Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1890-02-02 / 5. szám
szerint pogány-misszió és zsidó-misszió külön-külön közreműködik arra, hogy ama <cvég» előidéztessék, sőt még az absolut eredménytelenség sem oldhatna fel minket ezen kettős missziói kötelesség gyakorlása alól. Még más hívők is vannak, kik ama Pál apostoli mondást: Róm. 11, 25. 26: «E megkeményedés, mely rész szerint vagyon, csak addig vagyon az Izraelen, míg a választott pogányoknak számuk betelik és így az egész Izrael megtartatik», arra magyarázzák, hogy Izraelnek, mint népnek leend ugyan megtérése, de mivelhogy ezen idő csak akkor következik be, mikor a választott pogányok száma betelik, a zsidó-misszió jelenleg nem időszerű és e helyett minden erőnk a pogány-misszióra fordítandó. De vájjon az ezeket írt pogányok apostola ez okból magukra hagyta-e a zsidókat és ellenkezőleg Damaszkustól Rómáig nem mindenütt előbb a zsidókhoz fordult-e a megjelent üdvről szóló prédikációjával ? Ezekhez járulnak még azok, kik a zsidó-missziót ugyan elvileg el nem vetik, de iránta részvétlenséggel viseltetnek azért, mivelhogy a zsidók régi nemzeti hibáik és szemitikus viselkedésűk miatt előttök antipathikusok és ennélfogva a körükben folytatandó misszió irányában érdeklődés nélkül maradnak. A zsidó-missziótól való elfordulás e szerint jórészben a fajgyűlöletben is gyökerezik. A zsidó-misszió harcot támasztott, melynek manapság sincsen vége. Jézus, Istennek ama Krisztusa, az övéi közé jött, az övéi őt be nem fogadták, és az Izrael eltévedett juhai körüli missziója a keresztfán való bűntettesnek halálával végződött. Istvánt agyonkövezték, Jakabot, Zebedeus fiát Heródes Agrippa parancsára lefejezték, Jakabot, az Úr testvérét a templom tetejéről letaszították, bottal agyonütötték, Pált, á volt keresztyén-üldözőt, Jézusról mondott prédikációja után Darnaszkusból, éjjel kosárban kellett a város falán leeresztve megmenteni. A meggyalázó 39 korbács-ütést a zsinagógában öt ízben kellett kiállnia. A zsidók körében a hittérítő jelenben is még el van készülve ily meggyalázásokra, annélkül, hogy munkájától elijedne vagy elidegenednék. De mindennek meg kell lennie! Mert a keresztyénség lényegében fekszik, hogy misszionáló vallás legyen. ((Miképen az Atya elküldött engem», mondja a feltámadott, «űgy küldelek titeket: elmenvén e széles világra, prédikáljátok az evangyeliomot minden teremtett lénynek.)) És mint misszionáló vallás nem áll ellentétben az ó-testamentom vallásával, mert a keresztyénség miszsziója kiegészítője a kijelentés vallása missziójának, mely hangoztatta : ((Dicsérjétek az Urat, prédikáljátok az ő nevét, mondjátok meg a pogányoknak: az Úr a király.» Ezen felhívás átvonul a zsoltárokon és a prófétákon, de végrehajtva csak Jézus által lett. ((Csókolgassátok e Fiút)), mondja a 2-ik zsoltár itója a föld fejedelmeinek. Őt csókolni, azaz neki hódolni egyértelmű a keresztyénséggel, és meghívni a világot, hogy ennek a világ felett uralomra hivatott királynak hódoljon, egyértelmű a keresztyénség missziójával. E zsidó-missziónak szerencsés úttörője hazánkban a skót-misszió, melynek Isten kegyelme 50 évi sáfárkodás után győzelmeket adott kezébe azért, hogy a zsidó-missziót a Róm. 11, 25, 26. értelmében buzgón fotytassa. Láng Adolf. IRODALOM. ** Szentmártoni Radó Kálmán úrnak, a dunántúli