Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-09 / 6. szám

Józsa Pál üdvözölte (az elnök Kállay István nem volt jelen.) Ezek aztán az orsz. ev. ref. tanítói-gyülés előkészítő bizottságává alakultak és Józsa Pál kisújszállási tanítót elnökké, Kiss Sándort jegyzővé választották. Ezután Kiss Sándor előadói jelentését és véleményes javaslatát tárgyalták, a melyben ismerteti az orsz. ev. reform, tanítói-gyűlést és a zsinat elé juttatandó memorandumot illető mozgalmakat, véleményeket s javaslatokat. Különösen kiemelte : i. a hevesnagykúnsági ev. ref. tanító-egylet következő négy tételét : r. Az orsz. közalapból a tanítók is segélyeztessenek. 2. Az egyházker. tantervek vétessenek összehasonlító bírálat alá. 3. Vallásos képzés. 4. A tanítói tekintély emelésének szüksége és eszközei. 2. A nagy-bányai ev. ref. tanító-testület emez öt pontját: 1. Általában a tanügy, de különösen a reform, népoktatásügy fejlesztése. 2. Az ev. ref. tanítók képzettsége s átalános műveltségi fokának emelése. 3. Szakfelügyelet. 4. A közalapból a tanítók is segélyeztessenek. 5. A tanítók helyzetének 1 avítása. 3. A Szalóki Dániel csokonyai tanító 12 pontját, a melyek teljesen összhangzanak a bihari memorandummal. 4. A barsi ev. ref. tanító-egylet 14 pontját, melyek közül felemlítendőnek tartom a következőket: r. Egyházkerületi tanterveink összehasonlíttatván, helyettük egy a célnak megfelelő hozassék javaslatba, mely aztán a hazai összes reform, iskoláknál alkalmazva lenne. 2. Az ev. reform, tanító-egyletek jog- és hatásköre kiszélesítessék, legalább annyira, hogy a tanügyi adminisztratió érdekében hozott elvi jelentőségű határozatai, illető tanügyi hatóságaink által jogerőre emeltessenek. Tankönyveket csak a tanító-egyletek egybehangzó bírálata alapján legyen szabad alkalmazni. A többi 12 pont lényegileg egy a bihari javaslattal. Már hiszen statust in statu ne kívánjanak, az az : várják meg, hogy azokat «az elvi jelentőségű határozatokat)) előbb megbírálják az egyház hatóságai és ha jónak találták, akkor emeljék jogerőre! Ha pedig azt hiszik, hogy akár az ország, akár csak a ref. egyház tanító-egyletei valamely tankönyvre ((egybehangzó bírálatot)) hoznak : akkor aligha lesz tankönyvünk. 5. Az érmelléki ev. ref. tanító-egylet —és : 6. A bihari ev. ref. egyházmegyei tanító-egylet memorandum-javaslatát, miket már fenntebb ismertettünk. Végül részletes tárgyalás alapjául ajánlotta a bihari javaslatot, azon kívánalommal megtoldva, hogy az egyházkerületi tantervek összehasonlító bírálata alapján egy uj tantervet készítsenek. (Prot. Népt. 565—568. illetőleg 581-58). lap.) . Az előadó véleményes javaslatát az ezutáni teendők kiinduló pontjául elfogadták. Továbbá elhatározták: a) hogy az ev. reform, tanítók országos gyűlése 1890-ben Budapesten tartassék meg, még pedig a IV-ik egyetemes tanító-gyűlés megelőző két napján (az első nap délutánján előértekezlet, a másodikon rendes gyűlés) tartassék. b) A gyűlés főtárgya legyen a zsinathoz fölterjesztendő egy olyan emlékirat készítése és elfogadása, mely az ev. reform felekezeti tanítóságnak úgy a népoktatásügy fejlesztése, mint saját helyzetének javítására vonatkozólag minden jogos kívánalmait kellő indokolással magában foglalva, részletes javaslatot is tartalmazzon a kivitel módozata iránt. Egy ily emlékirati javaslat szövegezésére, illetőleg a bihari ref. tanítók