Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-28 / 52. szám

kói segédlelkészhez, kit a gyülekezet tagjai egyhangúlag és nagy lelkesedés mellett kiáltottak ki rendes lelkészüknek. A szerencsés választás s a kívánt béke és egyetértés helyreállítása az esperességi elnökség (Glauf Pál főesperes, Kabin yi Aladár felügyelő) tapintatos erélyének s különösen Kubinyi közbeléptének köszönheő. — A turopolyai ev. egyház lelkészévé Svehla István závadai rendes lelkész választatott. —• A deési egyházmegyében a magyar-láposi egyház lelkészi állomására öt pályázó közül általános szavazattöbbséggel Barabás Samu szinyei körlelkész válasatatott meg. * Lelkész jelölések. A bihari egyházmegyében a zsákai egyház lelkészi állomására kijelöltettek : Vadon Miklós nyüvedi, Lévai Mihály jákó-hodosi, Major Gyula pelbárthidai, Szokolai Béla h-k. kovácsi rendes és Nagy István n.-váradi s. lelkészek. — Ugyancsak a bihari egyházmegyében a csökmői egyház lelkészi állomására jelölve vannak : Nánássy Imre m.-telki, Csák József ménes-gyoroki, Bögös Lajos erdő-gyaraki rendes, Doma Gyula csökmői és Bélteki Géza n.-váradi s. lelkészek. * Karácsonyfa ünnepélyek. A karácsonyi ünnepek alkalmából az idén is több közintézetben tartottak karácsonyfa-ünnepek a fővárosban. A humanismus nemes versenyre keli az egyházban és társadalomban. A mi jótékony intézeteink közölt az országos protestáns árvaház gyakorolja legnagyobb mértékben a jótékony szeretet ker. kötelességét. Idei karácsonyfája is nagy örömet és nagy áldást liirdetetett szegény árváinknak. Az alkalmi beszédeket Szabó Aladár theol. h. tanár és Schranz János lelkész tartották az intézet szegényház-téri épületében, hová ez alkalomra is nagy számmal kimentek árváink jól tevői. — A budai vasárnapi iskolások karácsonyfaünnepélyén a tíénárd Lajosné elnöklete alatt működő hölgybizottság osztotta a karácsoni ajándékokat (meleg ruhák, cipők, élelmi szerek stb); az alkalmi imát Szabó Aladár, az alkalmi beszédet Szász Károly püspök ur tartotta. A nagyszámú közönség körében ott volt Tisza Kálmánné, a budai egyházrész védasszonya is. * A zsinati előkészítő bizottság munkálatából ismét kinyomatott és az egyházalkotmányi albizottság tagjaihoz megküldetett két fontos törvényszakasz. Egyik az egyházalkotmányi törvényjavaslat, mely az egyházi törvénykönyv i—197. §-ait veszi revizió alá s fejti ki a revizió indokait ; terjedelme, az indokolással együtt, 5 nyomatott ív. Egészen uj alkotás benne az egyházi közigazgatási bíróság szervezése, mely elé az egyházi közigazgatás körében felmerült pörös ügyek elintézése íog tartozni. Az egyházközségek hatáskörében az ősgyülések intézménye megszorítás alá került. Az árva-és szegény-ügy gondozására a gyülekezetekben külön gondnok, a ccszegények és árvák gondnokai) állittatik be. A népesebb egyházaknak az egyházi közigazgatás terén nagyobb jog, nevezetesen egész 12-ig emelkedhető szavazat terveztetik. Az egyetemes konvent tagjainak választását, a mi tudvalevőleg vitás kérdés, akként oldja meg a javaslat, hogy a konvent tagjait az egyházkerületi közgyűlés válaszsza. — A másik törvényjavaslat az egyházi közigazgatási biroság szervezéséről, hatásköréről és eljárásáról szól. A közigazgatási bíróságot gyakorolják I. az egyházmegyei tanácsok (elnökség, tanácsbirák), és II. az egyházkerületi tanácsok (elnökség, esperesek, gondnokok és tanácsbirák). Hataskörük kiterjed mindennemű akár személyi, akár dologi vitás és pörös ügyre, a mi nem szorosan fegyelmi természetű ; tehát pl. pap-, tanár-, tanító-választási, dijlevelí