Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-12-28 / 52. szám

kelhet — mondja — mert bevallott főczélja a felekezeti iskoláknak is az állam segélyét biztosítani. Kardos Albert Néhány szót ir az uj közoktatási költségvetésről, ismét méltán felpanaszolva, «hogy az alföldi magyarság tanügyét, kivált középiskoláit az állam mennyire nem támogatja. Magyarország közepének, az alföldnek meg kell elégednie azzal az 5000 frttal, mely a halasi ev. ref. gymnasiumot van hivatva egy kissé talpra állítani.» Pedig: «Teremt-e Isten több magyart, Mig a világ, mig napja tart: Ha mi is elfogyánk ?!» Az irodalom rovat alatt több könyvismertetést hoz. II. Magyar Tanítóképző. Szerkeszti Nagy László 1890. 8-ik s 9—ik füzet. A 8-ik szám a tan. kép. tanárok orsz. egyesületének első közgyűlésével foglalkozik. Közli jegyzőkönyveit is. A 9-ik számban Tanítóképzés rovat alatt, Zajzon Dénes ir Tan. képző intézeteink fejlesztéséről. Ez okból foglalkozik a hiányokkal. Szem'ügyre veszi az állami képezdék helyiségeit. Kívánja, hogy mindenütt alkalmas helyiségekkel láttassanak el. Sürgeti a mellett az internátus és convictus berendezését. Kiegészitendónek tartja továbbá a tanári testületeket ; szabályozandónak, illetőleg javítandóknak fizetéseiket ; szaporitandónak a tan. képzők felszerelését. Majd szól a nem állami tanitóképezdékről. Ezeknek nagyon hiányos helyiségük, felszerelésük ; legtöbb csak függelék. Számukat apasztandónak s tanáraikat jobban fizetendőknek mondja. Szól a tan. képzők elhelyezéséről is. Pestvármegvéből péld. a félegyházit akár Szegedre, akár Temesvárra ajánlja vinni; a znióváraljait pedig Besztercze-Bányára; a székelykereszttirit Maros-Vásárhelyre. Ezután a vall. közokt. miniszternek XlX-ik jelentését közli alkalmas reflexiókkal a tanitóképezdékct illetőleg, majd közgyűlési értekezések jőnek. Csepreghy Endre. Arányi Antal és Miklós Gergely nézetei ezek a tanító képezdékbe való fölvételre vonatkozólag. Népoktatás rovat alatt Schwetz Vilmos ir a IV. egyet, tanitógyülésről. Irodalom rovata könyvismertetéseket hoz. Egyesületi élet. Végül a Vegyesek között, a dunántúli ágostai evang. egyházkerületnek, a soproni tanitóképezdére hozott áldozatairól is megemlékezvén ezt mondja: «Mily viszszatérő szinben tűnik fel e mellett a dunántuli ev. ref. egyházkerület cselekedete, a mely augusztusban Székesfehérvártt gyűlést tartván, a pápai ev. ref. tanítóképző intézetet hirtelen feloszlatta és a tanárok egy részét szélnek eresztette.)) Igazán visszatetsző volna ; de talán téves a szerkeszt© értesülése, mert nem egészen eresztette szélnek. III. Felső nép- és polgár iskolai közlöny. Szerk. Dr. Kiss Áron és Dr. Kovács János. VII. évf. 9. sz. (A felső nép- és polg. isk. tan. egyleti) Választmány munkaprogrammja: 1. Fizetés rendezés. 2. Szervezeti javaslat készítése, mely felölelje a polgáriskolák, felső népiskolák és szakiskolák jövendő szervezetét. 3. Ezen iskolák tanterve. 4. Utasítás készítése a tantervhez. 5. Egyleti ügyek. Ezután Kiss Jenő arról ir, «Hogyan lehetne polgáriskoláinkkal kapcsolatos tanműhelyeinket ugy szervezni, hogy azok népszerűségre tegyenek szert és jövőjük biztosítható legyen ?» Egyesületi élet. (Jegyzőkönyv.) Miniszteri rendeletek. Lapszemle. Beküldött könyvek. Különfélék. IV. Nemzeti iskola. Szerk. Kerekgyártó Elek. I. évf. 21. és 22. sz. Czikkei közül figyelemre méltók : Hock Jánosé a modern nőnevelésről (21. sz.) Sokkal fontosabbnak tartja a nők nevelésében a tulajdonképeni nevelést, mint a tanítást s helyesen mondja : «Művelni kell őt női hivatása megjelölt körében s nem szabad a szülőnek beleesni az oklevél-mánia modern betegségébe.)) A nőiskolák a fősúlyt a tehetségek kifejlesztésére vessék. Nyújtsanak általános műveltséget, de azt ne tegyék függővé a tanitói diplomától. Az ily fölösleges műveltség helyett jobb, ha a szülök leányaik testi tehetségét fejlesztik a physikai nevelés utján. Gyakorlatibb irányt a nők oktatásában. A vidám kedély, a szelíd szellem, a derült világnézet sokkal jobban áll a nőnek, mint a negélyzett nyugalom, a pedáns tudákosság. Egy mosoly a nő arczán többet ér, mint a logarithmus; egy csillogó köny szemében többet mond, mint ezer tinta csepp.» Zajzon Dénes Természet és nevelés czim alatt a 21. és 22-ik számban ir. Fejtegetésében arra az eredményre jut, hogy nem a polgáriasultság az, mely elfajuíttá teszi az erkölcsöket, sem pedig a nevelés és a kultura, hanem saját természeti durva ösztöneink. A mi vérünkben van a rosz. Egyedül a kulturának s ezzel összekötve a nevelésnek köszönhetjük, hogy a haladó művelődéssel az állatias tulajdonságok idő folytán szelídebbekké válnak és bizton remélhetjük, hogy a haladó művelődéssel utódaink még jóval nemesebbekké fejlődnek. Egyéb rovatok: Egyesületi élet; szépirodalom; könyvesház; levelezés; külföld; vegyesek. — Balkányparti K. ** Lelkész-avatási egyházi beszéd. Irta és 1890. okt. 26-án a budapesti templomban elmondta Takács József czeglédi lelkész. Budapest, 1890. kiadja Kókai Lajos 18 1., ára bérmentes küldéssel 22 kr. E beszéd a f. évi lelkész-avatás'alkalmával a hallgató közönség nagy tetszésével találkozott; hiszszük, hogy olvasva is hasonló hatást tesz. Mert meggyőződés, erő, melegség van benne; gondolatai világosak, eszméi egészségesek ; szónoki heve nemes és fölemelő; stylusa szóvirág nélkül emelkededett és erőteljes. A beszédhez elő- és utó-ima van csatolva. Az Istenben vetett bizalom jótékony hatásáról szól 1. minden emberre, II. különösen a lelkipásztorra nézve — Ézsaiás XL. 28 — 31. alapján. Melegen ajánljuk. ** Hétköznapi könyörgések templomi hasznalatra, irta Csécsi Miklós ev. reform, lelkész. Makó 1890. Nagy nyolczadrét 112 lap, ára 1 frt 50 kr. Kapható szerzőnél Makón. Az építő irodalomban általános elismerés mellett nagy sikerrel működő jeles szerzőnek e munkájára addig is, mig behatókig ismertetnők, felhívjuk lelkésztársaink figyelmét. Teljes hét hétre szóló, összesen 42 reggeli és 42 estéli imádság, s a könyvvégén 51 különböző korú betegért való könyörgés van benne. A könyv kiállítása csinos, vastag betűkkel szépen van nyomtatva, dicséretére válik Kner Izidor gyomai nyomdájának. ** Magyar népmondák az ifjúság számára feldolgozta Radó Vilmos, Ebner Lajos képeivel. Budapest, Lampel R. cs. és kir. udvari könyvkereskedés kiadása, díszkötésben, színes képekkel, 160 1., ára 2 frt 80 kr. A hazai festők által illusztrált ifjúsági iratok II—ík kötete. Tartalmaz 31 magyar népmondát. Á karácsonyi könyvpiacz egyik maradandó becsű darabja. Tiszta,, magyaros, könnyen folyó stylus ; a nemzeti szellem erőteljes lüktetése. Képei szépek. Serdülő ifjúságnak nagyon tanulságos és szivképző olvasmány. — E helyen felhívjuk olvasóink figyelmét a Lampel-cég két könyvjegyzékére : az ifjúsági iratok és a kiválóbb irodalmi termékek 1891-ik évi jegyzékére, melyeket kívánatra bárkinek díjmentesen megküld ez előkelő könyvkereskedés. ** Magyarhoni evangelikus egyházjogtan, irta Csecsetka Sámuel pozsonyi theol. akad. tanár. IV-ik füzet. 469—644 lap. Pozsony, 1890. Szerző sajátja, ára