Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1890-11-30 / 48. szám
ki Clevelandban. Hét templomban hirdeti a megtisztított evangéliumot s 7—800 dollárral fizetett rendes lelkészeket tart. Még gazdagabb a skót presbyterian miszszió, mely nagyobb számú lelkek fölött őrködik s több anyagi segélyforrással rendelkezik. A német református misszió igazgatósága, látva a számos magyar ajkú protestánst, kik — hazájokból ide kivándorolva — lelki vigasz nélkül szűkölködnek, lépéseket tett egy magyar református missziói lelkész megnyerhetésére. Egy ép oly buzgó mint bátor s a mellett jeles képzettségű fiatal lelkész vállalkozott arra, hogy elhagyva hazáját, szülőit, testvéreit, barátjait s itteni alkalmazását, a föld másik részére menjen, a hol akkor száll a nap, mikor itt lenyugszik, s hazájokból kivándorolt hitsorsosainak hirdesse a Krisztus evangéliumát a Kálvin értelme szerint. E buzgó és bátor ifjú tiszteletes Jurány Gusztáv, a budapesti Franklin irodalmi és nyomdai társulat vezérigazgatójának, Jurany Vilmosnak szép tehetségű s kitűnő képzettségű fia, a pesti ref. theologiai intézet növendéke, több ref. egyházban, magyar és német ajkúakban, előbb segédlelkész, legutóbb a pápai ref. főiskolában a német nyelv és irodalom ideiglenes tanára. Meghívást kapván, f. é. szeptember havában Amerikába utazott s a hó 30-kán kötött ki New-Yorkban, honnan október első napjaiban Clevelandba ment, hol a német ref. misszió első lelkésze, tisztelendő Röntgen J. FI. C. által fogadtatott s azonnal a helyzet megismeréséhez és teendőihez fogott. Cleveland városát, mely mély völgyiapályon fekszik s örökké füstölgő gyárakkal van teli, területe pedig, a házakat körülvevő udvarok és kertek terjedelménél fogva, nagyobb Budapestnél, a Cuyahoga nevű folyó szeli át s osztja nyugoti és keleti részre, melyeket nagyszerű viadukt köt össze a folyó fölött. A protestáns magyar lakosság (többnyire munkások) legnagyobb része a város délkeleti sarkában lakik, míg a németek a város többi részében vannak elszórva. A tulajdonképeni belvárosban — a központon — nincsenek lakóházak, csak üzletek s középületek; amazok a külvárosokban vannak, s minden család saját házzal — udvarral és kerttel — bírván, ez teszi a várost oly nagy terjedelművé. Tisztelendő Jurány úr megérkezte után néhánynappal, magyar nyelvű nyomtatott felhívást tett közzé (a nyomtatvány egészen szabatos, csak az á és é betűk íölül hiányzik a vonás), melyben a magyar református híveket az 1. számú ref. templomban okt. 12-én délután 3 órakor tartandó magyar isteni tiszteletre hívta meg. Az nap délelőtt, a templomban, Röntgen lelkész által bemutattatván, német egyházi beszédet tartott Eféz. IV. 3. fölött (Igyekezzetek megtartani a lélek egyességét a békesség kötele által), mely után Röntgen lelkész előadva, hogy nagy számú hívei vannak, kiknek nyelvét nem érti, s azok sem az övét, bár tőle hallgatják Isten igéjét s veszik az Űr vacsoráját, t. i. magyar ajkúak a «távoli szép és szabad Magyarországból)) — ezekről kivánt gondoskodni a német ref. misszió egy magyar lelkipásztor meghívásával. — A délutáni isteni tiszteletre, a távolság, hézagos értesülés és rossz idő daczára 120-nál többen — legnagyobb része csak férfiak jelentek meg, kik a szintén számos idegen ajkú s részben más vallású hallgatók nagy bámulatára, erőteljes hangon intonálták s nagy lelkibuzgósággal énekelték a XXV. zsoltárt (Szivemet hozzád emelem és benned