Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1891-03-01 / 9. szám
teljesen igénybe vett elfoglaltatásuk miatt — nem igen vállalkoznak; vagy ha igen: csakis a legszűkebb keretben tüntetik fel a tényállást, s az okok és okozatok összefüggésének fontos kérdésével néni nagyon bajlódnak, s megelégednek azzal, a mit ők végeredménykép maguknak megalkotnak, nem gondolván meg, hogy ők nem maguknak gyűjtik az adatokat, hanem oly bíróságoknak, itt különösen a felsőbbeket értve, melyek másra, mint a vizsgálat anyagára nem reflektálhatnak. Méltán javasolja a törvényjavaslat «megokolása» hogy: «kivált a vizsgálat hiányossága és az eljárás szabálytalansága vajmi sok esetben tette szükségessé és fogja tenni jövőre is, most a kiegészítéseket, majd az egész eljárás megsemmisítését, minek elmaradhatlan következménye volt és kellett rendszerint lennie némely fegyelmi ügyeknek több évre való áthúzódása. Holott természetüknél fogva éppen a fegyelmi ügyek kívánják a leggyorsabb eljárást általában és különösen az egyházi functiók terén, a hol a helyettesítés nehézségei mellett még a valláserkölcsi tekintetek és az egyházi tisztviselő működésének a hívekre való kihatása is eminenter szükséges, hogy megóvassanak.» Hozzá tehették volna egész bátran a javaslat szerzői ama köztapasztalatot is, hogy az eljárás gyakori megsemmisítése és az ügyeknek több évre való áthúzódása pedig ezeknek elposványosodását s az eredetinél sokkal nagyobb bajok és hátrányok létrejöttét idézte elő, mert vagy közönyösökké váltak az egyházi közérdek miatt feljajduló panaszosok, kik a törvény oltalmára és védelmére jogosan igényt tarthatni véltek ; vagy pedig ebben az cceltusolás rendszerét)) vélvén fölfedezni, a szenvedély magasabb hullámzása közben oly cselekmények elkövetésére engedték magukat ragadtatni, melyeknek szanálása száz okos embernek is gondot adott. Ha pedig némely esetben előfordult az a sürgősség által nagyon is indokolt kivétel, hogy a vizsgálat íolytán teljesen figyelmen kivül hagyott ügydöntő mozzanat bővebb kifejezésére a törvényszék elnöksége vagy pláne a püspök — tudtommal ez a dunamelléki ref. egyházkerület püspökével is megtörtént — a biztos késedelem kikerülése, tehát időnyerés végett felhívta a vizsgálóbiztosok figyelmét: ezek feleselő módon' kijelentették, hogy ők cceléggé tüzetesen kifejtettnek tartván a tényállást)), a pótvizsgálat teljesítését megtagadják, annál is inkább, mert ők eljárásukban függetlenek, s utasítást senkitől el nem fogadhatnak. Ily körülmények között helyes igazságszolg.áltatásról szóbeszéd nem lehet. A tekintetben is hasztalan törnők a fejünket, hogy minden egyházmegyében alkalmas egyéneket találjunk a vizsgálatok sikeres keresztülvitelére, mivel ilyenek kellő számban nincsenek, mert ezeknek mindannyinak tájékozottsággal kellene bírni a felsőbb bíróságok felfogásával, judicaturájával s azon n ézp ontok kai és irányelvekkel, melyek az ezek által hozott ítéletek és végzésekben kifejezésre voltak juttatva, szóval a jog és a törvény analógiája és ennek consequentiája iránt. Valamely módozatot azonban kell kutatnunk s kell találnunk; másként jogszolgáltatási intézményünk nem dicsekedhetik létjoggal és létalappal. Nézetem szerint a vád rendszeres képviselete — habár ezt épen nem a «vád» kifejezés rideg értelmében, hanem az egyház helyes érdeke szempontjából látnám jónak megalkotni, mely az ártatlanul üldözöttnek védelmét is ép oly hivatásában álló functiónak tekintené — itt domborodik ki a maga teljes jelentőségében, ennek teendői közé lévén utalhatók mindazon adatok egybegyűjtéséről jó eleve gondoskodni, a melyek nélkülözhetlenek a — különösen felsőbb — bírósági Ítéletek meghozatalánál, s jogi tanácsokkal szolgálni ugy a vizsgálat el-, valamint el-nem rendelésére felhatalmazott bírósági elnököknek ; irányt adni a vizsgálatok menetének s fejlesztésének ; indítványozni nemcsak a panaszlott terhére, hanem ennek a javára szolgáló tárgyi jelenségek aktaszerű megállapítását is; végre a bizonyítási eljárás, illetőleg a fölmerült bizonyítékok mérlegelése és méltatása mellett szóbeli jogi indokolt véleményt adni a törvény alkalmazására nézve, s ezzel a bírói cognitió megállapításánál közreműködni. A rendszeres közvád hatásköréhez tartoznék, fontosabb ügyekben akár az Ítélet enyhe, akár annak szigorú volta, akár végre a törvény nem helyes alkalmazása miatt felsőbb bírósági határozatot provokálni; a jogerejű Ítéletek végrehajtását ellenőrizni; az alaptalan vagy roszhiszemű vád megtorlása végett a szükséges intézkedéseket megtenni; perújításoknál a törvényben meghatározott indokok fenn- vagy fenn-nem forgása, nem használt ujabb bizonyítékok felmerülte vagy hiánya, tehát a kért perújítás elrendelése vagy megtagadása tekintetében Írásbeli indokolt előterjesztéssel élni; a fegyelmi vétség elévülése indokából, az eljárás mellőzését, vagy a már folyamatba tett per megszüntetését tanácsolni, s a tervezet 317. :-ában feltüntetett rendkívül komplikált, s mulhatlan correctiót igénylő feltételek tömkelegéből a ki igazodást elősegíteni ; ép ugy a tör vény javas-