Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1891 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1891-01-04 / 1. szám

15. §. Az egyházmegyei közgyűlés által egy évi tartamra választott két világi és egy papi rendes- és egy világi, egy papi pót-tagból és az esperesből (vagy helyetteséből) mint elnökből, az egyházmegyében előforduló lelkészválasztások vezetésére lelkészválasztási bizottság alakul, melyhez esetről-esetre a választó egyház presbyteriuma három tagot küld ki a maga kebeléből. 16. §. A lelkészi hivatal megüresedése s a n. §-ban foglalt intézkedések megtétele után legalabb két-, legfölebb három hétre az esperes a lelkészválasztási bizottságot az érdekelt egyházba összehívja.*) 17. §. A választási bizottság egyházmegyei tagjainak együttesen, valamint a választó egyház helybeli tagjainak szintén együttesen joguk van egy-egy, vagy több, de legfölebb három-három — megfelelőleg minősített egyént ajánlani a megválasztás végett. Minden ajánlott fölött a teljes bizottság titkos szavazással szótöbbséggel határoz. A szótöbbséget nyert ajánlások élőszóval azonnal j az előre értesített választó egyházközség elé terjesztet- ' nek, melynek joga van azok alapján : vagy egyhangúlag nyilatkozni az ajánlottak egyikének meghívása iránt ; vagy (ha ez nem történik) egy havi időt kérni az ajánlottak megismerésére s felőlük értesülés-szerzésre ; vagy az ajánlatok mellőzésével nyílt pályázatot kérni. 18. §. Egyhangú meghívás csak akkor történhetik, ha a választásra jogosultak általános többsége jelen van és ha a jelenlevők közül legalább 10 választó szavazást vagy halasztást nem kér. Ily esetben a meghívás jegyzőkönyvi alakban azonnal a helyszínén fogalmazandó s a választási bizottság összes tagjai és a választógyülés két megbízottja által alairandó. Az illetőhöz az esperes juttatja el — s ha az a meghívást — illetőleg választást elfogadja — a valasztás be van fejezve. 19. §. Az egy havi idő, a bizottság által ajánlottak megismerésére, ha a gyülekezet kéri, feltétlenül megadandó s akkor a választas az attól számítandó ötödik vasárnapra kitűzendő. Mikor, ha a gyülekezet az ajánlottak közül egyiket sem akarná választani, a nyílt pályázat azonnal feltétlenül kitűzendő. Ugy szintén az esetben is, ha a bizottság nem tenne ajanlatot, vagy ha a gyülekezet az ajánlások mellőzésével pályázatot kiván. V. Pályázat és kijelölés. 20. §. A pályázat az esperes jelentésére a püspök által, az egyház neve és a lelkészi javadalom hivatalos becsösszegének kitételével, a pályázati határidő s a pályazatok elfogadására illetékes esperes neve, lakhelye, utolsó postája megjelölésével, legalább az azon egyházkerületben megjelenő egyházi lapban, esetleg másokban is, közlendő. A határidő a hirdetés megjelenésétől számítva legalább három — legfölebb öt hétre tűzendő ki. A pályázni kívánók minősitvényöket, (melyben képesítő vizsgálataik ideje, helye érdemjegye — valamint segéd- és rendes lelkészi vagy tanári szolgálataik tartama, végre minősítések foka (a 4. 5. és 6. §§. szerint) — ez utóbbi római számmal és betűvel, kiteendő) *) A netaláni pressió gyakorlásnál sokkal fontosabb tekintet itt a választó egyház valódi akaratának a helyszine'n való megismerhete'se, s az egyház részéről kiküldött tagok tiszta eljárásának ellenőrizlietése, pályázati kérvénvök kapcsában az illető espereshez küldik be. 21. §. Az esperes, a pályázati határidő lejárta után legfölebb egy hétre, akár saját egyházába, akár a választó vagy más szomszédos egyházba összehívja a lelkészválasztási bizottságot, melynek a választó egyház részéről való három tagja, a presbyterium által újra választandó, de az előbbi tagok is megválaszthatok. 22. Oly egyén, ki a pályázók valamelyikével első vagy másod fokú vérrokonsági vagy sógorsági viszonyban van, a lelkészválasztási bizottságban részt nem vehet ; s ily esetben a bizottság a presbyterium részéről más taggal — az egyházmegye részéről pedig a póttagok valamelyikével egészitendő ki. 23. §. A beérkezett pályázatok a bizottság elé terjesztetvén, a minősitvények megvizsgáltatnak, a kellő minősitvény nélküliek félretétetnek, a kellőleg minősített pálvázók jelöltekül jelentetnek ki. Hivatalból kizárandó azonban minden oly egyén, ki illetékes egyházi felsősége által, még folyamatban levő fegyelmi kereset alá van vetve, vagy megválasztási jogától itéletileg meg van fosztva, mig törvényesen feloldva s választhatási jogába visszahelyezve nincs. Ezeken kívül is azonban, a bizottságban teendő nyílt indokolással, joga van a bizottságnak nyilt szavazatok többségével kizárni azt, akinek esetleg megválasztását az egyházra nézve bármi tekintetben károsnak vagy veszélyesnek találja.*) Ily kizárást azonban csak egy, legfölebb két egyén irányában gyakorolhat. A kizárás indokai jegyzőkönyvbe veendők. 24. §. Az esperes köteles a kizárást és annak indokait tartalmazó jegyzőkönyvet a kizárt egyénnek, pályázatával együtt, három nap alatt elküldeni s egyszermind a püspöknek is, a kizárásról s annak indokairól jelentést tenni s az érdekelt egyházat is értesíteni. A kizárás ellen ugy a kizárt egyén, mint a választó egyház, vétel után nyolcz nap alatt felebbezhet a püspökhöz, a ki a felebbezésre öt nap alatt határoz s vagy i helybenhagyja a kizárást, vagy az illetőt a jelöltek közé j visszaállíttatja. VI. A választás előkészítése. 25. §. A pályázatok számbavétele, vagy ha kizárás történt: a felebbezés és eldöntés bevárása után, a legközelebbi vasárnap, istenitisztelet végeztével, a jelöltek névsora a gyülekezetben közhírré tétetik. E közhírré tétel után legalább hat — és legfölebb kilencz hétre tűzendő ki az esperes által a választás. Ez idő alatt a választók a jelölteket szolgálati helyükön meghallgatják. 26. §. Az összes választók legalább egy harmadrészének aláírásával a presbyterium a pályázók közül egyet vagy kettőt, legfölebb hármat, a gyülekezetben magok személyes bemutatására és egyszeri szónoklat tartására meghívhat. A mely jelölt az ily meghivást elfogadja, az arra kitűzött vasárnap reggelén a gyülekezetben megjelenik, az isteni tiszteleten szolgálatot végez, de még azon nap, naplemente előtt, a gyülekezetből távozik s oda a választásig többé vissza nem térhet. Ha meghivás nem történik, vagy el nem fogadtatik, a jelölteknek a valasztó egyházban megjelenése, vagy valamely közeli egyházban, hol a választók meg*) Ebbe vannak befoglalva a jelenleg érvényben álló törvény 194. §-ában a kijelölésből kizárandóknak itélt — bár fegyelmi kereset vagy itélet alatt nem álló egyének is.