Protestáns Egyházi és Iskolai Lap, 1890 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1890-02-02 / 5. szám

letes szereplésükben, melylyel a poklok kínját érdemelnék meg áruló fejedelmükkel együtt ! S minél tovább beszélt, annál dühösebbé vált. Kezével az asztalra vágott azután káromkodott, s öklét emelgetve fogait csikorgatta, majd nagyot toppantott lábával és mintha önmagának sem hinne, őrületes hangon állítá : a mit mondtam, igazat mondtam, igazat mondtam! A fejedelem követei meglepetten nézték az ő nagyméltóságáról megfeledkező vén nádornak eltorzult vonásait. Természetellenes hangjának rombolásaival szemben Lónyay csillapító és engesztelő szavai láthatólag zavarba hozták, és idő kellett hozzá, míg kissé lelohadva, de még mindig hatalmaskodva válaszolhatott. Neki — úgymond — senki sem vethet lakatot a szájára, hogy a közügyekről szabadon ne nyilatkozhassék. Ehhez neki több joga van, mint ő felségén kívül bárki másnak. A fejedelem követeit nem ismeri el sem directorinak sem praeceptorinak; tud ő annyit, mint ő kegyelmök ! Ha ő kegyelmök a meghatalmazásban is hibát keresnek, Ő kész kiállani ebből a tractából, mert ő felsége szabad választást adott neki itt maradnia, vagy a táborba mennie. Ily beszéddel szemben a fejedelem követeinek nem maradt egyébb teendőjük, mint a nádort otthagyni és eltávozva bevárni, míg haragja lecsillapul. (Vége köv.) Szeremlei Samu. BELFÖLD. Egyházi és iskolai ügyek tárgyalása az országgyűlésen. Csekély érdeklődéssel, de a szakkörök figyelmére méltó jelenségek közt folyt le a folyó évi kultusz-budget tárgyalása. A pénzügyi előadó stereotyp mondókája, a szakreferens kritikátlan előterjesztései nem is érdemeltek különösebb figyelmet. De a szakminiszter, gróf Csáky A. érdekesen és tartalmasan beszélt. Higgadtan sorolta fel, mit tett és mit fog tenni jövőre. Az Egyházpolitikai térről nem említett semmit, nem is tett semmit; de a I közoktatás mezejéről van mit felmutatnia. A kisdedóvási törvény végső szövegezés alatt áll : lesznek állandó óvodák, ideiglenes gyermekmenhelyek, nyári kisdedóvók. Ez jól van contemplalva. — A tanfelügyelők irodai és statisztikai munkája egyszerűsíttetni fog, hogy több idejök maradjon az iskolák látogatására. Ez is helyes. — A néptanítók fizetésének rendezése és emelése előkészítés alatt áll. Nagyon szükéges dolog. — A néptanítók nyugdíj ügyének rendezése méltányosabb alapon (ugy a mint Kovács Albert tervezte a mult évben) a számkalkulus stádiumáig jutott, s a törvényjavaslat még ez ülésszak alatt készen lesz. Ez is örvendetes. Mindezen kijelentéseit figyelemmel és általános helyesléssel fogadta a ház, valamint azon már is beváltott Ígéretet, hogy 200 ezer frtot fog kérni elemi és polgári iskolák állítására. A középiskolára vonatkozó előterjesztései a miniszternek már kevesebb tetszésben részesültek. A nem-állami tanárok nyugdíjazására vonatkozó tervét általános helyeslés fogadta, de a görög nyelv ügyében tett lépései eltérő benyomást tettek a házban, s a felszólalások egyik része e pont körül forgott. A miniszter nem mondta ugyan még ki a «deleatur»-t a görög nyelvre, de az általa kontemplált «egységes középiskola)) ugy látszik, görög nyelv nélkül fog szerveztetni. Konkrét tervet nem hallottunk erre nézve sem a minisztertől, sem az egységes középiskola más hívétől, s őszintén megvallva, mi el se tudjuk képzelni, hogy minő lesz az a görög nyelv nélküli iskola. Különösen