Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-02-15 / 7. szám

221 222 kerül, az fizet a közalapba évenkint i frtot, akinek 300 frtba kerül, az fizet 30 krt. 6. §. (220.) Az évi járulék megállapítása osztályba sorozás altal történik, még pedig akként, hogy minden családfő azon osztályba sorozza magát, melv a 2i9.§-ban megállapított aránynak megfelel. 7. §. (221. §.) Az osztályba való sorozás végett a következő 16 osztály állapíttatik meg. i-ső osztályba soroztatnak azok, akik évenkint 40 forintnál többet fizetnek. 2-ik osztályba azok, kik évenkint 40 frtot fizetnek 3—ik » » 20 » » 4-ily » » 10 » » 5—ik » » 8 » » 6-ik » » 6 » » 7—ik » » 4 » » 8- ik » » 2 » » 9-ik » » 1 » » 10-ik » » 070 krt » 11-ik » » o-6o » » 12-ik » » 0-50 » » 13-ik » » 0-40 » » 14-ik » » 0-30 » » 15-ik » » 0-20 )> » 16-Ík osztályba a vagyontalan cselédek és napszámosok, a kik évenkint 10 krt fizetnek. Azon egyháztagok, családfők, kik egészen vagyontalanok, s e mellett keresetre képtelenek s igy köz-, vagy magánadakozásból élnek, az évi járulék fizetésére nem kötelezhetők. 8. §. Az osztályba sorozás bevallási iveken történik. Ezen ivek betöltetését, illetőleg évenkénti kiigazítását az egyetemes convent által megállapított utasítás szerint, az egyházközségek presbyteriumai kötelesek eszközölni. A bevallási iveket a gyülekezeti elöljáróság kellő mennyiségben díjtalanul kapja az esperesi hivatalnál. • 9. §. (222.) Valamely egész egyházközség teljességgel nem menthető fel a közalaphoz való járulás kötelezettsége alól, még az sem, mely a közalap pénztárából állandó segélyt húz, mert a közalapi tartozás nem az egyes egyházközségekre mint testületekre, hanem az egyes családfőkre nehezül s azok által is fizetendő. Épen ezért minden egyházközségből a presbytérium által a közalapadó czimén oly összeg szolgáltatandó be, mely megfelel a községbeli egyes egyháztagok közalapi tartozása összességének. 10. (223.) A családfőnek jogában áll évi járulékát egyszer mindenkorra megváltani, a mi akkép történik, hogy az osztály szerinti évi járuléknak húszszorosát készpénzben a közalapba lefizeti; azok részére, a kik magukat ekkép megváltották, erről az esperes és a helybeli lelkész által aláirt elismervény állíttatik ki. A magát az évi járuléktól megváltott családfő sem maga, sem elsőfokú legidősebb egyenes utóda a közalaphoz járulásra többé fel nem hívható. A megváltás fejében befizetett összegek tőkésitendők, s csak a tőkének kamatai fordíthatók az évi kiadások fedezésére. 11. §. (224.) Az előbbi §-ban emiitett tökén kivül a közalap tőkéjének gyarapítására szolgálnak : aj Egyes egyházi testületeknek u. m. az egyházkerületeknek, megyéknek és községnek hasonczéiu tőkéi vagy adományai, a mennyiben azok most vagy később felajánltatnának; b) kegyes alapítványok ; c) végrendeleti hagyományok ; aj évenkint egyszer, október hó utolsó vasárnapján, mint a reformátió évfordultán, a templomi hirdetések jövede'me ; ej az alap évi jövedelmének évről-évre tőkésítendő 25%-a-12. §. (226.) Az egyetemes konventnek feladatává tétetik, hogy a 2. §. ej pontjában emiitett orsz. református egyházi nyugdijintézet kárdésével tovább is foglalkozzék s arra vonatkozólag készítendő végleges tervezetét még azon esetben is,, ha ahhoz az egyházkerületeknek, avagy azon többségének hozzájárulását nem nyerhetné meg, terjessze a közelebbi zsinat elé. 13. §. (227.) A közalapot kezeli az állandó végrehajtó bizottság, mely mellett egy állandó ellenőrző bizottság áll. A végrehajtó bizottságot képezik az egyházkerületek által az egyetemes convent felhívása folytán e czélra választott egy-egy rendes tag s ezek akadályoztatása esetére, az ugyancsak az egyházkerületek által e végből választott egy-egy póttag. Elnökét, alelnökét, előadóját, a bizottság maga választja. Eljárását az egyeteme s convent által kiadott vagy kiadandó utasitás szabályozza. Az állandó ellenőrző bizottság egy elnökből és két tagból áll, kiket az egyetemes convent választ. A végrehajtó bizottság feladata a közalap kezelése, a közalapra vonatkozó egyházi törvények és az egyetemes conventnek azok értelmében hozott határozatainak végrehajtása, az évenként kiosztásra kerülő összegeknek felosztására vonatkozó javaslatnak elkészítése és annak ellenőrzése, hogy az előző években kiosztott összegek a megfelelő czélokra lettek-e fordítva ? átalában ellenőrzése a külső kezelésnek — továbbá megvizsgálása ugy az egyházmegyei, mint a központi — közalapi számadásoknak, végül mindannak megtétele, a mi ezen alap felvirágzását előmozdítani képes. A végrehajtó bizottság a közalap kezelésére vonatkozó minden jelentéseket, valamint a conventhez teendő mindennemű jelentéseit, illetőleg javaslatait, az egyetemes convent üléseit legalabb 8 nappal megelőzőleg tegye át az ellenőrző bizottság elnökéhez. Az ellenőrző bizottság tiszte : ezen jelentés, illetőleg javaslatok átvizsgálása és ennek alapján a conventi gyűlés elé véleményes javaslat tétele az iránt, hogv a végrehajtó bizottság jelentései és javaslatai tudomásul vétessenek, illetőleg elfogadtassanak-e ? avagy módosíttassanak és hogy a számadás tevőknek a szokásos felmentvény megadassék-e vagy sem ? Az egyetemes convent csak az ellenőrző bizottság ezen jelentésének kapcsában veszi a végrehajtó bizottság jelentéseit és javaslatait tárgyalás alá. 14. §. Az 1891-ik évi egyetemes convent által a közalapi járulékok kivetése, helyesbítése, beszedése, esetleg behajtása, kezelése és beszolgáltatása ügyében az eddigi gyakorlat alapján összeállított és a zsinatnak bemutatott utasításokat és szabályzatot a zsinat helyeslőleg tudomásul veszi, fenhagyatván továbbra is az egyetemes conventnek azon jog, hogy ezen szabályzaton a törvény korlátai között, a további tapasztalatok alapján a szükséghez képest esetről-esetre módosításokat tehessen. Indokolás. A bizottságot munkálata folyamán azon elv vezérelte, hogy a meglevő törvényből mindaz megtartandó, a mi abban jövőre is használható. Nem tartotta tehát czélszerűnek javaslatában tovább menni, minthogy felhasználtatván a 10 évnek tapasztalatai, tétessenek meg a törvényen azon módosítások, a melyeknél fogva