könyvhez hozzá juthat, s egy-egy szép tündérregét vagy egy tréfás kis versecskét olvashat ei és tanulhat meg belőle. Hát aki még azt a 30 képet is végig nézheti, melyekkel e drága gyöngyöket érő költemények illusztrálva vannak ! Elfeledi az ételt, el a játékot s elűzi szemeiből az álmot, csakhogy gyönyörködhessék «Hetyey bácsi szép mesés köriyvében», mely az ő naiv felfogásuk szerint megér «egy arany krajcárt, 10 csirkét és egy malacot.)) Annyi bizonyos, hogy a Hetyey Gábor ((Gyöngyvirágai)) sokat érnek, többet, mint 10 —20 olyan képesverseskönyv, minőkkel karácson, újév és iskolai zárvizígak idején lelketlen kutarok és csupán üzleti érdekeket hajhászó kereskedők elárasztani szoktak a könyvpiacot. Meglátszik e költeményeken, hogy Hetyey ezeket nem megrendelésre gyártotta, hanem évek hosszú során át, kedvvel és gyönyörűséggel írogatta 0 családi tűzhely boldogitó melegénél, áldott lelkű felesége és kedves gyermekei vidám körében, elandalodva és örömkönnyeket hullatva. Ezért oly közvetlen, ezért oly derűs és oly játszi örömtől ragyogó minden sora, minden betűje. Nemcsak a gyermek, a felnőtt ember is elfeledi