a tekintetben vagyunk nagy zavarban, hogy mit csinálunk majd mi protestánsok a mi középiskoláinkkal, ha majd az uj törvény kitörli a görögöt a kötelezett tárgyak sorából! Ha az állam után menve nem tanítunk görögöi: megbénítottuk papnevelő főiskoláinkat; ha autonomice beveszszük iskoláinkba a görögöt, a mesterségesen szított görögellenszenv hatása alatt megnéptelenülnek középiskoláink. így is, ugy is nagy bajt hoz fejünkre ez a görög ellen indított hecc. No, de idáig még nem fejlődtek a dolgok. Sem a házban, sem a szakkörökben nem tekinthető még eldöntöttnek a kérdés. Nyomós felszólalások, tekintélyes hangok emelkedtek mellette. Kovács A., Asbóth J., Beöthy Ákos, Pulszky Ágost, György Endre, báró Prónay Dezső stb. tartalmas, és súlyos érvekkel küzdöttek a görög nyelv mellett. Bármint dől el a kérdés, annyi kétségtelen, hogy sokáig habozni vele nem szabad, mert, mint egyik felszólaló kifejezte, a görög-kérdés szőnyegen tartása az iskolai fegyelem felbomlására vezet. A főiskoláknál a miniszter kijelentése több oldalról helyesléssel találkozott. ((Kijelenthetem — mondá többek között — hogy a leckepénz helyébe az általános tandíjnak kell lépni, melyet minden egyes hallgató egyformán fizet ... az ekként fizetett tandíjakból az egyes tanárok a tanszékek fontosságához és a szolgálati időhöz mérten előre meghatározott allandó arányban részesüljenek.)) E tervet a miniszter egyelőre a budape ti egyetemnél rendeleti úton szándékszik kipróbálni s azután, ha bevált, mindkét egyetemünknél törvényhozásiig életbe léptetni. A jogakadémiák érdekében Horváth Ádám mondott sok figyelemre méltó dolgot, melyekre a miniszter őszintén kijelentette, hogy a jogakadémiák kérdését behatólag még nem tanulmányozta, de nem sokara erre is sort kerít. Az egyetemi oktatás kapcsában Hermán Ottó ismét lándzsát tört a magyar nemzeti kultura mellett, tetszetős eszméit rokonszenvvel fogadta a ház ; de a miniszter helyesen mutatott rá, hogy ily dolgokat nem lehet egyszerre és hevenyében megvalósítani; és általános helyeslés kíséretében tette e fontos nyilatkozatot: «En magyar nemzeti culturát csinálok akkor, mikor kisdedóvodakat állítok fel; magyar nemzeti culturát csinálok akkor, mikor a tanítók fizetéséről gondoskodom ; magyar nemzeti culturát csinálok akkor, mikor a középiskolát, meg az egyetemet szervezem,)) Az egyházi kérdések között a kath. autonómiáé dominált. Komlósy határozati javaslata után Fenyvessy, majd Polonyi, s különösen Ugrón G. tárgyaltak e kérdést. Ugrón ez évben is fénye; beszédet tartott az autonomia mellett, lehetőnek mondván azt a kegyúri jogok szempontjából, szükségesnek jelezvén az érdeklődés felélesztése végett. A miniszter magatartása az autonomia kérdésében az idén nem volt oly correct, mint tavaly. Eleinte nem tartotta magát illetékesnek, hogy az autonomia megcsinálásában kezdeményezőleg lépjen fel; s valóban ez az államférfiúi helyes álláspont. Az autonomia felekezeti kérdés : kezdje, csinálja, hajtsa végre az érdekelt felekezet; álljanak elé az érdekelt hivők milliói, lépjen actióba a clerus minor et major. A kormány itt az állam és a legfőbb kegyúr érdekét képviseli, maga tehát actióba nem léphet. De a ház «autonomista» tagjai zúgással fogadták a miniszter e nyilatkozatait; a szónokok, különösen Fenyvessy, Polonyi és Ugrón, egymás után ostromolták gróf Csákyt, ki végre is határozott Ígéretet tett, hogy az autonomia kérdésében