által benyújtott javaslatnak ily értelemben való kiegészítésére, Józsa Pál elnök és Kiss Sándor jegyző mellett egy bizottságot küldtek ki oly megbízással, hogy az általuk szövegezett javaslatot, az elnök, az országos tanító-gyülést előzőleg 3 hónappal minden ev. ref. tanító-egyletnek küldje meg. d) A költségek viselésére az ev. ref. tanító-egyleteket adakozásra szólították. Végül: Józsa Pál elnök, Kiss Sándor jegyző, Kecskeméthy László, Kecskés János, Sápy Lajos, Simon Károly, Sinka Lajos, Szalóki Dániel, Végh István és Sólyom Antal tagokból megalakították «az előkészítő bizottság törzsét)), felszólítván az ev. ref. tanító-egyleteket, hogy ezekhez kebelükből egy-egy tagot válaszszanak, megbízván őket azzal is : hogy az országos tanítói gyűlés tárgysorozatát megállapítsák. Közlönyül a «Prot. Néptanítót)) választották. (Lásd a jegyzőkönyvet a Prot. Népt. 690 —693. lap.) Ezen határozatok végrehajtására vonatkozólag 1889. nov. 30-ki kelettel, Józsa Pál elnök fel is hívta a magyarországi ev. ref. tanító-egyletek elnökeit, hogy az előkészítő bizottságba egyesületük kebeléből egy tagot válaszszanak és annak nevét, lakását 1890. márc. i-ig vele tudassák ; végül a költségekre adakozzanak. (Prot. Népt. 690. lap.) Ha majd az uj. javaslatot látni fogjuk: lehet, hogy hozzá fogunk szólani. Ben Mikrosz. Az ev. reform, tanítók országos gyűlése. Minden gyűlés sikere sok tekintetben függ annak tárgyától, hogy mennyiben képes az felkölteni az azon gyűlésen résztvevők érdeklődését. Továbbá az előadók felfogásától, hogy mily mérvben képesek azok a közös érzület alaphangját eltalálni s ezen a törvényes és logikailag következetes akkordok felhasználásával a lelkesültséget fokozni, szónokai hévvel a közönséget magukkal ragadni a szívérzelmek azon sférájába, hol a lelkesültség tettekben nyilatkozik, hol elnémul a nyelv, de annál hangosabban beszélnek a szemek a szív melegéről, a lélek elégiiltségéről s megmozdul a kéz, hogy a mit a szív érez, a lélek parancsol, azt meg is valósítsa. Itt teremnek a nagy tettek, melyek átalakító hatással bírnak. Az ev. ref. tanítók országos gyűlése elé jogosult várakozással tekint a társadalom minden osztálya, vájjon mi az, a mit e félreismert, érdemei, képességei szerint soha nem méltányolt, szegénységben, önfeláldozásban és nagylelkűségben telhetetlen prot. tanítók alkotni képesek ; vájjon érdemes-e figyelemre, s ők maguk arra, hogy egy nagy eszme, a független prot. tanügy eszméje vezérférfiaiul tekintessenek s a haladó kor igényeinek megfelelő nemzeti szellemben leendő irányításával megbízassanak? Hiszen a közelmúlt még erre nem jogosít! Hát a jelen ? hát a közel jövő ? Mind ezen kérdések kétségtelenül előtérbe tolulnak azon feltevésnél, hogy a prot. tanítók országos gyűlést tartanak. És nekünk prot. tanítóknak mind ezen kérdésekre felelnünk kell férfiasan, legjobb meggyőződésünk szerint, ott a forumon, egy ország színe előtt, az erőmérő tornacsarnok, a közgyűlés küzdhomokján. Nem kicsinyelhető dolog. Egy ország számban és erőben jelentékeny osztályának, egy szabadság és függetlenség elvein felépült Krisztusi nagy egyház alapvető munkásainak, a modern társadalom első rendű kultur harcosainak jó vagy balsorsa, megbízhatósága vagy kiskorúsága, szégyene vagy dicsősége nyugszik az elvetett kockán. Vájjon melyik rész fordul felül? Ezt a kérdést vannak hívatva eldönteni: aj azok