és fizetési ügyek, adózási pörök stb. A törvényjavaslat részletesen szabályozza az eljárást mindkét forumon. Mindkét munkálat gróf Degenfeld József, Ritook Zsigmond, Szél Kálmán és Tóth Sámuel zsinatelőkészitő bizottsági tagok aláírásával jelent meg. A nagyfontosságú törvényjavaslatokat jövő évben részletesen ismertetjük, előre is felhiván rá olvasóink, de különösen dolgozótársaink figyelmét. * Az elkeresztelési ügyben írott római levelek, melyeket mai számunkban mi is közlünk, országszerte nagy felháborodást keltettek. Az «önálló», a ((független)), a (cszabadw Magyarországnak legsajátabb belügyében, az anyakönyvezés ügyében tett törvényes intézkedésére Rómából kijelentik, hogy azt «a szentszék sem el nem fogadja, sem el nem tűrheti)). Minő állapotok ezek? Hova jutunk ezúton? Qousque tandem? Minő megaláztatása ez a nemzetnek, az országnak és az ország kormányának? Hát Canossaba készülünk? Nyakunkba akarjuk venni az ultramontán uralom jármát-igáját ? Hisz ez nem dogmai, hanem politikai és hatalmi kérdés. A magyar szabadság, az állami függetlenség és a nemzeti becsület kérdése. Nem hihetjük, hogy ez a szabadságszerető, felvilágosult mag}?

ar nép a középkorba akarjon visszaesni ; bizunk a nemzeti géniusz erejében, bizunk nemzeti kormányunk jó intenciójában. Hiszünk azon törekvésében, hogy Magyarországot megőrizni igyekszik a megaláztatástól, melylyel a hierarhikus uralom felülkerekedése fenyegeti polgári és egyházi szabadságunkat. De épen azért, mert bizunk benne, joggal várjuk, hogy határozott és férfias szavait határozott és férfias tettek is kövessék. A cselekvés órája ütött, nincs idő a késedelmezésre. Minél tovább halasztja a gyökeres orvoslást, annál inkább elmérgesedik a már is mélyre hatolt seb. * A Téli Újság eddig megjelent számai ismét bizonyítják, hogy e régi kis vallásos lapunk gondos szerkesztő kezéből kerül ki. Eddig három számát láttuk az idei, már 12-ik évfolyamnak. Közölt három sikerült képet : a Károli Gáspár szobráét, Beöthy Zsigmondét és gróf Kún Kocsárdét, mindenik mellé jói irt élet- és jellem-rajzot csatolva. Mindenik számában vannak rövid, tanulságos vallás-erkölcsi képek és történetkék ; van egy-egy vallásos költemény s a vegyes közleményekben érdekes de épületes apróságok. A «Tárcá»-ban Kálmán Farkas ír régi krónikákból zamatos magyarsággal «Egy gazdátlan örökség)) cím alatt vonzó elbeszélést. Szóval minden közleménye gondosan megválasztott és a célnak megfelelő, miért elismerés illeti meg a buzgó szerkesztőt, Csécsi Miklós makói lelkészt. Egyes szám ára 2 kr. Előfizetés Hornyánszkyr hoz küldendő Budapestre, szerkesztőségi ügyben Csécsi Miklós keresendő meg Makón. Melegen ajánljuk a nép között való terjesztésre. * Előfizetési felhívás. Az általam szerkesztett «Magyar Zenészen Lexikona fogyóban lévén, elhatároztam, hogy a II. kiadást tetemesen kibővítve ((Általános Zenészeti Lexikon)) czimen fogom, 1891. év elején közrebocsátani. E műben zenészeti műszavakon kivül, különös tekintettel leszek a magyar művészetre, zeneszerzőkre stb.; de foglalkozni fogok a külföld jelesebb zenészeivel is, különösen azokkal, kiknek szellemi működése hozzánk is eljutott. Felhívom hazánk összes zeneművészeit, dalművészeit, zeneszerzőit, kik vagy ujabb adatokkal toldhatják meg «Magyar Zenészeti Lexikonoméban megjelent életrajzaikat, vagy épenséggel művemben fölvéve még nem voltak, hogy életrajzi adataikat 1891. évi február hó végéig hozzám beküldeni szíveskedjenek. Tisztelettel Ságh József a «Zenelap» szerk. Budapest, Kerepesi-út 55. szám