bizom, Uram.) Szenczi Molnár Albert erőteljes és zengzetes nyelvén; s a durva munkához szokott férfiak, kérges tenyerükkel öröm és elérzékenyülés könnyeit törülték szemeikből, mikor a fiatal lelkész magyarul szólalt meg közöttük, — 3000 mérföldnyire a hazától, s buzgó imája után felvette a magyar bibliából a textust : XXVII. zsoltár 4: «Egyet kértem az Úrtól most is azt kérem, hogy lakhassam az Úrnak házában, életem minden idejében, hogy láthassam az Úrnak szépségét és látogathassam az ő templomát)), — melyre minden szivet megindító beszédet tartott. A következő vasárnapokon már a 7. számú templomban, a magyar lakosság körében tartatttak az isteni tiszteletek, mind jobban-jobban látogatva. A fiatal lelkipásztor, miután az összes református lelkészeket — többeket a presbyterianusok közül is meglátogatott, megkezdte a hívek látogatását s összegyűjtését is s most már az első magyar református egyház alakulása Ohioállamban, folyamatban és biztosítva van. Sokkal többen vannak, Clevelandban is, vidékén is, mint előre, hozzávetőleg gondolni lehetett; s a clevelandi magyar ref. egyház missziói egyház lesz, melynek hatásköre legalább is egész Ohio-államra kiterjed. Mi egy szivből fakadó áldást küldünk utánok, kik — sanyarú viszonyok miatt, vagy előttünk ismeretlen okokból — a magyar hazát elhagyták s ama távoli országban telepedtek le, mely igéret földe sokaknak; de csalódásoké is sokaknak: hogy a magyarok istene, a kit szivökben elvittek, ne hagyja el őket új hazájokban se ! — á—r — Az ókatholikus egyház 10-ik kongresszusa. A tudatlanság vagy roszakaratból halottnak mondott ókatholieismus nagyszerű életjelt adott magáról Kölnben szept. 11 —14. napjain tartott ez évi számszerint 10-dik kongresszusán. A német, németalföldi és svájci ókath. püspökök mult évi uniói értekezletének megállapodása alapján e gyűlés legelső nemzetközi kongresszusnak mondható, a melytől az ókath. ügy jövőben intenzivebb fejlesztése méltán várható. A német és svájci püspök, az utrechti érsek, az osztrák püspökhelyettes s a francia és olasz ókatholizismus képviselői, s az anglikánus, orthodox keleti armeniai és német prot. követek a legnagyobb erkölcsi egyértelműséggel egyesültek itt a jó ügy mellett, úgy hogy valójában a köl'ii kongresszus a Rómaellenes ker. felekezetek legnagyobb részének kongresszusává nőtte ki magát. Az ünnepi istentiszteletet Rernkens német püspök tartotta, kinek beszéde az ókath. reformmozgalom törhetlen akaraterejéről, gazdag szellemteljességéről és életrevalóságáról tett bizonyságot. IVeber tanárnak a koblenczi kath. nagygyűléshez fűződő beszéde az ókatholieismus és ultramontanismus közötti mély ellentétet tüntette föl, s a hivő protestánsokat egyesülésre hivta fel a socialdemokratia s a jezsuitismus elleni közös küzdelemre. Egyszersmind nyilt nyilatkozattételre hívta föl Korúm püspököt, ki Koblenzben oly szépen tudott szónokolni «az eltévedetteknek tisztán szellemi fegyverekkel való visszatérítéséről)) mondaná me£> őszintén, O " szent és apostolinak tartja-e a mai római egyházat ? A gyűlés a szerencsétlen bajor egyházpolitikát is tette diskussió tárgyává, reményét fejezve ki arra nézve, hogy a bajor regens igazságos érzülete helyre fogja állítani az ókatholikusoknak a rómaikkal való teljes jogegyenlőségét. A gyiilés egyik legfontosabb határozata, hogy az inlernationalis kongresszus minden második évben fog összeülni, fontos elvi határozatokat hozott