ág. hitv. evang. egyház ker. felügyelőjének beiktatása Sopronban 1889. aug. 21-én. Ezzel a címmel jelent meg az a kis emlék-füzet, melyet az egyházkerületi közgyűlés megbízásából szerkesztett Gyurátz Ferencz egyház ker. egyházi főjegyző. x\ füzet magában foglalja Purgly Sándor helyettes ker. felügyelőnek a vasút állomásnál történt fogadtatás alkalmával mondott üdvözlő beszédét; azután közli az egyházkerületi közgyűlést megelőző isteni tisztelet lefolyását, s ennek keretében a Horváth Sámuel egyház ker. aljegyző által mondott oltári imát, Gyurátz Ferencznek lendületes, emelkedett hangú egyházi beszédét I. Thimóth. 6: n —12. alapján: «A küzdő egyház vezérei harcra vannak hivatva» főtétellel s ennek a következő hármas felosztásával: Nézzük közelebbről i-ször a célt, melyért a harc folyik, 2-szor a fegyvereket, melyek diadalt ígérnek és 3-szor a koszorút, mely itt a hű bajnokot várja. A közgyűlésen lefolyt jelenetek leírását adja ezután a füzet; közölve Karsay Sándor püspök úr történeti vonatkozásokban gazdag üdvözlő szavait az új felügyelőhöz, Purgly Sándor h. felügyelő beszédét, melylyel az elnöki széket átadta a megválasztott felügyelőnek; Radó Kálmán székfoglalóját, melyben kiemeli, hogy tenni kell «nem általános elvek, hanem az evang. egyház érdekei után indulva , de nem szabad a mindennapi gyakorlati élet politikájáról sem megfeledkezni.)) Tatay Sámuel az esperesi kar, Poszvék Sándor az egyházkerületi tanodák és Reiszig Ede alispán a vasmegyei törvényhatóság nevében üdvözlik a felügyelőt. Végül Zábrák Dénes üdvözlő költeménye van a füzetben. Érdekes és maradandó emléke ez a lefolyt szép ünnepnek. ** Zenei folyóirat gyermekek számára. Hoós János dévai zenetanár előfizetést hirdet „Kis Művész!í című zenefolyóiratra, mely havonként egyszer jelen meg 8 dal-tartalommal, énekre és zongorára írva. A gyermekvilágnak van szánva, s ezért a dalok oly módon lesznek zongorára irva, hogy kezdő zongorazóknak se okozzon nehézséget azoknak eljátszasa. Nagy súlyt fog a szerkesztő-kiadó fektetni a dalok szövegeire is, legjelesebb gyermekversiróink költeményeit zenésítvén meg, hogy ez által a gyermekek kedélyállapotának, szivének,_ lelkének nemesítését tűzze ki feladataul. Célja az ifjú-' sággal a magyar zenét megkedveltetni. Előfizetési ára Egész évre 4 frt (12 füzet.) Félévre 2 frt (6 füzet.) Negyedévre 1 frt (3 füzet.) Egyes szám ara 50 kr. Az ((Eredeti Magyar Daltarral» együtt: Egész évre 8 frt. Félévre 4 frr. Negyedévre 2 frt. Élőfizethetni Hoós János kiadó-szerkesztőnél Déván (Hunyadmegye). Ajánljuk a zenekedvelők figyelmébe. ** Magyar irók élete és munkái címmel a magyar tud. akadémia megbízásából nagybecsű munkát ír Id. Szumyti József s ad ki Hornyánszky Viktor akad. könyvkereskedése. Lexikális munka, mely a magyarországi irók életrajzát és munkásságát kívánja felölelni lehető teljesen. A nemzeti muzeumi hirlapkönyvtár őre, Id. Szinnyei J. három évtizeden át gyűjtögette hozzá az anyagot s most feldolgozva füzetekben adja ki az akadémia támogatásával. A négy kötetre terjedő munka egyelőre negyedévenként kiadandó öt íves füzetekben jelen meg; remélhető azonban, hogy 1896-ban az egész be lesz fejezve. Egy-egy füzet ára 50 kr. Az I-ső füzet már megjelent. Nagy gonddal ismerteti az Aachs-Andrásig terjedő irók életrajzi adatait, munkáik jegyzé-